Ezek a cégek lehetnek a német választás nagy nyertesei

A német választási eredmények leginkább a német és EU piacoknak kitett közepes kapitalizációjú cégeknek segíthetnek, így a német MDAX index lehet a nagy nyertese a vasárnapi eredményeknek. Ha sikerül megreformálni az adósságféket, egy újabb német rali indulhat el, ami az EU egészére kiterjedhet.

A választások szektorspecifikus nyertese a védelmi ipar lehet, Merz ugyanis sürgeti az európai védelmi rendszer kiépítését és függetlenedését az Egyesült Államoktól, uniós szinten szeretné elérni, hogy a védelmi költések kikerüljenek a költségvetési hiány számításából.

A német politikának nagyban kitett ingatlanszektor is a nyertesek között lehet, a bérleti díjak év végén lejáró befagyasztása kiemelt szerepet kaphat a koalíciós tárgyalások során. Az energia és közmű szektort is pozitívan érintheti az új koalíció, hiszen az alacsony energiaárak lehetnek az egyik kapcsolódási pont a koalíciós tárgyalások során.

És nyerhet az autóipar is, amely a német gazdaság 5 százalékát és a DAX index 7 százalékát fedi le, és a fiskális lazításból és alacsonyabb energiaárakból profitálhat a vegyipar is.

Mikor áll fel az új kormány?

Az előző kormánykoalíció őszi összeomlása után tartott német előrehozott választás minden idők legnagyobb, 84 százalékos részvételi arányával zajlott, az eredmény pedig piaci szempontból kedvezően alakult.

A győztes a CDU/CSU lett, a szavazatok 28,6 százalékát szerezték meg, második helyre a szélsőjobboldali AfD jött fel 20,8 százalékkal, őket követve az SPD (16,4 százalék), a Zöldek (11,6 százalék) és a fiatalok körében nagyon népszerű szélsőbaloldali Die Linke (8,8 százalék) szintén elérte az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Az eredmények nagyjából hibahatáron belül maradtak a közvéleménykutatások eredményéhez képest.

A kis pártok közül a BSW 4,972 százalékkal végzett, nagyjából 15 000 szavazattal elmaradva a küszöbtől. (Mivel nincs veszíteni valójuk, ezért a szavazatok újraszámlálását követelhetik.) A parlamenti összetétel az alábbi lett: CDU/CSU 208, AfD 152, SPD 120, Zöldek 85, Die Linke 64 és az SSW 1 helyet kapott a Bundestagban. A többséghez 316 ülésre van szükség.

Az alap elképzelés szerint újraélesztik a nagykoalíciót, és a CDU/CSU összeáll az SPD-vel, de a tárgyalások nehézkesek lehetnek. A legtöbb politikai elemző már húsvétra várja az új kormányt és a kancellárjelölt Friedrich Merz is a koalíciót sürgette, viszont a BSW esetleges szavazat újraszámlálása meghosszabbíthatja a folyamatot.

A németek elkerülték a legrosszabb forgatókönyvet, az AfD nem érte el a Budestag-helyek egyharmadát, így magukban nem tudják blokkolni például az alkotmány módosítására irányuló törekvéseket. Ugyanakkor partnerséget köthetnek bizonyos esetekben a Die Linkével, így elérve a kívánt szavazati arányt az új parlamenti összetételben.

Jöhet a lazább költségvetés

A gazdaság évek óta tartó gyenge teljesítménye miatt nagy a nyomás, hogy lazább, támogatóbb legyen a költségvetés. Az eddigi hiányszámok alapján erre van mozgástér, de eddig nem volt politikai konszenzus erről.

A nagykoalíció megvalósulása ezt segítheti, bár a részletekben vannak ellentétek a két várható koalíciós partner között. A CDU/CSU konzervatívabb álláspontot képvisel ebben a kérdésben, a növekedés élénkítésének szükségességében ugyanakkor egyetértenek az SPD-vel, így mérsékelt többletköltekezésben kompromisszumra juthatnak. A költségvetési lazítás egyik konkrét akadálya az adósságfék szabály. Ennek eltörléséhez vagy reformjához 2/3-os többség kellene. (Átmeneti felfüggesztése nem teljesen kizárt.)

Ugyanakkor mindkét várható kormánypárt támogatja, hogy a védelmi kiadások kerüljenek ki a számításból, illetve a költségvetési hiány szempontjából is vonal alatti tételként szerepeljenek. A CDU elvben nyitott lehet a védelmi kiadások közös EU-s finanszírozása mellett, ezen kívül a tartományok hitelfelvételének lazítását is támogathatja a leendő kormány.

A választást követő napokban felmerültek olyan hírek, hogy az adósságfék szabályt még a hivatalban lévő parlament módosíthatja, viszont ehhez mindenképpen szüksége van a nagykoalíciónak a Zöldek támogatására is. Olaf Scholz kancellár és Jörg Kukies pénzügyminiszter is az adósságfék szabály mihamarabbi reformjára szólította fel a Bundestagot, és március 25-e előtt még egy rendkívüli ülés keretében megpróbálják véghez vinni. Ennek elsődleges célja egy esetleges szélsőségek (AfD és Die Linke) által indított közös vétó megelőzése az új parlament felállását követően.

Az adósságfék szabály esetleges eltörlése a jelenlegi parlament feloszlása előtt azonban hatással lehet a koalíciós tárgyalásokra is. Egy úgynevezett „Kenya” koalíció (CDU/CSU-SPD-Zöldek) viszont sokkal sérülékenyebb lenne, mint a nagykoalíció.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.