Jaksity György: Nem fékeztünk időben

Magyarok milliói vesztették el az utóbbi években vagyonuk akár 30-40 százalékát, ez pedig a jövőben komoly problémákhoz vezethet Jaksity György szerint. A Concorde igazgatóságának elnöke a Della podcastban rámutatott: annak, aki az utóbbi években a megtakarítását nem jól fektette be, azzal kell szembesülnie, hogy félretett pénze az infláció miatt jelentősen veszített az értékéből.

Jaksity szerint például egy ma középkorú embernek, aki több évtizeden keresztül tudatosan megtakarított nyugdíjas éveire, várhatóan már nem lesz annyi ideje, hogy a most elszenvedett veszteségeket piaci alapon visszapótolja a nyugdíjba vonulásig, kérdés, hogyan lesz megoldva ezeknek az embereknek a nyugdíjkiegészítésük.

De a vagyonok elinflálódása ennél általánosabb szinten is gondokat okoz: kihat a jövőbeli keresletre, a háztartások jövőbeli beruházásaira. Mindez nemcsak egy milliókat érintő társadalmi kérdés, de hosszú távon éreztetheti a hatását a magyar gazdaságban, így biztosan állami választ követel majd, és ez a helyzet már ebben az évtizedben kihívás elé állíthatja a kormányzatot.

A Concorde alapítója felidézte, a magyar gazdaságpolitikának volt egy kényelmes időszaka a 2010-es év második felében, amikor viszont elsősorban azt a vágyat követte, hogy magas GDP-növekedést mutasson fel.

Egy főzésnél jó, hogy használunk sót, borsot, fűszereket, csak nem mindegy, hogy mennyit teszünk bele. Nagyon jó, ha melegítünk, de nem elégetni akarjuk az ételt. Itt a mértékekkel volt a gond

– mondta.

A fiskális és monetáris politika is öntötte a pénzt a gazdaságba, ami kiegészült az uniós források beáramlásával, és egy olyan növekedési szintet értünk el pár évre, ami a magyar gazdaságban nincs meg a potenciálja szintjén. ”Ha nem fékezünk időben, az kicsapódik” – mondta Jaksity György. Egyrészt az árszínvonal emelkedésében, másrészt a fizetési mérleg romlásában. Mind a kettő tankönyvi módon bekövetkezett. A Covid, majd a háború ezekre a folyamatokra csak rátett egy lapáttal.

Az inflációval eljött a magyar gazdaságban is az igazság pillanata, a monetáris és fiskális politika pedig szembe került egymással. A jegybanki politika ebben a helyzetben csak szigorú tud lenni, miközben a kormány érthető módon csökkentené a recesszió mértékét. Keresi azokat a menekülő utakat, ahol tompítani lehet a családok és kkv-k terheit. A teljes gazdaságot azonban nem lehet megsegíteni, hiszen az árakat éppen a kereslet visszaesése szorítja majd vissza.

“EGY JÓZAN VÁGY”, HOGY AZ INFLÁCIÓ EGYSZÁMJEGYŰ LEGYEN ÉV VÉGÉRE,

mert ez valóban húsba vágó kérdés sok millió ember számára. Ennek azonban az az ára, hogy “a növekedés megszűnik idén” – mondta Jaksity, aki kétkedik abban, hogy a kormány által várt másfél százalékos növekedés összejöhet az idei évre.

Szerinte egyértelmű, hogy a kormányban felkészültek arra, hogy az uniós pénzek egy része nem, vagy késve jön meg. Hogy végül mennyi pénztől eshetünk el, az az erről szóló különböző vitákban szerinte sokszor nem tisztázott, ő maga arra számít, hogy az uniós források nagyobb részéhez hozzá fogunk majd férni valamilyen módon, és néhány milliárd euró lesz az az összeg, amit máshonnan kell pótolni. Ami még mindig jelentős, de egy kezelhető tétel, inkább csak az a kérdés, milyen áron sikerül.

Ha nem érkezik meg a várt EU-s pénz, az több szempontból is problémát jelent: pótolni kell az így kieső devizabeáramlást, és pótolni kell az olcsó hiteleket. Ráadásul ilyenkor bizonytalanná válik az a járulékos hatás is, hogy mennyire tudunk ezek mellé becsatornázni egyéb működőtőke jellegű befektetést.

Az a kiolvasható kormányzati törekvés, hogy részben működőtőke befektetésekkel pótoljon kieső uniós forrásokat, kétes eredményekkel kecsegtet. Arra az újságírói kérdésre, hogy Magyarország szerinte közelebb került-e mára az uniós kilépéshez, Jaksity azt mondta, ezt nem tudja megítélni, de azt látni kell, hogy az ország számára az uniós lét sokkal fontosabb, mint amit önmagában az uniós források jelentenek.

Gazdasági értelemben nem tudunk kilépni az unióból, nem akarat kérdése, hogy mi az európai gazdaság része vagyunk, ez egy eldőlt tény. Az másik kérdés, hogy formálisan akarunk-e az EU tagjai lenni

– mondta.

(Borítókép: Jaksity György, a Concorde igazgatóságának elnöke, forrás: Mohos Márton / 24.hu)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.