Heves részvénypiaci korrekciót is hozhat a járvány vége?

Van egy olyan speciális faktor, részvénypiaci szempontból egyenesen veszély, amely tovább növelheti a részvénykínálatot, és csökkentheti a keresletet az előttünk álló hetekben, hónapokban: napról napra nő annak az esélye, hogy a globális koronavírus-vészhelyzet heteken belül véget ér, és a világ visszatér kvázi a normális kerékvágásba.

Jónap Richárd

2022. január 21.

Amennyire kedvező volt a részvényárfolyamok emelkedéséhez a koronavírus időszaka alatt a részvények keresleti és kínálati viszonyának alakulása, annyira változhat ez meg a vírus által okozott globális vészhelyzet esetleges elmúlásával. A 2020-as és 2021-es év kielégíthetetlen részvénykereslete már most is elmúlóban van. Ha hirtelen véget érne a koronavírus időszaka, az könnyen vezethetne egy heves részvénypiaci korrekcióhoz.

Ha a globális részvénypiac kapcsán tőkepiaci szereplőként pillantunk vissza a 2020 márciusa és 2022 januárja közötti időszakra, akkor egyértelműen azt láthatjuk – és igen, utólag könnyű okosnak lenni – hogy egy kivételesen kedvező együttállást hozott el a pandémia egy hatalmas részvénypiaci bikafuttatáshoz. Először nem árt tisztáznunk, hogy mi volt az a nagyon kedvező csillagzat, amely alatt 2020 március végén, a tőkepiaci turbulencia mélypontján megszületett az a döbbenetes bikapiac, amely aztán igen rövid idő alatt nagyon sok instrumentum árát lökte fel az égbe:

A Fed és a fejlett világ jegybankjai 2020 tavaszán villámgyorsan extrém mennyiségű, 10 ezermilliárd dollárnál is nagyobb likviditást pumpáltak a világ pénzpiacaira.
Ez a monetáris stimulus kéz a kézben járt egy nagyon jelentékeny költségvetési stimulussal, amely szintén extrém mennyiségű pénzt jutatott például az amerikai lakosságnak.
A lakosságnak a koronavírus gazdasági hatásaitól nem szenvedő része a globális lezárások miatt 2020 jelentékeny részében és sok helyen még 2021-ben is több hónapon át nem tudott a pandémia előtt megszokott módon költekezni, ami növelte a tőkepiacra beáramló pénz mennyiségét.
Nem csak költekezni nem tudott a lakosság, a régebben megszokott tevékenységeit sem tudta végezni, ezért világszerte sok tízmillió ember kapott rá kvázi egyszerre egyfajta újdonsült, karanténban is űzhető online társasjátékként a tőzsdézésre.
A járvány gazdasági és társadalmi kárainak egy tetemes részétől meg tudták védeni az embereket az online világ vívmányai, ennek következtében hatalmas digitalizációs ugrás következett be globálisan. Mindez kiemelkedő módon támogatta az amerikai indexekben nagy súlyú technológiai behemótok eredményességét.
A 2020-as esztendőben és 2021 tavaszán a folyamatosan érkező újabb vírushullámok következtében a vezető jegybankoknak eszükbe sem jutott visszavenni az extrém monetáris lazaságból.
Ezt követően, amikor a tavalyi év áprilisában és májusában elkezdtek megjelenni a több évtizede nem látott, magas inflációs számok, a jegybankok egészen novemberig kitartottak amellett, hogy a lakosság által egyre magasabbnak érzékelt infláció átmeneti, ezért továbbra sem vágtak vissza a már teljesen indokolhatatlan eszközvásárlási programjaikból sem.
Ez az infláció rég nem látott mértékű negatív reálhozamot hozott a fejlett világ kockázatmentes befektetésein. Ezt érzékelve, például az amerikai lakosság – megdöntve a mindenkori rekordot – ezermilliárd dollár feletti nettó részvényvásárlást hajtott végre 2021-ben.

Az elmúlt két évben a fenti folyamatok hatására brutálisan megnövekedett mennyiségű pénz nem találta a helyét: nem volt sem fogyasztási és költési, sem értelmezhető kockázatmentes befektetési lehetőség. Ennek következtében sok ezermilliárd dollárnyi, a rendszerben újonnan megjelenő, vagy korábbról meglévő és a gazdája zsebét égető pénz kereste a helyét, és a kialakuló helyzet következménye az lett, hogy a fölös pénz minden útja a Wall Streetre vagy a kriptodeviza-piacra vezetett. Generációnként egyszer – vagy egyszer sem – látható kockázati éhség jellemezte a világ tőkepiacait a koronavíruséra alatt.

Mostanság – és itt érthetjük a tavalyi novembert, decembert és az idei januárt – azonban gyökeresen változóban vannak a körülmények, és a 2020-as és 2021-es együttállás több tényezője 180 fokos fordulatban van. A Fed éppen kivezeti az eszközvásárlási programját, amelynek részeként a 2021-es évben 1400 milliárd dollárral bővítette a mérlegfőösszegét. Idén ez maximum 90 milliárd dollár lehet. Míg tavaly októberben ez 120 milliárd dolláros összeg volt, addig idén márciusban nulla lesz. A lakosság nem fog újabb monetáris stimulushoz jutni. Mindeközben tavaly a kimagasló kockázati éhség nagyon sok újdonsült befektetőt olyan víziórészvénybe vagy kriptodevizába terelt, amely jelenleg 50 vagy akár 75 százalékkal van a pár hónappal ezelőtti csúcsa alatt, beragasztva ezáltal sok százmilliárd dollárnyi potenciális, spekulációra szánt tőkét.

És végül, de messze nem utolsósorban, az infláció tavalyi állandó jelzőjeként használt átmeneti kifejezést november végén nyugdíjazta Jerome Powell Fed-elnök. Az ultralaza monetáris kondíciók éppen távozóban vannak a világból, viszont a részben ezen körülmények miatt kialakuló infláció itt maradt velünk. Amivel részvénypiaci szemüvegen át nézve két súlyos probléma van. Az egyik az ár-bér spirál kialakulásának lehetősége, amely a nagyon sok helyen teljesen kifeszített munkaerőpiac miatt is tartóssá teheti az általános drágulást. A másik probléma pedig az infláció által okozott politikai kockázat, amely éppen most söpör végig a világon, lépéskényszerbe hozva a politikusokat, a tőkepiaci szempontból kiemelkedően fontos amerikai politikát is. Elég csak összehasonlítanunk a korábban a Fed egyik leginkább galamb tagjának, Lael Brainardnak, jelenlegi Fed-alelnöknek az októberi inflációval szembeni megbocsátó, a mostaninak viszont hadat üzenő kommunikációját.

A Fed 2008 és 2021 közötti, szinte permanens pénznyomtatásának talán soha nem volt akkora ellenszele, mint amilyen most az amerikai politikában megjelent a folytatódó inflációs veszély képében.

HA MÁR AZ ELLENSZELET EMLÍTETTÜK: A RÉSZVÉNYPIACOK ELMÚLT KÉT ÉVBEN TAPASZTALT HÁTSZELE, AMELY A PÉNZEK BE- ÉS KIÁRAMLÁSÁT SEGÍTETTE, FOKOZATOSAN KEZD ÁTMENNI ELLENSZÉLBE.

A 2020-as és 2021-es év szinte permanens részvénykeresleti többlete egyre inkább kezd eltűnni, ez jól látszik a hónapok óta nagyjából stagnáló amerikai részvényindexeken. A befektetők kockázatot csökkentenek, ami most még abban nyilvánul meg, hogy egyre többen forgatják át a tőkéjüket a növekedési részvényekből az értékalapú részvényekbe. Könnyen lehet azonban, hogy az imént felsorolt változások már februárban és márciusban is ellenszélbe terelik az amerikai és a globális részvénypiacokat.

Van azonban egy olyan speciális faktor, részvénypiaci szempontból egyenesen veszély, amely tovább növelheti a részvénykínálatot, és csökkentheti a keresletet az előttünk álló hetekben, hónapokban. Napról napra nő annak az esélye, hogy a globális koronavírus-vészhelyzet heteken belül véget ér, és a világ visszatér kvázi a normális kerékvágásba. Nézzük meg most azt, hogy egy ilyen szcenáriónak milyen negatív hatásai lehetnek a részvénypiacokra:

Ha a vírus olyan hirtelen távozik, ahogyan 2020 márciusában érkezett, jöhet egy keresletnövekedési sokk, főleg az élet olyan szolgáltatási területein, ahol vissza kellett fogniuk magukat az embereknek. Jöhet például egy több hónapos erőteljes fellendülés a turizmusban, amelynek inflációgerjesztő hatása lesz.
Egy hirtelen visszanyitó világban megnyilvánuló extra kereslet okozhat egy inflációs spike-ot. Ami – a téma már most is kiemelten érzékeny mivolta miatt – jegybankári és politikusi túlreagálásokat okozhat. A döntéshozói túlkapások pedig a melegágyai lehetnek a tőkepiaci túlreagálásnak is.
Egy ilyen helyzetben simán benne van az is, hogy Kína csak hónapokkal a világ többi része után engedi el a koronavírussal szembeni, egyébként is brutálisan szigorú zéró tolerancia politikáját, fokozva a globális beszállítói láncok problémáját.
Hatalmas realizálatlan lakossági profitok vannak még nagyon sok instrumentumban a tőkepiacon. Ha több költési lehetőség nyílna meg, már nem vezetne a pénz minden útja a Wall Streetre, sőt kifelé is áramolhat onnan.

Az itt vázolt faktorok direkt és indirekt módon is tovább rontanák a már amúgy is hanyatló részvénypiaci klímát. Természetesen ez csak egy lehetséges, de egyáltalán nem elképzelhetetlen szcenárió az előttünk álló februári, márciusi és áprilisi hónapra. Éppen ezért nem árt készülni arra, hogy előállhat egy ilyen szcenárió, pláne akkor, ha tovább romlik az amerikai részvénypiac technikai képe. Simán előfordulhat, hogy ha elmúlik a vírusveszély az előttünk álló hónapokban, ez egy hevesebb tőzsdei korrekcióval fog együtt járni.

(A cikk először a Világgazdaság üzleti napilap 2022. január 21-i számában és a vg.hu oldalán jelent meg. Borítókép: üzletkötők aggódva figyelik az árfolyamokat a New York-i tőzsdén, forrás: Courtney Crow / AP)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.