IMF-hitel: áldás vagy átok?
Az 1945-ben létrehozott, washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap (IMF) mára 190 tagországot számlál. A nemzetközi monetáris rendszer központi intézményét a nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyamstabilitás elősegítése, a gazdasági növekedés fokozása és a magas szintű foglalkoztatás megteremtése céljából alapították, illetve nem kis részben azért, hogy átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson fizetési mérleggel kapcsolatos problémákkal küzdő tagországainak. A tagok gazdasági súlyuk szerint járulnak hozzá az alaphoz, és a szervezettől kölcsönöket vehetnek fel adósságaik törlesztéséhez.
Argentína vezeti a rangsort
Argentína adóssága az IMF felé 32 milliárd dollár, ami az ország GDP-jének több mint öt százalékát teszi ki. Az ország adósságproblémái az 1890-es évek végére nyúlnak vissza, amikor a főváros, Buenos Aires modernizálására felvett adósságok miatt nem teljesített fizetési kötelezettséget. Az elmúlt hat évtizedben már több mint húsz alkalommal mentette meg a fizetésképtelenségtől.
Az IMF felé legeladósodottabb tíz ország közül öt Afrikában, három pedig Dél-Amerikában található. Az egyetlen európai ország a listán Ukrajna, miután az ország nemzetközi támogatásra szorult az a háború kirobbanását követően. Becslések szerint az orosz invázió következtében az ország gazdaságának egyharmadát vesztette el. Az ország kilenc milliárd dollárral tartozik az IMF-nek.
ÖSSZESEN CSAKNEM SZÁZ ORSZÁG SZORULT IMF-HITELRE, A TELJES HITELÁLLOMÁNY ÖSSZEGE 111 MILLIÁRD DOLLÁR. A FENTI ORSZÁGOK AZ ADÓSSÁGOK MINTEGY HETVEN SZÁZALÉKÁT TESZIK KI.
Magyarország 1982 óta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak és a csatlakozás óta többször is igénybe vette eszközeit készenléti, illetve kiterjesztett, valamint kompenzációs hitelmegállapodások formájában. Taggá válásától kezdve hazánk összesen nyolc hitelmegállapodást írt alá az IMF-fel, legutóbb 2008-ban, a pénzügyi válság kezelése érdekében, amit azóta vissza is fizetett.
Áldás vagy átok?
Anélkül, hogy több évtized és több tucat ország IMF-programját átfogóan értékelni próbálnánk, két rövid kommentár:
- Kétségtelen, hogy a hiteleket kísérő IMF-programok szigorú monitorozási rendszere legtöbbször hozzájárult a hitelfelvevő országok fegyelmezettebb és (a nemzetközi befektetők számára is) átláthatóbb gazdaságpolitika felé való elmozdulásához.
- Az IMF-hiteleket, illetve programokat azonban számos kritika is érte az elmúlt évtizedekben. Ezek közül kiemelkednek a költségvetési megszorításokat szorgalmazó előírások, melyek sok esetben valóban nagy terheket róttak a gazdaságokra és nem csak politikai kritikákat kaptak. Ugyanakkor a megszorítások szerkezetét illetően a hitelfelvevők általában több lehetőség közül választhattak, így a hibák miatti felelősség is megoszlott. Viszont több alkalommal, például éppen Argentína esetében, az IMF maga is elismerte, hogy hibás javaslatokkal élt, és nem sikerült például a valutaválság okozta problémákat megoldani vagy fenntartható adósságmenedzselést kialakítani.
(Borítókép: a Nemzetközi Valutaalap épülete Washingtonban, forrás: AFP Photo)
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
