Minden rosszban több a jó, mint gondolnánk

picture

A jelek szerint a kibontakozó gazdasági válság a kelet-közép-európai országok növekedési kilátásait sem hagyja érintetlenül. A régió viszont nettó energiaimportőr, ami különösen sérülékennyé teszi az energiaárak, így például a gázár emelkedésével szemben.

Egyes országokban (például Magyarországon, Romániában) az elmúlt két évben számottevően romlott a költségvetési egyenleg és a fizetési mérleg, részben a koronavírus majd az orosz–ukrán háború kedvezőtlen hatásainak ellentételezésére hozott kormányzati intézkedések miatt, míg a növekvő kamatok nyomán emelkedő adósságszolgálati költségek ugyancsak súlyos terheket raknak az államok költségvetésére.

Az emelkedő élelmiszer- és energiaárak háztartásokat, vállalkozásokat és költségvetést sújtó hatásainak tompítása érdekében előkerültek az ágazati adók, költségmegtakarítási lépések váltak szükségessé, a tőkeallokáció viszont így még inkább központilag irányítottá és ezzel némiképp hatékonytalanná vált.

Számos esetben EU-szankciók kivetése is napirendre került, veszélyeztetve a felzárkózási és helyreállítási alapok lehívását. Ha lehet hinni a híreknek, a kormány pillanatnyilag mindent elkövet, hogy még az idén tető alá hozza a megállapodást Brüsszellel a helyreállítási alapokhoz való hozzáférésről.

Persze ehhez a másik félnek is lesz még egy-két szava, és a brüsszeli döntéshozók bizonyosan szigorúan fogják ellenőrizni a kormányzati vállalások betartását és az uniós források szétosztását.

Mindezzel együtt

JÓ OKKAL VÉLELMEZHETŐ, HOGY A KKE-RÉGIÓ ORSZÁGAI A MOSTANI VÁLSÁG ALATT JÓ ESÉLLYEL NÖVELNI TUDJÁK RÉSZESEDÉSÜKET A GLOBÁLIS ELLÁTÁSI LÁNCOKBAN.

Ez a folyamat tulajdonképpen már a Covid-járvány előtt elindult, az csak felgyorsította az integráció mélyülését. A koronavírus-járvány szemlátomást felerősítette a gazdasági értékteremtés nemzetközi szervezésének átalakulását azokban az iparágakban, amelyekben a biztonsági készletek rövid ideig elegendők.

Az átalakulási folyamat legnagyobb haszonélvezői közé kerülhetnek a nyugat-európai termelési folyamatokba szervesen betagozódott kelet-közép-európai országok.

AZ ENERGIAÁRAK NORMALIZÁLÓDÁSA UGYANCSAK KEDVEZŐEN FOG HATNI A KÜLSŐ POZÍCIÓKRA,

míg a kamatlábak két éven belül várható fordulata után újra felgyorsulhat a pénz- és hitelnövekedés, a kényszerű megszigorító állami intézkedések pedig segíthetnek helyreállítani a befektetőknek a kormányok gazdaságpolitikájába vetett és ugyancsak megingott bizalmát.

Mindez – a jelenlegi makrogazdasági nehézségek elmúltával – jó eséllyel tükröződni fog a régiós országok, köztük Magyarország javuló egyensúlyi mutatóiban, amely a kockázati prémiumok és ennélfogva a régiós eszközárak (például szuverén kötvények árfolyamának) emelkedéséhez és a helyi devizák erősödéséhez vezethet.

(A cikk először a Világgazdaság oldalán jelent meg 2022. július 22-én. Borítókép: a régió országai az átalakulási folyamat legnagyobb haszonélvezői közé kerülhetnek, forrás: Getty Images)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.