Mi kellett ezermilliárdhoz 2018-ban, és mi kell most?

Amikor 2018-ban először lépték át az ezermilliárd dolláros álomhatárt az amerikai tőzsdéken a vezető cégek, még teljesen más teljesítmény kellett ehhez a bűvös szinthez. A mostani Tesla és Nvidia egészen más paraméterekkel ér ugyanannyit, mint amennyit az Apple és a Google ért bő három évvel ezelőtt.

2018 nyarának végén komoly médiavisszhangja volt, hogy először az amerikai tőzsdetörténelemben két vállalatnak, az Apple-nek és az Amazonnak sikerült elérnie az 1000 milliárd dolláros piaci kapitalizációt.

Az Apple szárnyalásának háttere

2018. augusztus 03. Jónap Richárd

Luxusmárka, a vártnál is jobb negyedéves jelentés, évek óta stabil, nagyon erős értékesítés – az Apple részvények árának emelkedése mögött azonban egy csendes duopólium is feltűnik: az Apple és Warren Buffet csak az idén több mint 300 millió részvényt vásároltak, az Apple 2013 óta saját részvényei negyedét tűntette el a piacról.

A legértékesebbek

Tekintsünk most vissza nagyjából erre az időpontra és nézzük meg azt, hogy mi volt a hét legértékesebb amerikai vállalat a 2018-as harmadik negyedév zárásakor, 2018. szeptember 30-án.

A hét legértékesebb amerikai vállalat összesített piaci kapitalizációja 5162 milliárd dollár volt. Két pénzügyi vállalat is befért az öt (akkori) technológiai behemót mellé a vezető hetesbe. Ma már a vezető duó (Apple és Microsoft) is többet ér ennél (5230 milliárd dollár), és csak technológiai cégek állnak az élen.

A 2021-es hálaadáskor a vezető hetes együttesen 11 861 milliárd dollárt ér, vagyis 130 százalékkal többet, mint a 2018 szeptember végi top 7 amerikai vállalat. Az általuk mind indexsúlyban, mind pedig teljesítményben vezetett S&P 500 index eközben 61 százalékkal került feljebb.

A 2018-as évben még mindössze két vállalatnak sikerült elérnie az ezermilliárdos rangot. Az idei évben jelen pillanatban öt vállalat van a bűvös szint felett. Hatodikként a Facebook is járt már ezen a szinten az év korábbi szakaszában. És hetedikként ott kopogtat az ajtón az Nvidia is.

3 részvénypár

Ha ránézünk a már mutatott két ábrára, akkor érdekes párokat találhatunk benne. A mostani Tesla szinte pontosan annyit ér, mint a 2018 szeptemberi Apple, és ez igaz a mostani Facebook akkori Microsoft és a mostani Nvidia akkori Google párokra is. Most ezen három részvénypár alapján röviden azt vizsgálnánk meg, hogy mi kellett 2018 őszének elején, és mi kell ma ahhoz, hogy egy amerikai technológiai vállalat 800-1100 milliárd dollár közötti értéket érjen.

Először nézzük meg azt, hogy ezekben a párokban mennyi volt az előző 12 havi árbevétel:

Nyilván teljesen mások a növekedési pályák és az adott árbevétel „értéke” is ezáltal. Ám a 2018-as Microsoft és a mai Facebook nagyjából ugyanahhoz a piaci kapitalizációhoz nagyjából ugyanakkora árbevételt realizált. Addig az  Apple és a Tesla, illetve a Google és az Nvidia közötti szakadéknyi árbevételkülönbség már nem magyarázható tisztán az eltérő növekedési pályával.

Nézzük meg most ugyanezeket a számokat a 12 hónapra vetített nettó profitok tekintetében. A 2018-as számok most az akkori évre vonatkoznak (torzítana a Microsoft és a Google esetében a 2017 Q4-es szám), míg a 2021-esek a 2020 Q4 és 2021 Q3 közötti időszakra.

Rövidebb élettörténet és kisebb árbevétel

Leszámítva itt is a Microsoft-Facebook párost nagyon eltérőek a számok.

Most pedig néhány pontban vizsgáljuk meg azt, hogy mi kellett 2018 harmadik negyedévének a végén ahhoz, hogy az Apple 1100 milliárd dollárt érjen, és mi kell ma ugyanehhez az értékhez a Tesla esetében:

• Az Apple az ezermilliárdos kapitalizáció pillanatáig összesen 1 milliárd 285 millió darab iPhone készüléket adott el. A Teslának ehhez a bűvös tőzsdei számhoz 2 millió 21 ezer darab autó értékesítésére volt szüksége.
• Az Apple az ezermilliárdos kapitalizációt megelőző öt évben 1127 milliárd dollárnyi árbevételt generált. A Tesla az ezermilliárdos kapitalizációt megelőző öt évben 128 milliárd dollárnyi árbevételt csinált.
• Az Apple a 2018-as harmadik negyedévet megelőző öt és fél évben részvényeinek a 25,5 százalékát visszavásárolta a tőzsdén. Ezáltal szignifikánsan csökkent a kereskedett részvények darabszáma 26,5 milliárd darab részvényről 20 milliárd darabra (24,5 százalékos csökkenés). Mindeközben a Tesla folyamatosan újabb és újabb részvényeket bocsátott ki. Sokszor alaptőkeemelés kapcsán, sokszor pedig menedzsment opciós programra. Ennek következtében az öt és fél évvel ezelőtti 663 millió darabos részvényállomány 1 milliárd darab fölé szaladt, ami 50+ százalékos növekmény.

Az itt megvizsgált számok jól mutatják, hogy 2018-hoz képest napjainkban sokkal rövidebb élettörténettel és összehasonlíthatatlanul kisebb árbevételi és profitszámokkal képesek vállalatok elérni a 800-1100 milliárdos piaci kapitalizációt. Egyrészről persze mondhatjuk azt, hogy a tőzsde a jövőt árazza. Ennek alapján a Tesla és az Nvidia növekedési kilátásai sokkal jobbak ma, mint amilyenek az Apple és a Google esetében voltak 2018-ban.

Másrészről viszont a Fed monetáris politikai hozzáállása 2018 nyarán és őszén teljesen más volt, mint manapság. Akkoriban még elhitte a piac, hogy a 2008 és 2018 közötti pénznyomtatás visszacsinálható. Ennek megfelelően szigorodó kamatkörnyezetben kellett a három évvel ezelőtti Apple, Amazon, Microsoft és Google négyesnek feltörnie a 13 számjegy fölé és közelébe.

A Tesla és az Nvidia mostani teljesítményében tehát benne van az, hogy a közeljövő gazdaságának királyaiként tekint rájuk a piac. Ám a mostani szárnyalásuk legalább ennyire annak is köszönhető, hogy ők a pénznyomtatás világának leginkább szeretett gyermekei.

(Címlapkép: Tim Cook, az Apple vezérigazgatója, forrás: The Wall Street Journal)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.