Az enyhe tél besegített Európának: csurig vannak a gáztárolók
Tavaly még azt hallottuk, hogy a háború, az energiaválság, és az orosz szankciók következtében télre csaknem leáll a német ipar, és a választók dühös tömegei igyekeznek majd megdönteni a rendszereket szerte Európában. Egyelőre nem jött be ez a forgatókönyv: a fűtési szezon felénél vagyunk, de az enyhe az időjárás máris rengeteget javított az EU helyzetén.
A lakosság és az ipar alkalmazkodóképessége újfent bizonyította, hogy a túlélési ösztön (vagy inkább a piacgazdaság) még működik. A Nordstream 2 felrobbantása után pedig a németeknek sem volt más lehetőségük, a háztartások durván 25-30 százalékkal csökkentették fogyasztásukat, január 15-én az EU 27 országában a gáztárolói kapacitások 922 TWh-t értek el a Gas Infrastructure Europe adatai szerint, ami közelíti minden idők legmagasabb szintjét (990 TWh).
A tárolók 2019-ben voltak utoljára így feltöltve. De akkor még a holland TTF gáz árfolyama 11 euró volt MWh-ként, most meg 60 euró. (A nyár végi 341-es szinthez képest ez persze csodálatos.) Az eltárolt gáz 268 TWh-val, 41 százalékkal nagyobb, mint a korábbi tízéves átlag.
Nem lehet azt mondani, hogy az időjárás az egész tavalyi évben a válság enyhülését segítette volna, a szárazság visszavetette a vízerőműveket, és még az atomerőművekre is negatív hatása volt az alacsony vízállásnak. Az amúgy általában nettó áram exportőr Franciaországban is egyszerre kellett karbantartani az atomerőműveket. Így a legrosszabbkor lett a nettó exportőrből importőr. Az enyhe tél azonban meghozta a hatását, a december 19. és január 15. közötti 27 napban mindössze 18 TWh-t csökkent a tárolók töltöttségi szintje. Ez 2020 azonos időszakában 180 TWh volt, a tízéves átlag pedig 113 TWh.
A gáztárolók töltöttségi szintje persze még nem mond el mindent a helyzetről, összességében az EU tárolói kapacitása ugyanis kicsinek mondható. Érdemes tehát megnézni azt is, honnan jött gáz ebben az időszakban. Durván 4000 TWh az EU kereslete, ebből a háborút megelőzően 1500 TWh jött az oroszoktól.
Ahogy lement az orosz gázimport aránya, megnövekedett az LNG (cseppfolyósított gáz) és némiképpen a norvég is. Az LNG aránya durván 15 százalékról felment közel 40 százalékra, míg az orosz 50 százalékról csökkent 10 százalék körülire két év alatt.
Ebben azért nagy szerencséje is volt az EU-nak, mert a kínai lezárások hatására az ázsiai ország kisebb mértékű LNG kapacitásokat kötött le. Főként az amerikai LNG aránya növekedett meg jelentősen, de az orosz LNG sem csökkent.
Becslések szerint, ha továbbra is kegyes az időjárás, a gáztárolók töltöttségi szintje legjobb esetben 752 TWh-ra csökken. Ami nagyban segítené a következő téli szezonban az EU helyzetét. Ekkor nagyságrendileg 100-150 TWh-t kellene még biztosítani, ennek jelentős része jöhet a spórolásból.
Ugyanakkor, ahogy Kína kimozogja a Covid-lezárásokat, és beindítja a gazdaságot, a verseny az LNG kapacitásokért megindul az EU és Kína között, ez pedig kihathat az árra is.
Egyelőre tehát még nem múlt el minden probléma Európa energiaellátása körül. De az első időszak mindenképpen reményt keltőbb, mint azt korábban sokan gondolták volna.
(Borítókép: cseppfolyósított földgáz szállítás)
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
