Válságban Németország, és most jöhet a neheze

Németországot egykor Európa gazdasági motorjaként emlegették, mára azonban ezzel a motorral komoly gondok vannak, a hírekben naponta találkozhatunk a német ipar szenvedéséről szóló beszámolókkal. Az energiaárak emelkedése, a globális verseny kiéleződése és az elöregedő társadalom mind olyan nehézségek, amelyek hozzájárulnak az ország iparának a lejtmenetéhez.

Demográfiai kihívások

Az egyik fő probléma, amire nehezen talál megoldást az ország, az elöregedő társadalom, ez gondot okoz a munkaerő és a kereslet szintjén is. Az elmúlt évtizedekben a képzett német munkaerő hiányát részben kelet-európai bevándorlókkal pótolták, részben a munkaerő-intenzív tevékenységek Kelet-Európába költöztetésével igyekeztek javítani a helyzeten.

De most már ez sem elég. Németországban a munkaképes korú népesség 2035-ig várhatóan 7-11 százalékkal csökkenhet. Hiába emelik a nyugdíjkorhatárt, évente átlagosan 480 ezer fő munkaképes korú bevándorlóra lenne szükség ahhoz, hogy a csökkenést ellensúlyozzák.

Drága lett az energia

A másik fő probléma az európai energiaválság. Az orosz-ukrán konfliktus kitörése óta a földgáz és a villamos energia ára 4-6 szorosa az amerikainak. Mivel Európa jelentős LNG-importra szorul a háború kitörése óta, az európai árszint a – szintén LNG-t importáló – ázsiai országok szintjéhez konvergál.

Az energiaintenzív iparágakban Európa egyértelműen hátrányba került Amerikával szemben, míg az ázsiai országokkal szemben a magasabb bérek jelentenek versenyhátrányt.

Dízel helyett elektromos

Mindezt úgy, hogy Európa sok iparágban már egyébként is lemaradásban volt.a személyautók gyártása és a gépipar húzta az országot. Csakhogy a német autóipar a dízel autóra volt leginkább kihegyezve, szemben az amerikaival, ahol a benzines dominált, valamint a kínaival, ami az újonnan felemelkedő elektromos autóra fokuszál.

A DÍZEL AUTÓK DÉMONIZÁLÁSA LEGINKÁBB A NÉMET AUTÓIPARNAK ÁRTOTT.

Az elmúlt években az elektromos autókra történő átállás, valamint a dízel autók kivezetésének tervei egyértelműen a kínai iparnak kedveztek.

Az ág is húzza

Számos egyéb szabályozás is hátrányosan érinti a német autóipart. Ilyenek például az olyan CO2-kibocsátást csökkentő szabályozások, amelyek érintik az értéklánc teljes vertikumát, beleértve a kelet-európai alkatrész beszállítókat is. A német autóipar hosszú ideig előnyben volt a minőségi oldalon, most azonban már egyre inkább lemarad a kutatás és fejlesztés, például az önvezető autók területén.

Változnak a fogyasztók igényei is. Míg a német autóipar leginkább a luxus és felső kategóriás autókra koncentrál, addig a fiatalabb generációk számára egyre fontosabb tényező a megfizethetőség. Ezen felül egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az autómegosztási megoldások, amik szintén csökkentik a személygépkocsik keresletét.

Annak ellenére, hogy minőségben már nincsenek jelentős előnyben a német autók, a gyártók továbbra is szeretnének 20-40 százalékos prémiummal értékesíteni a kínai versenytársakkal szemben. Nagyon hasonló a helyzet a munkagépek, valamint az egyéb ipari termékek terén.

A MINŐSÉGBELI KÜLÖNBSÉG EGYRE KISEBB, VAGY ESETLEG MEG IS SZŰNT, A NÉMET IPAR AZONBAN TOVÁBBRA IS SZERETNÉ JELENTŐS PRÉMIUMMAL ÉRTÉKESÍTENI A TERMÉKEIT.

Ez eddig is fennálló probléma volt, de az elmúlt évek inflációs hulláma után különösen előtérbe került, ahogy mindenki és minden vállalkozás igyekszik csökkenteni a költségeit.

Fájdalmas lesz

Az Európán belüli export szempontjából Németország számára kedvező az euró, viszont azon kívül egyre inkább korlátozó tényező, az ország nem tudja a versenyképességét a költségoldalon külső leértékeléssel kezelni. Így nagyon fájdalmas belső leértékelésre lesz szüksége, ami jelentős részben elbocsátásokból és bércsökkentésből áll. Ez 2024 végén már megkezdődött, és nagyban gyengíti a centrista politikai pártok támogatottságát.

Habár ezek a problémák most kerültek annyira a felszínre, hogy már nem lehet elkerülni őket, valójában már régóta éreztették a hatásukat. Ez megmutatkozik a már lassan két és fél évtizede romló gazdasági kilátásokban.

A német gazdaság gyengélkedése pedig másokra is kihat. A régióban legérintettebb országok közé tartozik Magyarország, Szlovákia és Csehország, amelyek jelentős beszállítói a német iparnak, azon belül is az autóiparnak.

Szemben az USA-val

Az elmúlt évtizedekben két olyan ország volt, amely nagyon erősen az exportra épült, legtöbb esetben hatalmas külkereskedelmi egyensúlytalanságokat eredményezve partnereik kárára. Ez a két ország Kína és Németország volt.

Az Európai Unió pont olyan rossz mint Kína, csak kisebb. Szörnyű, amit velünk csinálnak.

– mondta Trump még 2018 júliusában a Fox News-nak. És az első Trump-adminisztrációnak valóban a fókuszában is volt, hogy a külkereskedelmi egyensúlytalanságokat korrigálják, a hozott intézkedéseket a Biden adminisztráció sem vonta vissza. A következő Trump-adminisztráció várhatóan újult erővel áll majd neki ennek a feladatnak.

Az biztos, hogy ezek az óriási külkereskedelemi egyensúlytalanságok, Kína és Németország, valamint azok kereskedelmi partnerei között nem maradhatnak fenn hosszú távon komoly gazdasági és politikai problémák nélkül. Így várhatóan ezek az országok arra lesznek kényszerítve, hogy csökkentsék a külkereskedelmi többletüket és fokozzák a belső fogyasztást.

Jönnek a vámok?

Trump rengeteget beszélt a vámokról a 2024-es kampány során, valamint a második megválasztását követően is. Kínát, Európát, Észak-Amerikai szomszédjait, valamint a BRICS tagokat is megfenyegette valamiféle vámmal már. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a vámok valóban ki lesznek vetve. Trump ezt a jellegű tárgyalási technikát előszeretettel alkalmazza, megemeli a tétet, hogy aztán különféle engedményeket csikarjon ki az egyes országoktól.

Előző elnöksége alatt az acélra végül tényleg vetett ki egy 25 százalékos adót, valamint 10 százalékot az alumíniumra. A gépjármű alkatrészekre viszont végül nem, cserébe az Európai Unió beengedett olyan amerikai mezőgazdasági termékeket, mint például a szójabab. Továbbá beleegyezett abba, hogy több amerikai LNG-t vegyen a kontinens.

Trump mostani vámmal való fenyegetésnek is az lehet a célja, hogy az érintett országok valamilyen módon egyezzenek bele a külkereskedelmi mérleg kölcsönös javításába. A külkereskedelmi hiányt pedig központilag javíthatja olyan amerikai termékek eladásával, mint az energiahordozók (LNG, olaj), vagy fegyverek.

DE ÖNMAGÁBAN AZ IS CÉL LEHET, HOGY EGYES ORSZÁGOK CSÖKKENTSÉK KERESKEDELMÜKET KÍNÁVAL.

Egy esetleges USA-EU vámháború mellett hatással lehet Európára egy USA-Kína vámháború is, amelynek eredményeképpen Kína megpróbálhatná ráönteni a termékeit diszkont áron az EU-ra. EU-s vámok esetén pedig vámot vethet ki az európai autókra vagy élelmiszerekre.

A belengetett vámok tehát várhatóan negatívan hatnak majd a kontinensre és Németországra. Vagy direkt módon a vámokon, vagy a drágább energián keresztül, vagy azáltal, hogy a német gazdaságnak amerikai fegyverekre kell költeni más, a társadalom számára hasznos célok helyett. Továbbá várhatóan a német gazdaságnak közép és hosszú távon át kell állnia a mostani erős exportról egy kiegyensúlyozottabb külkereskedelmi mérleget eredményező belső fogyasztásra alapuló gazdaságra.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.