Donald Trump az újdonsült mémrészvénykirály?
Donald Trump visszavágót hirdetett meg a múlt héten az őt januárban letiltó közösségi média platformok ellen. A volt amerikai elnök közösségi médiás vállalatát befogadni készülő SPAC, a Digital World Acquisition részvényeinek az árfolyama erre a bejelentésre két nap alatt az egekbe szökött. Az eseményekkel kapcsolatban két dolgot érdemes megvizsgálnunk. Az egyik az, hogy mekkora spekulatív pénz van egy jól hangzó sztorira 2021-ben a világban. A másik pedig az, hogy megtörtek-e a piacok árazási mechanizmusai.
Donald Trump és a közösségi média
Donald Trump hosszas szünet után újra az általa korábban megszokott módon rúgta rá az ajtót az amerikai tőzsdei befektetőkre: bejelentette, hogy Truth Social néven saját közösségi média felületet hoz létre. A Trump Media & Technology Group a napjainkban megszokott módon egy SPAC merger segítségével kerül majd tőzsdére a Digital World Acquisition Corp (innentől: DWAC) segítségével. A korábbi amerikai elnök bejelentése még
AZ EDDIG LEZAJLOTT MÉMRÉSZVÉNY-ŐRÜLETEKNÉL IS JOBBAN MEGMOZGATTA A BEFEKTETŐK FANTÁZIÁJÁT,
szürreális hullámvasút jött létre csütörtökön és pénteken a DWAC részvényekben.
Mielőtt ennek a csütörtöki és pénteki őrületnek a két legfontosabb általános piaci tanulságával foglalkoznánk, érdemes néhány szóban visszaemlékezni Donald Trump 2015 és 2021 közötti tevékenységére a közösségi médiában. Trump amerikai elnökként a Twitter csatornáján tízezerszám fogalmazott meg üzenetet a világ dolgaival kapcsolatban. Lehetett szó alapvető politikai üzenetről, a Notre Dame szomorú kigyulladásánál tűzoltási tanácsokról. Emellett természetesen rengeteg piacbefolyásoló és heves indexmozgást kiváltó gazdaságpolitikai döntés bejelentéséről.
A twitteres királyság vége az elbukott 2020-as elnökválasztás utáni politikai turbulenciák csúcsán, idén január 6-án érkezett meg az előző amerikai elnök számára. Akkor a Capitolium ostroma után több közösségi média fiókját is felfüggesztették, az eltiltás pedig azóta is tart. Ebben a január 6-i pillanatban Trump 89 millió Twitter, 33 millió Facebook és 24,5 millió Instagram követővel rendelkezett. Meglehetősen nagy számok ezek abszolút értelemben is. Hát még ha összehasonlítjuk őket a már létező amerikai konzervatív közösségi média platformok felhasználói bázisával. A három éve alapított Parler 11,2 millió mobilos felhasználóval, míg a néhány hónapja futó Gettr 2,2 millió okostelefonos fiókkal rendelkezik. Csak összehasonlításképpen a 15 éve létező Twitter esetében ez a szám 1,1 milliárd.
A mémrészvény-jelenség
Jelen írás nem kívánja boncolgatni Donald Trump esélyeit az általa zsarnokinak tartott technológiai (és kiemelten a közösségi média) vállalatokkal szemben. Ezt megtette a Portfolio szombati, „Lehullott a lepel Trump mestertervéről – Tényleg kinyírja a volt elnök a Facebookot?” című írása. Van azonban két általános 2021-es tőkepiaci jelenség, amit a DWAC csütörtöki és pénteki kereskedési napja megerősített és véleményem szerint sokadszor is érdemes foglalkozni vele.
A mémrészvények királyai, a Gamestop és az AMC már megtanították a globális befektetői társadalmat arra, hogy
AMIKOR EGY ALAPVETŐEN KIS KAPITALIZÁCIÓJÚ TŐZSDEI SZTORIRA EGYSZERRE ROBBAN RÁ A TELJES GLOBÁLIS BEFEKTETŐI HORDA, AKKOR OTT KŐ KÖVÖN NEM MARAD.
Nem történt ez másként a DWAC esetében sem. Az alábbi ábrán a DWAC csütörtöki és pénteki kereskedési napja látható tízperces gyertyákkal:
A csütörtöki nyitás 12,73 dolláros árfolyamától (zöld karika) mindössze 24 és fél órára (zöld nyíl) volt szükség ahhoz, hogy az árfolyam 175 dollárig (piros karika) robbanjon fel.
EZ KÖZEL 14-SZERES ÁRFOLYAMMOZGÁS EGY NAP ALATT.
Mindez a szédületes emelkedés úgy zajlott le, hogy mind a csütörtöki, mind pedig a pénteki napon dollárértéken a második legnagyobb forgalmú papír volt a DWAC az egyébként éppen a jelentése után felpörgő Tesla után. Úgy csinált a trumpi víziórészvény csütörtökön 13,8 milliárd, míg pénteken 13,6 milliárd dolláros forgalmat, hogy a SPAC vállalat piaci kapitalizációja a csütörtöki nyitásban még mindössze 457 millió dollár, míg a pénteki zárásban 3,4 milliárd dollár volt. Csütörtökön a 36 millió részvényből 499 millió darab forgott a piacon, azaz minden egyes papír 14-szer cserélt gazdát egy nap alatt.
Mi a közös a ralikban?
Ez történik akkor, ha egy vezető sztorira kvázi egyszerre harap rá a közösségi média felületeken egybekapcsolt globális befektetői hadsereg. Elég csak a koronavírus időszakának néhány hasonló sztorijára visszagondolnunk. A Nikola koncepcióautójától kezdve a Gamestop shortosainak a keresztre feszítésén át az AMC június eleji égbetöréséig, mindenhol teljesen hasonló árfolyammozgási mechanizmusokat látunk. Az említett gyors felfelé száguldásoknak a közös jellemzőjük volt az, hogy néhány nap alatt lezajlottak, és általában a 30 milliárd dolláros piaci kapitalizáció közelében értek véget, ahonnan jött az összeesés.
Tulajdonképpen azt is megállapíthatjuk, hogy a 2020-2021-es jegybanki pénzbőséggel elárasztott világban
SZINTE BÁRMILYEN JÓL HANGZÓ TÖRTÉNETRE VAN 10-30 MILLIÁRD DOLLÁRNYI ÜBERSPEKULATÍV PÉNZE AZ ADRENALINVADÁSZ GLOBÁLIS BEFEKTETŐI HORDÁNAK.
Éppen ezért a DWAC mostani történetét – és a még előttünk álló hónapokban várható hasonló sztorikat – is szigorúan piaci kapitalizációs alapon szabad értékelnünk. 10-20 milliárd dollárig a szemünknek sem kell megrebbennie. Még akkor sem, ha egyébként egy szimpla víziónak vagy ordas kamunak látjuk magunkban a történetet.
Természetesen ezzel nem kívánom azt indikálni, hogy a DWAC árfolyamának a pénteki 94 dollárról kötelező 300-600 dollárig felmennie a héten. Pusztán azt jelzem, hogy az eddigi hasonló események alapján ez simán bekövetkezhet. Miként az is, hogy ez egy 24 órás villámgyors történet volt, ahol pénteken már meg is volt az egésznek a csúcsa. Meg kell jegyezni, hogy az ilyen típusú spekulációra szánt pénz fogyásának a jele, hogy pénteken a Gamestop és az AMC árfolyama hír nélkül esett egyaránt 6,5-7 százalékos mértékben. Valószínűleg DWAC pozíciók finanszírozására kellett feladni ezeket a mémrészvény-pozíciókat.
Bárminek bármennyi lehet az ára
A másik 2021-es tőkepiaci jelenségről egy 2008 februári eset jutott az eszembe. Akkoriban egy egyetemről frissen kikerült gyakornok dolgozott mellettem a Concorde-ban. Az indexek még viszonylag jól tartották magukat az adott időpontban, ám egyes egyedi részvényekben már őrült napon belüli mozgásokat lehetett megfigyelni. A fiatal kolléga fejét csóválva nézegette egy ilyen napon a monitort, majd a következőket mondta:
Itt bárminek bármennyi lehet az ára
Ez tűpontos megfigyelésnek bizonyult akkoriban, hónapokkal a Lehman Brothers csődje által kiváltott összeomlás előtt. A 13 évvel ezelőtti krízis megoldásának szánt pénznyomtatás elszabadulása napjainkra visszajuttatott minket ennek a megállapításnak a világába. Elég csak a faanyagok, az áram vagy a földgáz árának aktuális mozgásaira gondolnunk.
Azon már senki sem vitatkozik, hogy a pénz jelentős részben elveszítette a kincsképző funkcióját. Ám a mostani jelenségek, amelyeknek a DWAC, és a mémrészvények úgy általában a szélsőséges példáit mutatják, arra a szomorú jelenségre világítanak rá, hogy
BIZONYOS ESETEKBEN A PÉNZ KEZDI ELVESZÍTENI AZ ÉRTÉKMÉRŐ FUNKCIÓJÁT IS.
Amikor pedig megkérdőjelezhetővé válik a pénz értékmérő funkciója, akkor nem tudnak normálisan működni a tőkepiacok árazási mechanizmusai. Ezzel már gond volt a Gamestop őrület csúcsán is, amikor Thomas Peterffy Interactive Brokers vezér az egész pénzügyi rendszer összeomlása miatt aggódott. Jóval nagyobb világgazdasági probléma lehet azonban az egészből akkor, ha a Fed nem tud mit kezdeni az általa még most is inkább tagadott infláció jelenségével.
Pénznyomtatás: lesz-e a Fednek Kabul-pillanata?
A Fed (és az EKB) a jelenlegi, évtizedes rekordon lévő inflációt csak időszakosnak tekinti. Éppen emiatt nem sietnek a kamatemeléssel, de még az eszközvásárlási programjaik csökkentésével és kivezetésével sem. De vajon mi lesz akkor, ha mégsem időszakos az a fránya infláció?
Nagyon remélem, hogy nem lesz a Fednek Kabul-pillanata. Ha nem lesz, akkor a mostani DWAC típusú események megmaradnak majd egy korszak színes kis fejezetei a jövő közgazdasági könyveiben.
(A cikk először a Portfolio.hu oldalon jelent meg 2021. október 25-én. Címlapkép: Donald Trump, az újdonsült mémrészvénykirály, forrás: Wall Street Journal)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
