A malacperselyhatás gyakorlati működése

Az Nvidia tőkeértékének idei 2000 milliárd dollárt közelítő növekménye komoly finanszírozója lehet más papírok aktuális tőzsdei szárnyalásának, egyfajta malacperselyhatás révén. Jó példa erre a múlt hétről a Tesla, illetve júniusból a Broadcom árfolyamrobbanása. Emellett a mostani malacperselyhatásra kiváló analógia az ezredfordulós Microsoft is.

Július első hetének elsőszámú sztárja nagyon hosszú idő után újra a Tesla volt az amerikai részvénypiacokon. A három és fél napos ünnepi kereskedési héten 27 százalékos szárnyalást mutattak be a vezető elektromos autógyártó részvényei. Ezzel a Teslának sikerült az idei április második felében még 44 százalékos mínuszban álló évet újra pluszba rántania. A napi gyertyás árfolyamgrafikon így mutat 2023. október 2. és 2024. július 5. között:

Kék téglalap jelöli az utolsó hét kereskedési napot, amelynek során 34 százalékos árfolyamemelkedés következett be. Mindeközben a Tesla dollárértéken mért forgalma is megelőzte a két-három héttel korábban még teljesen megelőzhetetlennek hitt Nvidiáét. A legértékesebb amerikai vállalatok ranglistáján múlt péntekre a Tesla (802 milliárd dolláros tőkeérték) a kilencedik helyen visszaelőzte a Broadcomot (793 milliárd dolláros tőkeérték), amivel újra “a káprázatos hetes” lett a hét legtöbbet érő amerikai technológiai vállalat.

Közben a Tesla még mindig csak alig egynegyedét éri az Nvidia piaci kapitalizációjának. Az a 205 milliárd dollár pedig, amivel az elmúlt hét kereskedési nap során nőtt a Tesla értéke, még mindig csak a 11 százaléka annak az 1877 milliárd dolláros növekménynek, amit az Nvidia az idén produkált. Ami azt is jelenti, hogy az Nvidián nyerő befektetői társadalomnak van miből finanszíroznia a jó hírekkel érkező és jó technikai képpel rendelkező történeteket. Működik az úgynevezett malacperselyhatás.

Az AI-sztori és a malacperselyhatás

2024. március 26. Jónap Richárd

Az amerikai részvénypiac és annak vezető részvényei a kifulladásnak sok jelét mutatták az elmúlt másfél-két hónapban, ám a széles piac szintjén még nyoma sincsen a legkisebb korrekciónak sem.

És természetesen az sem árt, ha a befektetők az adott sztorit kapcsolni tudják a mesterséges intelligencia várt kibontakozáshoz. Érdekesség, hogy három héttel a Tesla előtt egy kísértetiesen hasonló lefolyású árfolyamakció bontakozott ki a Broadcom esetében is. Szinte ugyanaz a piaci kapitalizáció és kvázi ugyanakkora mozgás. Lássuk is ezt a Broadcom 2023. október 2. és 2024. július 5. közötti napi gyertyás grafikonján:

Itt is kék téglalap jelöli a gyors és nagy emelkedést, az árfolyam 37 százalékot emelkedett kilenc kereskedési nap alatt, többek közt a vállalat vártnál jobbra értékelt gyorsjelentésének hatására.

Az amerikai börzéken az első júliusi kereskedési héten egyszerre volt megfigyelhető a mesterséges intelligencia sztoriról való befektetői lemaradás fájdalma és a gigantikus 2024-es Nvidia-nyerő által finanszírozott részvénypiaci kalandkeresés.

Mindez jól megfigyelhető volt az S&P 100 index 10 legjobban teljesítő részvényén, amelyek a következőek voltak:

A top10-ben benne van a káprázatos hetes hat tagja és rajtuk kívül még négy 250+ milliárd dolláros tőkeértékű vállalat, amelyből három egyértelműen AI-sztoripapír. Mögöttük pedig – ahogyan az elmúlt években már megszokhattuk – a nagy semmi jön. Maga az S&P 100 nagykapitalizációjú index 2,9 százalékot emelkedett ezen a héten. Mindez azonban úgy következett be, hogy 15 részvény teljesített jobban az indexnél és 85 rosszabbul. Illetve 55 indextag papír emelkedett és 45 komponens árfolyama esett.

Csak ugye az emelkedők a legnagyobb súlyú papírok. Egyetlen kiemelkedően fontos papír maradt le az előző top10-es ábráról: az Nvidia. A chipgyártó részvény árfolyama jelenleg konszolidálni próbálja a 154 százalékos (!) idei emelkedését, illetve az egész mostani malacperselyhatásban a finanszírozói szerepet tölti be. Egy olyan világban, ahol valamennyire a következő Nvidiát keresi a befektetői társadalom.

A jelenlegi Nvidiához hasonló jelenséget az ezredfordulónál láthattunk, amikor a következőképpen mutatott a tíz legértékesebb amerikai tőzsdei vállalat ranglistája:

A listát akkoriban (is) vezető Microsoft részvényeinek árfolyama 166 százalékkal nőtt a megelőző 15 hónapban. Ez az emelkedés 377 milliárd dollárral növelte meg a piaci kapitalizációt, amely növekmény majdnem akkora volt, mint amennyit az akkori második legértékesebb vállalat, a General Electric ért. Illetve több volt, mint a harmadik Cisco piaci kapitalizációja.

Érdekes, hogy ez az akkori 377 milliárdos Microsoft-növekmény ugyanúgy nagyobb volt a kilencedik és tizedik vállalat együttes értékénél (Oracle + Home Depot: 316 milliárd dollár), ahogyan az idei 1877 milliárd dolláros Nvidia növekmény is nagyobb a mostani kilencedik és tizedik legnagyobb amerikai tőzsdei vállalat együttes értékénél (a már ebben az írásban grafikonokkal mutatott Tesla + Broadcom: 1595 milliárd dollár).

Az ezredfordulón a Microsoft-malacperselyhatás majdnem egy teljes negyedéven át kitartott. Az 1999-es záróár és a 2000. március 24-i addigi élete csúcsa között úgy emelkedett 30 százalékkal a Nasdaq-100 index, hogy eközben a Microsoft árfolyama már 1 százalékkal esett.

Óriási kérdés a jelenlegi piacon, hogy meddig tarthat ki a malacperselyhatás az Nvidia esetében. Közben pedig ne feledkezzünk meg egy új, hihetetlen tőzsdei mérföldkőről sem. Kevesebb mint hat évvel azután, hogy az Apple tőkepiaci értéke az amerikai tőzsdetörténelem során elsőként átlépte az 1000 milliárd dolláros értéket, a múlt pénteken a top3 amerikai vállalat (Microsoft+Apple+Nvidia) együttes piaci kapitalizációja már meghaladta a 10 000 milliárd dollárt.

(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2024. július 9-én. Borítókép: malacperselyhatás, forrás: Getty Images)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.