Malaka-szoros: Kína egyik legsérülékenyebb pontja

(A cikk először a G7.hu oldalán jelent meg 2024. november 1-én.)

Kulcsfontosságú szorosok szerepe az olajszállításban – 1. rész

A világ energiaszállításában és kereskedelmében a tengeri szűkületek/szorosok kiemelt szerepet játszanak. A tengeri útvonalak mentén található szűk csatornák kritikus fontosságúak a globális energiaellátás biztonsága szempontjából, mivel nagy mennyiségű kőolaj, cseppfolyósított földgáz (LNG) és egyéb energiaforrás (kondenzátum, finomított kőolaj származékok) halad át rajtuk nap mint nap. Számos ilyen szűkület annyira szűk, hogy korlátozásokat kell alkalmazni a rajtuk áthaladó hajók méretére.

AZ ENERGIASZÁLLÍTÁS ÚTVONALAINAK ZAVARTALAN MŰKÖDÉSE ELENGEDHETETLEN A NEMZETKÖZI PIACOK STABILITÁSÁHOZ.

Ha egy szűkületben akár csak átmenetileg is fennakadás történik – gondoljunk csak az Evergreen hajó esetére a Szuezi-csatornán – az komoly ellátási késedelmeket, valamint magasabb szállítási költségeket eredményezhet. Ez pedig végül az energia világpiaci árának emelkedéséhez vezethet, továbbá egyes országok ellátási biztonságának csökkenéséhez. Bár egyes szűkületek megkerülhetőek más útvonalakon, ezek gyakran több ezer kilométeres kerülőutat jelentenek, amely jelentősen növeli a szállítási időt és költségeket. Néhány esetben azonban nincs is reális alternatíva.

Most kezdődő cikksorozatunkban a világ kulcsfontosságú tengeri szorosait mutatjuk be részletesen. Lesz szó a világ legjelentősebb tengeri olajszállítási útvonalai közé tartozó Malaka-szorosról és a Hormuzi-szorosról, amelyek központi szerepet játszanak az olaj kereskedelmében. Ezen a két szoroson halad át a világ tengeri olajszállítmányainak 20-25 százaléka. De szó esik majd a kritikus szűkületnek számító Báb el-Mandeb tengerszorosról, a Szuezi-csatornáról, a dán szorosokról és a török szorosokról, valamint a Panama-csatornáról. A Jóreménység foka ugyan nem szűkület, mégis fontos kereskedelmi útvonal, amely alternatívát kínálhat egyes szűkületek megkerülésére.

A legjelentősebb tengeri nyersolaj és olaj termék szállítási útvonalak és szorosok (millió hordó/nap)

Forrás: EIA: Country Analysis Brief: World Oil Transit Chokepoints (2024), ArcGIS Online, Concorde Elemzés

2023-ban a világ napi kőolaj- és kondenzátum termelése körülbelül 101,9 millió hordó/nap volt, amelynek mintegy 76 százalékát szállították tengeri úton. Az olajtankerek a világ hajóflottájának körülbelül 29 százalékát tették ki súlyuk alapján számolva.

A tengerszorosok nem csupán gazdasági, hanem geopolitikai szempontból is kulcsfontosságúak. A nagyhatalmak gyakran próbálnak befolyást szerezni ezek fölött, hiszen a szűkületek feletti ellenőrzés stratégiai előnyt biztosíthat más nemzetekkel szemben. Alfred Mahan amerikai haditengerész tiszt híres tengeri hatalmi elmélete is ezt hangsúlyozta: aki a tengeri útvonalak fölött rendelkezik, az jelentős hatalmat gyakorol a globális gazdaság és a nemzetközi politika fölött is. A mű az 1890-es kiadását követően nagy hatással volt Theodor Rooseveltre, II. Vilmos császárra, a Birodalmi Japánra és a brit Viktória Királynőre is, valamint a mai Kína is komolyan veszi az 1990-es évekbeli Tajvani-szoroshoz kapcsolódó válság óta. Emiatt az olajárat és olajkereskedelmet nem lehet a geopolitikai tényezők figyelmen kívül hagyásával elemezni (lásd mennyien találgatják az Izrael és Irán közötti konfliktus esetleges hatását az olajárra az elmúlt hónapokban).

Ötrészes cikksorozatunk első írásában a Malaka-szorost mutatjuk be közelebbről, ez az Indiai-óceánt és a Csendes-óceánt összekötve a Közel-Kelet olaj- és földgáztermelőinek legrövidebb tengeri útvonala a kelet- és délkelet-ázsiai piacokhoz.

A Malaka-szoros Ázsia legfontosabb tengeri szűkülete, amelyen keresztül 2023-ban becslések szerint napi 23,7 millió hordónyi kőolaj és finomított kőolaj származék haladt át, ezzel a világ legnagyobb kőolajforgalmú tengeri szűkületének számít. Az itt áthaladó olajmennyiség 70 százalékát nyersolaj teszi ki, a fennmaradó részt pedig kőolajtermékek.

A Malaka-szoroson kívül van még két kisebb szűkület, a Szunda-szoros és a Lombok-szoros, amelyek szintén fontos szerepet játszanak a Csendes-óceán északi és déli része közötti kereskedelemben, ám ezek forgalma jóval alacsonyabb a Malaka-szorosénál.

Malaka és egyéb alternatív csendes-óceáni szorosok

Forrás: EIA: Country Analysis Brief: World Oil Transit Chokepoints (2024), ArcGIS Online, Concorde Elemzés

A szoros legnagyobb olajimportőrei Kína, Japán és Dél-Korea. 2023-ban az itt szállított nyersolaj közel fele Kínába ment, az ország így a legmeghatározóbb importőrnek számít. Ezen kívül Délkelet-Ázsia gyorsan növekvő gazdaságai szintén nagymértékben függenek ettől a tengeri útvonaltól. A legnagyobb exportőrök a Perzsa-öböl OPEC-tagállamai, mint Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak.

2023-ban ezek az országokhoz tartozott a Malaka-szoroson keresztül szállított olaj mennyiségének közel 60 százaléka. Habár az OPEC-tagországok az elmúlt években csökkentették termelésüket a kartell döntéseinek megfelelően, ezen útvonalon keresztüli exportjukat nem korlátozták, mivel kulcsfontosságú partnereknek tekintik az ázsiai országokat. Inkább az Európa felé irányuló exportjukat csökkentették, ahova egyre több amerikai olaj érkezik.

AZ OROSZ SZANKCIÓK IS JELENTŐS HATÁST GYAKOROLTAK A MALAKA-SZOROSRA.

Az orosz olajexport jelentős része, amely korábban a Balti- és a Fekete-tengeren keresztül haladt Európába, 2022-től a Szuezi-csatornán és részben a Malaka-szoroson keresztül érkezett Ázsiába, főként Indiába, számottevően növelve ezzel a szoroson áthaladó kőolaj mennyiséget, valamint a másik irányba az Európa felé haladó finomított kőolajszármazékokat.

A Malaka-szoros nemcsak gazdasági, hanem stratégiai szempontból is központi jelentőségű, különösen Kína számára, az ország olajimportjának a 80 százaléka ezen a szoroson át jön. Ez Kína egyik fő nemzetgazdasági kockázatát és stratégiai sérülékenységét jelenti, amelyet gyakran a „Malaka-dilemmának” neveznek. Mivel Kína nagyban függ a szoroson áthaladó olaj- és földgázszállítmányoktól, így egy esetleges blokád vagy zavar komoly következményekkel járna az energiaellátására nézve. Kína ezért számos alternatív útvonal kiépítésén dolgozik, hogy csökkentse függőségét a szorostól.

Az egyik ilyen kezdeményezés a Burmán (Mianmar) keresztül haladó olaj- és földgázvezeték, amely a Kína délnyugati Jünnan tartományába szállítja a nyersolajat. Ez a vezeték 2017-ben kezdte meg működését, és 440 000 hordó/nap-os kapacitással rendelkezik, 2023-ban napi 219 ezer hordó olaj haladt át rajta. Kína ugyanakkor a Burmán keresztül vezető vezeték mellett más alternatív útvonalakat is kiépített. A Kelet-Szibéria–Csendes-óceán kőolajvezeték, amely Oroszországból Kína északkeleti részébe szállít olajat, 2018-ban megduplázta kapacitását napi 300 ezer hordóról 600 ezer hordóra.

Emellett Kína jelentős beruházásokat hajtott végre a Közép-Ázsián keresztül húzódó vezetékek fejlesztésébe, amelyek az Egy Övezet, Egy Út részeként a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában található kőolaj- és földgázmezők termelésének csővezetékes szállítását szándékoznak biztosítani. Ennek részeként Kína Pakisztánnal közösen fejleszti a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosót (CPEC), amely lehetőséget biztosít arra, hogy a közel-keleti olaj- és földgázszállítmányok a pakisztáni kikötőkön keresztül jussanak el Kínába, elkerülve a Malakka-szorost.

Továbbá Kína jelentős lépéseket tehet olaj- és földgázimportjának növelésére Közép-Ázsiából, amely növelné az ország geopolitikai mozgásterét. Kína már jelenleg is kiépített több gázvezetéket Türkmenisztánból és Kazahsztánból, amelyek révén stabil földgázellátást biztosít, és ezen kapacitások növelése várható.

Az Egy Övezet Egy Út kezdeményezés részeként további vezetékek építése is tervben van, amelyek Közép-Ázsiát a közel-keleti energiahordozókkal összekötve növelnék Kína energiafüggetlenségét. Az afganisztáni helyzet stabilizálódása esetén Kína számára (és egyéb Ázsia országok számára, lásd TAPI vezeték) megnyílhat az út új vezetékek építésére is, amelyeken keresztül az ország közvetlenebb hozzáférést nyerhet a közép-ázsiai olaj- és földgázforrásokhoz.

Az Egyesült Államok ugyanakkor aktívan igyekszik megakadályozni Kína energiafüggetlenedési törekvéseit a Malakka-szorostól, ez az, ami leginkább megakadályozza Kínát abban, hogy Tajvant elfoglalja. Az amerikai stratégiai érdeklődés egyik célja, hogy Kínát energiafüggőségben tartsa, különösen a tengeri útvonalakon, ahol az Egyesült Államok hagyományosan erős tengeri jelenléttel bír.

A MALAKA-SZOROS TEHÁT A VILÁG LEGFONTOSABB SZOROSA A TENGERI SZÁLLÍTÁS SZEMPONTJÁBÓL,

gyakorlatilag ez jelenti a kapcsolatot a Kelet-Ázsiai országok, valamint a Közel-Kelet, Európa és Afrika (alkalom esetén Amerika) között. Mivel a világ olajtermelésének és LNG-keresletének több mint 20 százaléka itt halad át, valamint egyéb áruforgalom is igen jelentős, így gyakorlatilag szabad átjárhatósága létfontosságú olyan meghatározó gazdaságok számára, Mint Kína, Japán vagy Dél-Korea.

Ez hatalmas gazdasági és geopolitikai kockázat nagyobb részt az importáló és kisebb részt az ezen exportól függő országok számára. Másik oldalról viszont hatalmas geopolitikai fegyver az olyan uralkodó tengeri hatalmak kezében, mint az Egyesült Államok és súlyából egyre csak vesztő Nagy-Britannia. Ahogy a feszültség élesedik az érintett felek között, úgy kerülhet majd egyre jobban középpontba a Malaka-szoros. Nem véletlen, hogy Kína mindent meg is tesz, hogy diverzifikálja a kereskedelmi útvonalait.

A kulcsfontosságú tengeri szorosokról szóló sorozatunk következő része a Hormuzi-szoros jelentőségét járja majd körbe.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.