Így került az Oracle alapítója a világ leggazdagabbjainak dobogójára

A vállalati sajátrészvény-vásárlások nagyon komoly vételi erőt jelentettek az elmúlt bő évtizedben az amerikai részvénypiac számára. Érdekes megvizsgálnunk a jelenlegi talán legerősebb grafikonnal bíró nagy technológiai cég, az Oracle esetét, a vállalat részvényszáma 46 százalékkal csökkent az elmúlt 13 évben. Elképesztő matematika jön ki akkor, ha kicsit ezen számok mögé nézünk.

(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2024. szeptember 17-én.)

Ha vet valaki egy pillantást a Forbes valós idejű (2024. szeptember 14-i hétvége) listájára, amely a világ leggazdagabb embereiről szól, akkor egy érdekes nevet találhat a dobogó harmadik fokán. Íme az ominózus top tízes lista:

A harmadik helyezett Larry Ellison Oracle-társalapító technológiai guru régi ismerős ezen a listán, ám nem ennyire előkelő helyen. Kvázi holtversenyes másodikként Jeff Bezos Amazon főatyamesterrel.

Larry Ellison ennyire erős aktuális helyezése annak köszönhető, hogy az Oracle-részvények fantasztikus szárnyaláson vannak túl az elmúlt negyedévekben. A következő ábrán az Oracle részvényárfolyama látható havi gyertyás grafikonon 2011. január 4. és 2024. szeptember 13. között logaritmusos skálázással:

Kék téglalap jelöli a 2017. november 30. és 2020. november 30. közötti időszakot, amikor egy mostanában általános praktikával félelmetes részvényesi értéket teremtett a vállalat, de erről majd egy kicsit később.

A 2010-es év végén 5150 millió darab részvénye volt a vállalatnak, emiatt a 25,79 dolláros december 31-i záróárral 133 milliárd dollárt ért. Az akkor is és ma is 1 145 732 353 darab részvénnyel rendelkező Larry Ellisonnak ekkor 30 milliárd dollárt ért az általa alapított szoftvercégben a részesedése, amely százalékosan kifejezve 22,2 százalékos volt.

A 2024. szeptember 13-i tőzsdei záróár 162,03 dollár volt, amely 528 százalékos emelkedés a 2010 végi árfolyamhoz képest. Az aktuális piaci kapitalizáció – amellyel az Oracle jelenleg az Egyesült Államok 17. legértékesebb tőzsdei vállalata – 449 milliárd dollár, ami viszont az árfolyammal szemben „csak” 238 százalékkal nőtt, ugyanis közben a részvények darabszáma 2771 millió darabra esett le, ami 2011 augusztusa és 2024 augusztusa között 46 százalékos csökkenésnek felel meg.

Az történt ugyanis, hogy a vállalat 2011 nyara és 2024 nyara között a piacon forgó részvényeinek nettó módon (a részvényopciók ugye növelik közben a piacon forgó részvények darabszámát) közel a felét visszavásárolta. Összesen 155 milliárd dollárt költött a cég erre a sajátrészvény-visszavásárlási programra, amelyet szinte teljesen a szabad cash-flow-ból finanszírozott.

A 866 milliárd dolláros vacsora

2023. július 13. Jónap Richárd

Az Apple 2013-tól mostanáig a forgalomban lévő részvényeinek több mint a 40 százalékát vásárolta vissza 500 milliárd dollárt is meghaladó értékben. Döbbenetes részvényesi értékteremtés zajlott le, ami valahol egy 2013 október eleji manhattani vacsora következménye is.

A (nettó) sajátrészvény-visszavásárlás így nézett ki 2011 augusztusa és 2024 augusztusa között (Oracle forgalomban lévő részvények darabszáma minden év augusztus 31-én:

Kiemelendő a 2017 vége és 2020 vége közötti időszak (ezt mutatta az árfolyamgrafikonon a kék téglalap), amikor hosszú ideig nem igazán ment az árfolyam, és ezt kihasználva 2017. november 30. és 2020. november 30. között 1237 millió darab részvényt vett vissza a piacon jellemzően 40 és 55 dollár (a jelenlegi harmada és negyede) közötti árfolyamon a vállalat. Ez a 2017 végi részvényállomány 29 százalékát jelentette mindössze három év alatt.

Ez a 13 évnyi sajátrészvény-visszavásárlási pénzgyár pedig megtette a maga hatását két módon is Larry Ellison tulajdonára nézve. Egyrészt mivel nettó módon (a lehívott részvényopciókból származó részvényeket teljes mértékben eladta közben) pontosan ugyanannyi 1 145 732 353 darab részvényt birtokol az immár 80 éves alapító, a lecsökkent részvényszám miatt a 2010 végi 22,2 százalékos tulajdonrésze 41,3 százalékosra nőtt. Másrészről ennek a részesedésnek a piaci értéke az akkori 30 milliárd dollárról 186 milliárd dollárra növekedett, ami döntő többsége a cikk elején említett globális bronzérmes magánvagyonnak.

Így működik egy konkrét vállalati és egyéni példán keresztül a „buyback-machine”, amely bár technikai kérdésnek tűnik, de nagyon fontos faktor volt az amerikai részvénypiaci szárnyalás és a világ többi részével szemben történő felülteljesítés mögött az elmúlt másfél évtizedben.

Mivel az Oracle egy nagy nyertese a felhőszolgáltatásán és az adatközpontjain keresztül a jelenlegi mesterséges intelligencia boomnak, ezért valószínűleg a jó cash-flow termelő képesség megmaradhat. Ha pedig ez további sajátrészvény-visszavásárlásokat fog katalizálni, akkor pár éven belül előfordulhat az a helyzet, hogy Larry Ellison akár többségi tulajdonosa is lehet az általa alapított szoftvervállalatnak.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.