Greenland nem zöld és nem eladó!
Zelenszkij ovális irodában tett látogatása számos geopolitikai következménnyel és tanulsággal járt, kettőt emelnénk most ki ezek közül. Egyik sem a legfontosabbak közül való, de mindkettő groteszk és figyelemre méltó. Az első, hogy az amerikai adminisztráció rá van csavarodva a ritkaföldfémekre. A második, hogy remek tévéműsort kell csinálni.

(A cikk először a Forbes.hu oldalán jelent meg 2025. március 31-én.)
„This is going to be great television” – hangozott el az Amerikai Egyesült Államok 47. elnökének szájából február 28-án az ukrán elnökkel való találkozóján, és valóban, az aznap esti szereplésük nézettségben vetekedhetett Taylor Swift koncertvideóival. Bár Taylor magasra tette a lécet, Trumpék megbeszélése, amelynek egyebek mellett az ukrajnai ritkaföldfémek kitermeléséről szóló megállapodás is a tárgya volt, sokkal rémisztőbb volt a világ jelentős része számára.
A ritkaföldfémekkel három probléma van:
- nem ritkák,
- feldolgozásuk 90 százaléka Kínában lehetséges,
- Ukrajna nem rendelkezik érdemi ritkaföldfém tartalékkal.
Éppen ezek miatt tudunk azonosulni azzal a véleménnyel, hogy az egész ukrán ritkaföldfém kérdés arra kell, hogy a háborúval elégedetlen republikánus szavazók úgy érezzék, hogy kapnak valamit cserébe. Az ukrán vezetés viszonylag lassan, de rájött, hogy a semmiből ígérni a legjobb. Lassan, de ráéreztek a dolog ízére, és a napokban már a megszállt területen lévő atomerőmű üzemeltetését is szívesen odaígérték Trumpnak. Várhatóan még sokat kell ajánlani a támogatásért cserébe, lesz amit be is hajtanak az amerikaiak.
Már az első Trump-adminisztráció idején is hangzottak el olyan megjegyzések, hogy Grönlandot érdemes lenne megvennie az USA-nak. A mostani adminisztráció ezt a groteszk kijelentést heti szinten az újságok címlapján tartja, és a vétel helyett már inkább az annektálás kifejezés hangzik el gyakrabban, amit a Dán Királyság fennhatósága alatt lévő, de relatív autonóm, 57 000 lakost számláló ország egyre inkább zokon vesz. Bár Dániától talán függetlenednének a grönlandiak (abban az esetben, ha ez nem járna érdemi gazdasági visszaeséssel), de arra a kérdésre, hogy akarnának-e az USA-hoz csatlakozni, a Bloomberg által hivatkozott közvéleménykutatás szerint a válaszadók csupán 6 százaléka mondott igent. Lehetséges, hogy ezt az arány különböző motivációs eszközökkel módosítható de most ez a helyzet.
A SHOWNAK MENNIE KELL TOVÁBB!
A napokban lehetett olvasni, hogy az amerikai alelnök J. D. Vance felesége, Usha Vance kiegészülve Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadóval és Chris Wright energiaügyi miniszterrel egy grönlandi látogatást tervezett, egészen pontosan azért, hogy egy kutyaszánhúzó verseny keretében jobban megismerje a világ legnagyobb szigetének kultúráját. A váratlan nyaralási ötletet a szigetország miniszterelnöke “nagyon agresszív lépésnek”, Dánia miniszterelnöke “elfogadhatatlan nyomásgyakorlásnak” nevezte. A delegáció, amely közben J. D. Vance-szel is kibővült, végül bejelentette, hogy csak a grönlandi amerikai űrbázist, a Pituffikot látogatják meg, a fővárost és a kutyaszánversenyt nem.
Miért ilyen fontos Grönland? Szerintem az egyszerű válasz, hogy nem fontos. Az új amerikai adminisztráció számára viszont fontos a „great television”. A drámai hatásokhoz és cliffhangerekhez érdemes tehát hozzászoknunk, legalábbis a midterm választásokig biztosan.
Persze van 2 millió tonna ritkaföldfém Grönlandon (kétmillióval több, mint Ukrajnában!), és ez, mint már említettük, becsípődött az új adminisztrációnak, a kontextus kedvéért: Oroszországnak 10 millió tonna van, szóval a 2 millió tényleg nem kevés. De amíg afeldolgozás 90 százaléka Kínában történik, ez nem változtat semmin.
Abban is van igazság, hogy a hajózási útvonalak szempontjából fontos a térség, sőt akár biztonságpolitikai okokra is lehet hivatkozni, annak fényében, hogy az oroszok komoly aktivitást fejtenek ki az Északi-Sarkvidéken. A dánok tényleg keveset költöttek ezekre a problémákra eddig, de emiatt nem kell elvenni Dánia területének 98 százalékát! A NATO vagy kétoldalú együttműködés keretében, diplomácia úton lehetne rendezni ezt a kockázatot, mint két szövetséges ország csinálta 2025 előtt.
Az ovális irodás, illetve a grönlandi Trump-showról Az ötödik elem című film jutott eszembe, egészen pontosan az alábbi rész:
Ruby Rhod – Milyen volt?
Nyaloncok – Óóó!!! Állati! Esztelen! Fantasztikus! Totál zöld!
Ruby Rhod – Mennyire zöld?
Nyaloncok – Óóó!! Nagyon csúcszöld! Maxizöld! Fantasztikusan zöld!
Ruby Rhod – Bzzz, bzzz, bzzz! Korben szívem! Mi volt ez? Szar! Rossz volt, lapos volt, erőtlen, gagyi, töketlen, én pedig itt showt csinálok tudod? Hmm? Hadd szóljon, pápápá! Úgyhogy holnap, 5-től 7-ig, galaktikus idő szerint legyél olyan kedves, és színezd ki a két szavas szókincsedet, jó! Zöld legyen, oké? Oké?
Befektetőként egyre nagyobb zajszennyezésben élünk, napról napra fontosabb, hogy kiszűrjük a „szuperzöld” műsorokat, és olyan dolgokra fókuszáljunk, amik tényleg mozgatják a piacok fundamentumait, de általában sokkal kevésbé harsányak. Grönland nem ilyen.
DE IRÁN ANNÁL INKÁBB!
Elindult az Alapkezelő Klasszis 2025 szavazás!
Kérjük, támogasd szavazatoddal az Accorde Alapkezelőt és munkatársait az alapkezelési szakma legrangosabb eseményén.
Kategóriák, melyekben jelöltek vagyunk:
• Az Év Portfóliómenedzsere 2025: Gyurcsik Attila
• Az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere 2025: Péntek Gábor
• Az Év Alapkezelője 2025: Accorde Alapkezelő Zrt.
A győztest az egyes kategóriákban az alapkezelők, a szakmai szereplők, a brókercégek, a hazai szaksajtó és a közönség szavazatai alapján választják ki, ezért mi is számítunk olvasóink támogatására április 6-a éjfélig!
Szavazok!
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.