A Dűne tanulsága: óvakodj a hősöktől!

picture

A sci-fi iránti rajongásom egyik meghatározó állomása volt tizenöt éve, amikor Frank Herbert Dűne könyvét olvastam. Herbertről köztudott, hogy egy ideig politikusok beszédírójaként folyt bele az amerikai választásokba. Bár az általa támogatott jelölteket a siker rendíthetetlenül elkerülte, ebből az irányból érkező élettapasztalata megjelenik műveiben, ahol a mai világunk számára is komoly társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet. Most, hogy a film is a mozikba került, kedvet kaptam az újraolvasásra és egyből egy a szerkesztő által is kihangsúlyozott idézet jött szembe:

„Annál rettenetesebb szerencsétlenség nem is érhetné a népedet, mintha egy hős kezébe kerülne.”

Bár az idézet alapján akár politikusok is eszünkbe juthatnak, számomra az első ember, aki beugrott Elon Musk volt.

Az idei év során már sokszor hőbörögtünk annak kapcsán, amit a kripto árfolyamok manipulálásával művelt, de a világ leggazdagabb embere a Tesla árfolyamának menedzselését is napi szinten űzi. Számos példát sorolhatnánk, de csak hogy a közelmúltra gondoljunk, a Twitteren szavaztatta meg követőivel, hogy értékesítsen-e saját részvényeiből, de mint utólag kiderült, ehhez képest egy nappal testvére már értékesített részvényeiből, és Elon is már korábban eldöntötte, hogy csatlakozik testvéréhez.

Ilyen erős személyi kultusz (63.7 millió Twitter követő) kiépülése akkor is veszélyes, ha a szándék alapvetően jó, de egy nárcisztikus és exhibicionista személyiségjegyeket mutató messiás figura egyetlen hibájával dönthet tömegeket nyomorba. A decentralizált kriptopiacnak pont az lenne a legnagyobb értéke, hogy az ilyen messiásokat a lehető legtávolabbi galaxisba száműzi, de ehhez az is szükséges, hogy kritikus tömegek használják napi szinten az új eszközt.

Petykó Csabi kollégám egy remek, homéroszi hosszúságú elemzésében felhívta a Concorde csapat figyelmét a kriptopiac növekedési kilátásaira. Számunkra most az eposz azon része fontos, ahol Csabi bemutatta, hogy míg a fejlett világban a népességnövekedés üteme lassul, addig a fejlődő világban hihetetlen növekedés várható, és ez a kripto iránti keresletnek roppant hosszú távon nézve támaszt ad.

Az előrejelzések szerint 2100-ra a világ népessége 11 milliárd főnél tetőzik, de a kontinensek eloszlása drasztikusan megváltozik, Afrika populációja meghaladja majd a négymilliárdot, vagyis a jelenleg szintről közel ötszörösére növekszik.

Elképesztő, hogy napjainkban a Föld lakosságának több mint 25 százaléka, vagyis durván kétmilliárd ember nincs benne a bankrendszerben, jelentős részüknek pedig még alapvető okmánya sincs, az okostelefonról és internetről nem is beszélve.

Nyilván ez a kereslet nem most fog a kriptopiacra jönni és nem is a következő években, de abban azért biztosak lehetünk, hogy nem kell 2100-ig várni, főként, ha megnézzük, hogy az elmúlt év során a kriptohasználat Afrikában 1200 százalékkal növekedett, persze alacsony bázisról. A mostani afrikai állomány a kriptopiac csekély része (3-3.5 százalék), de a felhasználás terjedése roppant gyors, főként a P2P tranzakciók esetében, ahol Kenya például a világ élén áll.

Látványos, hogy a gazdaságilag, politikailag instabil államokban óriási kereslet van a decentralizált, a messiások által nem elvehető eszközök iránt, gondolhatunk itt akár El Salvadorra, Nigériára vagy Ukrajnára.

A globális felhasználószám gyors bővülése látható a friss statisztikákban is, hiszen az idei év első hat hónapjában a felhasználószám duplázott, így már a 200 milliót is meghaladja, és a kriptopiac kapitalizációja is a 2800 milliárd dollárt érte el, szemben az év eleji 1200 milliárddal.

A helyzet kísértetiesen hasonlít ahhoz, amit az internet jelentett az emberiség számára a kétezres évek előtt, és hasonló utat is járhat be, amennyiben a messiások nem gáncsolják.

Ez az eszközosztály továbbra sem az özvegyeknek és árváknak való, hihetetlen mozgások voltak és lesznek is. Viszont szerencsés lenne, ha ez a piac továbbra is decentralizált, egyre több szereplős, de főként messiás mentes lenne a jövőben, ezzel számtalan új lehetőséget kínálna a társadalom jelentős része számára.

(Címlapkép: Frank Herbert legendás regénye alapján készült film borítóképe, forrás: IGN Hungary)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.