Mi a makrogazdasági probléma? – Egy tweet és egy komment
Nemrég egy általam nagyra becsült, a saját piacát egyébként kiválóan látó, mostanra már elég komolyra nőtt logisztikai startup alapítója és vezetője írta meg gondolatát a Twitteren.
A tweet:
It might be that many software business models don’t work when engineers cost $400k/year.
Az erre érkező komment:
Hey man, keep your solid points to yourself. Some of us out here tryna do the bare minimum for half a mil.
Ebben a két mondatban szinte minden benne van, ami az elmúlt két évben kialakult mikro- és makrogazdasági környezetet jellemzi. A végtelen befektetői pénzből, hatalmas költség mellett felhúzott technológiai növekedési modellek komoly rezsit jelentenek ezen cégek számára, melyek finanszírozása egy masszív monetáris szigorítási ciklusban, érdemi cash flow nélkül – vagy éppen pénzégetés mellett – már nem fenntartható.
EMIATT ELJÖTT A HATÉKONYSÁG ÉS A RACIONALIZÁLÁS IDŐSZAKA. A NAGYON VESZTESÉGES FEJLESZTÉSI IRÁNYOK VISSZAVÁGÁSÁVAL ÉS AKÁR A LÉTSZÁMCSÖKKENTÉSSEL.
Ez középtávon megágyaz a nyereséges működésnek – és ezen majd keresni is lehet részvényesi szemmel – , az innováció mértékét azonban csökkentheti. Mindenesetre úgy tűnik, most nincs más út. Eközben azonban az alkalmazottak sem érzik teljesen jól magukat, az elszálló jövedelmek a gazdagság illúzióját keltik. De olyan mértékben megemelkedtek a lakhatás és a megélhetés költségei, hogy egyes régiókban így is nehéz megélni az egyébként magyar szemmel megdöbbentően magas, évi félmillió dolláros – igaz adó előtti – jövedelemből.
Némi szarkazmust is kiérezhetünk a fenti kommentből. De tény, hogy az elmúlt hónapokban egyre többet lehetett olvasni arról, hogy ilyen jövedelmi szint mellett sem könnyű a lakhatás és a mindennapi élet finanszírozása az elvárt színvonalon például a Szilícium-völgyben vagy Manhattanben. Bár könnyeket nem kell hullajtani emiatt a világ 99,9 százaléka által éppen megszenvedett problémák fényében, de a fenti egy jó mikrolenyomata a kialakult problémának és a Fed előtt álló feladatnak.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
