Szuezi-csatorna: a világkereskedelem Achilles-sarka

(A cikk először a G7.hu oldalán jelent meg 2024. november 16-án.)

A világkereskedelemben már az ókor óta fontos szerepet töltenek be a tengerek és a tengeri szorosok, szűkületek, amelyek két tengert vagy óceánt kötnek össze. Az előző évszázadokban leginkább a Brit Birodalom és más európai gyarmattartó országok szempontjából voltak ezek fontosak, hogy biztosítsák a gyarmatokon megtermelt termékek szállítási útvonalát. Ma ezeknek a szorosoknak a szerepe még jobban felértékelődött: egyik-másik szoros gyakorlatilag egy egész kontinens vagy sok száz milliós térség számára biztosítja az olcsó és a szárazföldi útvonalaknál gyorsabb tengeri exportot és importot.

Az alternatív útvonalak általában limitáltak, költségesek, veszélyesek vagy esetenként közel lehetetlenek. A tengeri szorosok az olaj és más energiaforrások szállítása szempontjából szintén meghatározóak, mivel ezen termékek kereskedelme döntően a tengeren történik, lásd egyre nagyobb fókuszt kap manapság az LNG és a finomított olajtermékek tengeri szállítása a nyers olajszállítás mellett.

A világ olaj és sok más áruszállítása szempontjából a 21. században a legfontosabb a Malaka-szoros, amelyről cikksorozatunk első részében írtunk. Második legmeghatározóbb olajszállítás szempontjából a Hormuzi-szoros, amelyet második cikkünkben mutattunk be közelebbről. Mai cikkünk a Szuezi-csatornáról és a Báb el-Mandebről szól, amelyek mind az olaj mind az egyéb áruforgalom szempontjából kritikusak.

Gyorsabb és olcsóbb kapcsolat

A Szuezi-csatorna még a viktoriánus korban épült, a munkálatok 1869-ben fejeződtek be. A csatorna a Báb el-Mandeb tengerszorossal együtt gyorsabb és olcsóbb kapcsolatot létesített Európa, a Közel-Kelet és Kelet-Ázsia között, szemben az azelőtt használt útvonallal, aminek meg kellett kerülnie a Jóreménység fokát. A britek építették, hogy javítsák a kapcsolatot a közel-keleti és ázsiai gyarmatokkal, például Indiával vagy az Arab-öböl egy részével.

Forrás: EIA: Country Analysis Brief: World Oil Transit Chokepoints (2024), ArcGIS Online, Concorde

Jelentősége azóta csak nőtt, mára az amerikai keleti part és a Közel-Kelet vagy Ázsia közötti kereskedelem egy része is keresztül megy a csatornán és a szoroson.

Mi sem szemlélteti jobban a fontosságát, minthogy mekkora kavarodást okozott, amikor az Evergreen hajótársaság Ever Given nevű hajója keresztbe fordult a Szuezi-csatornán 2022 elején. Továbbá az elmúlt évben is nagy port kavart, amikor a jemeni húszik elkezdtek „nyugati” teherhajókra lövöldözni a Báb el-Mandebnél és Jóreménység fokának megkerülésére kényszeríteni a tengeri kereskedelmet, jelentősen megnövelve ezzel a költségeket és a szállítási időt.

Fontos szerep az olajszállításban

A Szuezi-csatorna és a Báb el-Mandeb létfontosságú szerepet játszanak a Perzsa-öbölből Európába és Észak-Amerikába irányuló olaj- és földgázszállításban is. A Szuezi-csatorna, valamint az azt kiegészítő SUMED kőolajvezeték Egyiptomban összeköti a Vörös-tengert a Földközi-tengerrel. A SUMED napi 2,5 millió hordós kapacitással rendelkezik, és alternatívát jelent a Szuezi-csatornával szemben a kőolaj szállításában. A Báb el-Mandeb tengerszoros Afrika szarva és a Közel-Kelet között helyezkedik el, és a Vörös-tengert kapcsolja össze az Ádeni-öböllel és az Arab-tengerrel. Ezeken az útvonalakon 2023-ban a globális tengeri olajkereskedelem 11 százaléka és a cseppfolyósított földgáz (LNG) 8 százaléka haladt át.

2023-ban a Szuezi-csatornán keresztül az olajszállítások északi irányban közel 50 százalékkal nőttek a 2020-as adatokhoz képest, mivel az európai és amerikai olajkereslet a Covid okozta gazdasági visszaesés után ismét fellendült. Az orosz olajra kivetett szankciók miatt Európa egyre több olajat importál a Közel-Keletről a Szuezi-csatornán és a SUMED vezetéken keresztül. Az északi irányú LNG-szállítások is nőttek, Katar és az Egyesült Államok több LNG-t irányított Európába, hogy ellensúlyozzák az orosz szállítások visszaesését.

Ezzel párhuzamosan a déli irányú olajszállítások is jelentősen megnőttek 2021 és 2023 között az orosz olajszankciók miatt. Oroszország déli irányba növelte olajexportját Ázsia felé, különösen India és Kína irányába, amelyek a legnagyobb importőrök lettek. Az orosz olajexport a Szuezi-csatornán déli irányba keresztül haladó forgalom közel 70 százalékát tette ki 2023-ban, ami jelentős növekedést jelent az előző évekhez képest.

A Báb el-Mandeb tengerszoroson a helyzet hasonló, mint a Szuezi-csatornán, bár a forgalom kisebb, mivel például Szaúd-Arábia a szorost lekerülve vezetéken keresztül szállít olajat a Perzsa-öbölből a Vörös-tengerre, főként Európába.

Drága a kerülőút

A Báb el-Mandeb és Szuezi-csatorna alternatívájaként a hajók az Afrika déli csücskén található Jóreménység fokát kerülhetik meg, ahogy azt a régi időkben tették, azonban ez kétszeresére növeli a szállítási időt Európa és a Perzsa-öböl között.

Így aztán jelentős hatásaa volt például, hogy 2023 végén az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók támadásokat indítottak a Báb el-Mandeb tengerszoros környékén, amelyeknek elsősorban nyugati tulajdonú konténerszállító hajók voltak a célpontjai, a támadások kiterjedtek az olaj- és LNG-szállító hajókra is.

Az egyre gyakoribb támadások miatt sok hajó kénytelen volt a hosszabb útvonalat választani az Afrika körüli kerüléssel, ami növelte a szállítási költségeket és késedelmeket okozott az ellátási láncokban.

Mindenkinek fontos

Az Egyesült Államok a térség stabilitásában érdekelt az európai szövetségesei energiaellátásának biztonsága és az energia árak stabilitása miatt, így a szoroshoz közel fenntart egy katonai bázist is Dzsibutiban, hogy gyorsan be tudjon avatkozni, amennyiben szükséges.

Kína számára szintén kulcsfontosságú ez az útvonal, részben ezek biztosítják a gazdasági összeköttetést az európai, ázsiai és közel-keleti piacok között, ami az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés részeként tovább próbálnak javítani alternatív útvonalakkal. Kína szintén katonai jelenlétet hozott létre Dzsibutiban, ami az ország egyre növekvő nemzetközi befolyását és energiaellátási biztonsági törekvéseit mutatja.

Oroszország érdekei is egyre hangsúlyosabbá váltak a régióban, egyre több orosz LNG-szállítmány halad át az útvonalon, emiatt szorosabb stratégiai partnerségeket alakított ki a térségben Egyiptommal és Szudánnal. És természetesen az Európai Unió és a Perzsa-öböl országai számára is elengedhetetlen a Szuezi-csatorna és a Báb el-Mandeb biztonságos hajózhatósága, míg Egyiptom számára létfontosságú bevételi forrás. Végül, de nem utolsó sorban pedig fontos Szaúd-Arábiának is, az ország stabilitását és a királyság gazdasági jövőjét befolyásoló tényező.

A Szuezi-csatorna és a Báb el-Mandeb geopolitikai jelentősége tehát hatalmas. A globális olaj- és LNG-kereskedelem jelentős része ezen útvonalakra épül, és minden zavar vagy megszakítás fennakadást okoz a globális ellátási láncokban és óriási kilengéseket a piaci árakban. Az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és az Európai Unió mind érdekeltek abban, hogy ezek a tengeri útvonalak biztonságosan járhatóak legyenek, és befolyást gyakoroljanak a térségben.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.