Nincs mese, nincs élmény

Az elmúlt másfél évben tapasztalható vágtató középosztályt sújtó élményinflációs folyamatok nem most kezdődtek, hanem már évtizedek óta zajlanak. Számokkal mutatjuk be, hogyan lesz egy baseballmeccs lassan luxus az Egyesült Államokban.

Az amerikai családi szórakozás infláció (1960-2022)

Az Orlandóban található Walt Disney World 1971 és 2014 között 41 alkalommal emelt árat. Ma egy amerikai középosztálybeli család esetében a szülőknek majdnem kétszer annyit kell dolgozniuk egy családi Disneyland látogatásért, mint 1960-ban. De nincs olyan tétel egy mozilátogatás vagy egy baseballmeccs esetén sem, aminek az ára a kumulált inflációnál kisebb mértékben emelkedett volna 1960 és 2022 között. Vendégszerzőnk írása.

Elvinni a gyerekeket egy baseballmeccsre, egy moziba vagy a Disneylandbe egy középosztálybeli amerikai család számára érdemben nehezebb 2022-ben, mint amilyen az amerikai kapitalizmus 1950-es és 1960-as aranyéveiben volt. A reáljövedelem 1950 és 1970 között éves átlagban 4,4 százalékkal nőtt szemben a 2000 és 2020 közötti éves átlagos 2,1 százalékos növekménnyel.

A The Hustle július közepén azt vizsgálta meg, hogy egy négytagú (két felnőtt és két gyermek) család számára mennyibe került 1960-ban, és mennyibe kerül most egy baseballmeccs, egy mozilátogatás, illetve egy egyéjszakás ottalvós Disneyland-látogatás az „America’s favorite family outings are increasingly out of reach” című írásában. Ennek a vizsgálatnak az eredményeit mutatjuk be most.

Először azt érdemes megnéznünk, hogy miképpen változott egy átlagosnak vagy tipikusnak számító amerikai család jövedelme 1960-hoz képest 2022-re. Míg 2022-ben a medián éves családi jövedelem 84 ezer dollár (32,4 millió forint) volt, addig ez a szám 1960-ban 5620 dollárra rúgott. Természetesen ez a két érték teljesen összehasonlíthatatlan, mert nem veszi figyelembe az eltelt 62 év 888 százaléknyi kumulált inflációját. Ha kiigazítjuk az 1960-as jövedelemértéket ezzel, akkor elmondhatjuk, hogy 2022-es dollárban kifejezve az átlagos amerikai család 55 500 (21,4 millió forint) dollárra tett szert egy évben 62 évvel ezelőtt. Megállapíthatjuk egyben azt is, hogy az átlagos család éves jövedelme reálértéken a másfélszeresére nőtt bő hat évtized alatt.

Meccsélmény: infláció vs. a meccsrejárás ára

Jelenleg az amerikai profi baseball bajnokságban (MLB) 30 csapat játszik. A Hustle mind a 30 csapat esetében megvizsgálta, hogy mennyibe kerül négy meccsbelépő (legolcsóbb kategória), két sör, két üdítő, négy hotdog, és egy parkolójegy, és a 30 csapatra jutó átlagos költséget vette alapul. Az 1960-as árakat a baseball történelemkönyvek és archív újságok alapján állapították meg.

Látható, hogy reálértelemben szinte pontosan kétszeresére emelkedett egy meccsélmény ára hat évtized alatt.

AMI MÉG ÉRDEKES, HOGY NINCS OLYAN TÉTEL, AMINEK AZ ÁRA KISEBB MÉRTÉKBEN EMELKEDETT VOLNA, MINT A 62 ÉVNYI KUMULÁLT INFLÁCIÓ.

Egy családi baseballmeccs-látogatás ára tehát kerekítve átlagosan 205 dollár, országosan ugyanakkor nagy a szórás. Az élmény a Boston Red Sox meccsén a legdrágább a maga 324 dolláros költségével, míg az Arizona Diamondbacks mérkőzését 126 dollárból ússza meg egy család.

Mozi: a popcorn-infláció

A mozilátogatásnál a tavaly mémrészvényként elhíresült AMC mozihálózatának 2022-es árait hasonlították össze az 1960-as, tíz város átlagárából származó becsléssel. Az élmény ebben az esetben négy mozijegyből, négy üdítőből, két popcornból és egy édességből áll.

Reálértelemben itt is szinte pontosan duplázódott az ár, miközben az átlagos reáljövedelem „csak” a másfélszeresére nőtt. Hasonlóan a baseballmeccshez, itt sem volt olyan tétel, aminek sikerült volna a kumulált infláció mértéke alatt drágulnia.

Az eltelt évtizedek alatt gyökeresen átalakult a mozik üzemeltetésének üzleti modellje, ami a mozihálózatokat abba az irányba terelte, hogy profitjukat egyre inkább az eladott ételeken és italokon keressék meg. Ez jól látszik a popcorn-infláción…

Disneyland látogatás

Végül, de nem utolsósorban jöjjön a Disneyland, mint messze a legkomolyabb tétel a vizsgált családi szórakozások közül.

Ha Walt (Disney) élne, valószínűleg kellemetlenül érezné magát az árakat látva, amit a nevéről elnevezett vállalat elkér az ügyfeleitől. A középosztálybeli családokat kiárazták.

Ezt még Scott Smith, a University of South California részéről nyilatkozta 2015-ben a Washington Postnak. Látva a számokat, nehéz lesz ezzel az állítással vitatkoznunk. Az 1960-as és 2022-es évet összehasonlító vizsgálat az Anaheimben, Kaliforniában található vidámpark árait vizsgálja két egynapos felnőtt, két egynapos gyermek belépővel, egy éjszakai szállással a Disneyland Hotelben és a parkolással.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy 1960-ban kevesebb mint 20 attrakció állt a látogatók rendelkezésére, míg manapság 53 látványosság van benne az árban. Igaz, a látogatók éves száma is a háromszorosára emelkedett.

Az egyes tételek áremelkedése itt sincs köszönőviszonyban a statisztikailag kimutatott inflációval.

Érdekes, hogy az 1960-ban még jelentős kedvezmény a gyermekek belépőjegyére (36 százalék diszkont a felnőtt belépőhöz képest) 2022-re szimbolikussá vált (5 százalék diszkont).

Élményinfláció és a középosztály kifacsarása

Amikor Walt (Disney) megalkotta a Disneylandet, egy középosztály meseország volt. Mára kiárazták onnan a középosztályt.

Robert Niles szavai ezek, aki a Theme Park Insider nevű vidámparki szakblog szerzője. Átugorva a kaliforniai Disneylandből Floridába, az 1971-ben Orlandóban megnyitó Walt Disney World számaihoz láthatjuk szavainak igazságát. A Walt Disney World működésének első 43 évében 41 alkalommal emelt árat, amivel a kezdeti szint több mint ötszörösére emelkedett a belépőjegy ára reálértelemben 1971 és 2014 között.

Ami még érdekes, az az élményért az átlagos amerikai által ledolgozandó órák száma. Ma a vizsgált négytagú család esetében a szülőknek 32 százalékkal több időnyi munkára van szükségük egy baseballmeccs kifizetéséhez és 96 százalékkal többet kell robotolniuk egy Disneyland látogatásért.

A testarossa-metamorfózis és az aprés-ski élményinfláció

2021. szeptember 28. Jónap Richárd

Ahogy megyünk bele a 2021-es őszbe a magamfajta sírajongó egyre jobban reménykedik abban, hogy az idei szezon merőben más lesz, mint a 2019/2020-as és a 2020/2021-es. Ennek a fényében jöjjön most egy tanulságos inflatorikus történet a csodás alpesi hegyek világából.

Az elmúlt másfél évben tapasztalható vágtató középosztályt sújtó élményinflációs folyamatok nem most kezdődtek, hanem már évtizedek óta zajlanak.

(A cikk először a Forbes.hu oldalán jelent meg 2022. augusztus 8-án. Borítókép: a Walt Disney World működésének első 43 évében 41 alkalommal emelt árat, forrás: Disney)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.