Hova menekítsük a pénzünk az infláció elől?
A dolgok jelenlegi állása szerint, ha valaki nem fektet kockázatosabb eszközökbe, például részvényekbe, annak nem lesz reálhozama.
– mondta Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója a Haszon magazinnak adott interjújában.
Szerinte, még ha átmeneti lesz is az infláció, 2-3 év mire visszatér a normális szintjére. Ha így lesz, a készpénz 5-8 százalékot veszíthet az értékéből évente. Eközben a kötvények nem fizetnek kamatot, az állampapírba tett pénznek nem lesz reálhozama. Az ingatlannak és az aranynak helye van egy diverzifikált befektetési portfólióban, de minden pénzünket ezekbe fektetni kockázatos, a megfelelő arányt eltalálni pedig nem egyszerű.
Gyurcsik az interjúban felidézte, hogy a gazdasági fellendülés miatt a vállalkozásoknak már jó pár éve itthon és külföldön egyaránt nehéz volt embert találni. Ebbe a feszes munkaerőpiaci helyzetbe kapott bele a járvány. A jegybankok és a kormányok erre elárasztották pénzzel a gazdaságot, aminek hatására meglódult a kereslet. Csakhogy a vállalkozások nem tudtak reagálni a váratlanul rájuk zúduló brutális keresletre.
Tipikus példa az olajipar. A pandémia kitörésekor mínuszban is volt az olaj ára. Ilyen piaci helyzetben teljesen ésszerű lépés a termelés visszafogása, az új kutak megnyitásának leállítása. Aztán szinte egyik hónapról a másikra a világ olajkereslete visszatért a pandémia előtti szintre. Ám az olajkutakat nem lehet ilyen gyorsan újraindítani, sem új kutakat nyitni, így a létfontosságú nyersanyagból hiány van, ami felhajtja az árakat. Ezzel minden autós szembesülhetett az elmúlt hónapokban. Közben a munkaerőpiacon is minden visszatért a régi kerékvágásba. Egyszerre van áru- és munkaerőhiány, melyek közül egy is kiváltaná az infláció növekedését.
– mondta a tőkepiaci szakember.
Nagy figyelem szükséges
Az inflációs környezetben tehát a részvényvásárlás megoldás lehet, csakhogy itt is nagyon oda kell figyelni, nem mindegy, mit vásárolunk. Tavaly csukott szemmel is lehetett részvényt venni, nagyon nem fizettünk rá. A helyzet most sokkal bonyolultabb. Azokat a papírokat érdemes figyelni, amelyek az elmúlt tíz évben gyengélkedtek, ezek általában a hagyományos gazdaságban tevékenykedő vállalkozások részvényei lehetnek.
Eközben pedig figyelni kell a környezet változásait is. Ha például a jegybankok agresszív kamatemelésbe kezdenek, az rosszul hathat azokra a befektetési eszközökre, amelyek a piacon meglévő forrásbőség miatt drágultak. Például egy bank növekvő kamatok mellett több profitot fog termelni, egy kereskedelmi ingatlanra viszont ez nem igaz. Egy jelentős kamatemelés esetén ráadásul már a bankok is reálkamatot fognak fizetni a náluk elhelyezett betétek után, az állam pedig elő fog állni olyan konstrukcióval, amellyel vonzóvá teszi az államkötvényt is.
Nem jó, ha egy termékben gondolkodunk. Olyan befektetésekben, amelyek védenek az inflációtól. Érdemes lehet egyfajta vagyonkezelési szolgáltatást keresni, amelynek célja a reálhozam elérése lehet.
– hívta fel a figyelmet az interjúban az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója.
(Az interjú először a Haszon magazin 2022. februári számában jelent meg. Borítókép: tavaly csukott szemmel is lehetett részvényt venni, forrás: Maximilian Von Lachner / EPA)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
