Így rúgta rá az ajtót a cancel culture a részvénypiacokra
Amikor egy hónappal ezelőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát, a cancel culture villámgyorsan söpört végig vállalati szankciók formájában, az eltörléskultúra pedig rárúgta az ajtót a részvénypiacokra is. Az értékpapírok egy részénél egy újfajta kockázat jelent meg: az eltörlés kockázata.
Cancel culture a gyakorlatban
Eladtam egy nagy adag Netflix részvényt ma. Szeretnék köszönetet mondani Reed Hastings-nek, Ted Sarandos-nak, a Netflix csapatának és végül, de nem utolsósorban Kevin Spacey-nek.
Carl Icahn milliárdos hedge fund guru 2013. október 22-i tweetje hangzott így, miután Icahn lefelezte az egy évvel azelőtt felvett Netflix pozícióját, amin éppen 457 százalékot keresett. Nagyon hálás volt a 2013 februárjában útjára indított Kártyavár című sorozatnak és a gátlástalan főszereplőt játszó Kevin Spacey-nek. A Kártyavár hatalmas lökést adott az online streaming vállalatnak, amely lökés aztán dollármilliárdokkal gazdagította Carl Icahn-t.
Az ember, aki 11 milliárd dollárt hagyott a Netflixben
A mai, vártnál rosszabb jelentés és az ennek köszönhető esés ellenére is bámulatos a Netflix értékének növekedése. Carl Icahn, az egyik legismertebb guru milliárdokat keresett a filmes céggel, de még többet is nyerhetett volna.
Aztán Kevin Spacey karrierje pár év múlva kártyavárként omlott össze. A 2017 őszén kirobbant szexuális zaklatási ügye után a szó szoros értelmében törölték a filmes világból. A Kártyavár hatodik évadából főszereplőként (!) kellett villámgyorsan eltávolítani, és átírni a forgatókönyvet. Még ennél is keményebb döntést hoztak a Világ összes pénze című film producerei. Az alkotásban szintén főszerepet játszó Spacey-t egyszerűen kiradírozták a már leforgatott filmből, és Christopher Plummerrel újra felvették az összes vonatkozó jelenetet. Ridley Scott rendező szerint üzleti döntés született.
Így működik a gyakorlatban a cancel culture, magyarul az eltörléskultúra, amelynek a definíciója a magyar Wikipédia szerint a következő. A kiközösítés modern formája, amikor valakit kiszorítanak a társadalmi, vagy szakmai körökből. Legyen szó akár online, akár közösségi médiáról, akár személyesen – mert szerintük bántó vagy vállalhatatlan dolgot mondott. Az egész cancel culture 2014-ben a MeToo mozgalom részeként került be a köztudatba. Eddig a legerősebb eltörlési folyamatokat a bántalmazókkal szemben láthattuk világszerte általában nagyon erős közösségi média kampánnyal kísérve.
Cancel culture: kiátkozás a világpolitikában
A cancel culture az eltörléskultúra, a kiközösítés modern formája. Ez a jelenség az elmúlt hetekben kirobbanó orosz-ukrán háború következményeként a vállalati szférában is szinteket ugrott.
Eltörléskultúra az orosz háború kapcsán
Az eltörléskultúra bizonyos elemeinek működését már a részvénypiacokon is megfigyelhettük az elmúlt években az ESG-mozgalmak környezetszennyező vállalatok ellen vívott harcában. Ám
A CANCEL CULTURE SZINTEKET LÉPETT A GLOBÁLIS TŐKEPIACON. ABBAN AZ EGY HÓNAPPAL EZELŐTTI PILLANATBAN, AMIKOR OROSZORSZÁG MEGTÁMADTA UKRAJNÁT.
Azt mindenki tudta, hogy ha Oroszország háborút indít Ukrajna ellen, akkor komoly pénzügyi és gazdasági szankciókkal sújtják majd ezért. A szankciók egy részére természetesen az orosz vezetés is számított. A felkészülés látszott is például a megnövelt tartalékokon belül drasztikusan visszavágott dollárarányban és az arany megnövelt mennyiségében is. Azzal azonban aligha számoltak, hogy a döntően amerikai és európai szankciók mellett egy ennyire széleskörű vállalati kiközösítésnek is a célpontjává válhat az ország.
Napok alatt vált a globális fogyasztói nagyközönség előtt ugyanolyan vállalhatatlanná szinte bárminemű „orosz pozíció” – kivéve egyelőre az energiahordozókat –, mintha valaki Kevin Spacey-t szerette volna egy filmben szerepeltetni 2017 végén.
Immár egy hónapja tart a fejlett világ első olyan háborúja, amelyet a közösségi médiában közvetítenek a világ közvéleménye számára élő egyenes adásban. Annak a globális közvéleménynek, amelyik a jelenlegi orosz erőszaknál lényegesen kisebb bántalmazások esetén is igyekszik minden rendelkezésére álló eszközzel eltörölni az agresszort. Éppen ezért nem kell csodálkoznunk azon, hogy a vezető globális nagyvállalatok hanyatt-homlok menekülve hagyják ott az orosz piacot. Egy vállalati arculatba most nem fér bele az, hogy valaki oroszokkal üzleteljen.
Zuhanó árfolyamok
Ez a villámgyors retorziós hullám a részvénypiacon is otthagyta a lábnyomát. Miközben az orosz tőzsde a háború kirobbanásakor bezárt, a külföldön kereskedett orosz részvények is villámgyorsan érinthetetlenné váltak a befektetők széles köre számára. Olyan befektetők is kénytelenek voltak 100 dollár feletti világpiaci olajárak mellett néhány centes árfolyamon eladni például orosz olajrészvényeket, akiknek a gazdasági és befektetői racionalitás egyébként azt súgta volna, hogy egyfajta opcióként a nullaközeli áron annyit vegyenek ezekből a papírokból, amennyi elfér a portfóliójukban. A cancel culture aduászként funkcionált a történetben. Az alábbi ábrán a Gazprom Egyesült Államok OTC piacára bevezetett részvényének az árfolyama látható 2021. július 1. és 2022. március 23. között:
Egy héttel a háború kitörése után szűnt meg a kereskedés a részvényben.
De messze nem volt még vége az eltörlési hullám hatásának. A globális befektetői társadalom látva a reakciókat a már amúgy is rengeteget szenvedett kínai internetes szektor felé fordult. Március közepén megérkezett a részvénypiacra a nagy kínai internetes ijedelem. Látva az orosz részvényekben lezajlott villámgyors eseménysort nagyon sokan beijedtek attól, hogy mi történhetne egy Tajvannal szembeni kínai katonai akció esetén.
Számomra az egész 2020 és 2022 közötti időszak egyik leginkább megdöbbentő tőzsdei grafikonja a Pinduoduo-é. A Shanghai székhellyel rendelkező e-kereskedelmi üdvöske heti gyertyás chartja így mutat 2018. július 1. és 2022. március 23. között:
A 2021 februári árfolyamcsúcson (zöld karika) még 250 milliárd dollárnál is többet ért a vállalat, amivel top30-as részvény volt az Egyesült Államokban kereskedett papírok között. Többet ért akkoriban, mint az ExxonMobil. Azóta túl van a Pinduoduo bő egy év alatt egy közel 90 százalékos esésén. Ennek az esésnek a vége bő egy hete következett be. Napi gyertyákkal így néz ki a Pinduoduo 2021. december 1. és 2022. március 23. között:
Világoskék nyíl és téglalap mutatja azt a pillanatot a grafikonon, amikor idén március 14-én Alex Yao, a JP Morgan elemzője egyszerre 28 kínai internetes részvényt minősített le, és bélyegzett meg az eltörlés előszobájának tekinthető „uninvestable” jelzővel. Ekkor a Pinduoduo már 85 százalékos esésen volt túl a tavalyi év eleji árfolyamcsúcsához képest, és idén is lefelezett már.
Az Alibaba is hasonlóan mutatott 2021. december 1. és 2022. március 23. között:
Itt is világoskék nyíl és téglalap jelöli Alex Yao „trendfordító” munkásságának a napját. A korábbi 180 dolláros célárát vágta le 65 dollárra.
KÉT NAP MÚLVA AZTÁN ÉRKEZETT A KÍNAI PÉNZÜGYI STABILITÁSI TANÁCS ÜLÉSE, AMELY FELROBBANTOTTA A MÉLYBEN LÉVŐ KÍNAI INTERNETES RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOKAT.
Pár nap múlva pedig érkeztek a JP Morgan kvantitatív stratégái. Amik masszív vételre javasolták a már az Alex Yao által generált eladási naphoz képest 50+ százalékban lévő kínai internetes részvényeket.
Az eset jól mutatja, milyen zavarodottságot okoz, hogy az eltörléskultúra rárúgta az ajtót a tőkepiacra. Alapvetően kiválóan működő vállalatok kerülhetnek ugyanis bizonyos szankciók hatására az egyik pillanatról a másikra a süllyesztőbe. Ezt a rémséges kockázatot eddig nem igazán értékelték be a befektetők. Ám azok után, ami az orosz részvényekkel történt, egész egyszerűen kénytelen mindenki újra megvizsgálni a portfólióját.
A törölhetőségi kockázatok alapján.
(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2022. március 24-én. Borítókép: az eltörléskultúra rárúgta az ajtót a részvénypiacokra is, forrás: Michael Kappeler / Zuma Press)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
