A Starbucks zseniális üzleti húzása

1,6 milliárd dollár, azaz nagyjából 470 milliárd forint – ez az az összeg, ami világszerte Starbucks kártyákon parkol. A kártyákra a vásárlók pénzt tudnak feltölteni, amit később lefogyaszthatnak, a vásárlásokkal pedig jutalompontokra lehet szert tenni. Hasonló hűségprogramja sok más cégnek van, az amerikai kávézólánc azonban mégis kiemelkedik közülük: ennyire eredményesen ugyanis kevesen használják ki a kártyák teremtette üzleti lehetőséget.

Hogy a kártyákon lévő összeg nagyságrendjét érzékeltessük: az Egyesült Államokban közel 4.000 bank van, melynek eszközei nem érik el az egymilliárd dollárt. Vagy elég megnéznünk a hűségprogramok terén egy másik nagy szereplő, a Walmart számait: a vállalatnak hiába hússzor akkora az árbevétele, mint a Starbucksnak, mégis csak minimálisan több, 1,9 milliárd dollárt könyvelt el 2020-ban (egyelőre) nem lefogyasztott ajándékkártya egyenlegként.

Így összehasonlítva már egészen megdöbbentő a szám. A Starbucks tökélyre fejlesztette hűségprogramját, kihasználva elkötelezett vásárlóit, akik boldogan adják oda pénzüket a kávézóláncnak.

Elfelejtett kártyák

A program olyan népszerű, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában a vásárlók több, mint 40 százaléka fizet Starbucks-kártyával készpénz vagy hitelkártya helyett. A vállalat pedig örömmel fogadja a vásárlók pénzét, hiszen miután az előre feltöltött kártyákon tárolt egyenlegre kamatot nem fizet és készpénzre sem visszaválthatóak (csak az ő kávézóikban lehet lefogyasztani a feltöltött pénzt),

ÍGY TULAJDONKÉPPEN KAMATMENTESEN TUD HITELT FELVENNI.

Míg egy hagyományos bank szigorúan korlátozva van, hogy mit kezdhet az ügyfélbetétekkel, addig a Starbucksnak jóval nagyobb mozgástere van, miután a feltölthető kártyákra tett pénz nem visszaváltható, amire pedig a legtöbb országban jóval lazább szabályok vonatkoznak.

Ennek köszönhetően a cég a vásárlóitól származó „hiteleket” könnyedén felhasználhatja a hagyományos bankok – illetve akár olyan fintechek, mint a Paypal – által elérhető lehetőségeknél jóval nagyobb hozammal kecsegtető dolgok finanszírozása, például üzlethálózatának bővítése.

És a dolgok még csak ezután kezdenek érdekessé válni: ha a kamatmentes hitelfelvétel és finanszírozás nem lenne elég, ezeknek a „kávébetéteknek” jelentős része felhasználatlan marad. Miután a kártyákon lévő egyenlegből a vásárlók csak a kávézó termékeiből fogyaszthatnak, így könnyen elképzelhető, hogy az emberek csekély százaléka elfelejti vagy szimplán figyelmen kívül hagyja kártyáját egy idő után, ha már nem gyakori látogatója a kávézónak.

Mit tanulhatunk Howard Schultz-tól, aki a Starbucks-ot felépítette?

2020. június 26. Jónap Richárd

242 pénzügyi befektetői visszautasítás. Kinek lenne kedve ezek után a 243. találkozóra elmenni? Howard Schultznak, aki a Starbucks-ot felépítette és globális branddé tette, megvolt hozzá a kitartása.

Habár a Starbucks kártyáinak – és a rajtuk tárolt összegnek – nincs lejárati dátumuk, az amerikai számviteli törvények megengedik, hogy bizonyos szempontokat figyelembe véve egy idő után bevételként számolják el a fel nem használt egyenlegeket. A vállalat ki is használja a lehetőséget 2018-ban 156, 2019-ben 125, 2020-ban pedig 130 millió dollárt számolt el ilyen módon bevételként.

Ha ezt összehasonlítjuk a Starbucks kártyákon tárolt egyenleggel, ami az elmúlt három évben körülbelül 1,2 és 1,6 milliárd dollár között mozgott, akkor – az olyan egyéb költségektől eltekintve, mint például a kártyakiállítás díja és a pontok után járó ajándéktermékek – 8-10 százalékos hozamot kapunk.

A Starbucks elkötelezett vásárlói mínusz 10 százalékos kamattal hitelezik a vállalatot. Egészen elképesztő. Végülis a koffeinfüggőség és a negatív kamatok világában élünk – miért ne szállhatna be a Starbucks is a buliba?

Van, aki szerint már fintech cég

A kávézólánc esete is rámutat arra, hogy milyen kiváló üzleti lehetőség van egy lakossági vásárlói kör számára nyújtott kiegészítő pénzügyi szolgáltatásban. Habár a Starbucksot egyelőre nehezen nevezhetnénk pénzügyi intézménynek, valamint a hűségprogramnak is a kávéfogyasztás serkentése – és nem a korábban említett egyéb pénzügyi pozitívumok – az elsődleges célja, a vállalatra egyre többen tekintenek riválisként.

MÉG TAVALY HÍVTÁK FEL A STARBUCKSRA A FIGYELMET DÉL-KOREAI BANKVEZETŐK, HOGY VÉLEMÉNYÜK SZERINT A KÁVÉHÁZLÁNC EGYRE INKÁBB FINTECH CÉGNEK SZÁMÍT, PÁR ÉVEN BELÜL PEDIG AKÁR AZ INKUMBENS SZEKTOR FENNMARADÁSÁT IS VESZÉLYEZTETHETI AZ ORSZÁGBAN.

Habár arra kevés az esély, hogy a Starbucks fintech céggé nyilvánítsa magát, egy dolog biztos: a vállalat a jövőben is aktívan ki fogja használni az olyan kiegészítő, a technológia fejlődésével elérhetővé vált üzleti lehetőségeket, mint a mobil fizetési applikációja.

Egy dolog biztosan korlátozni fogja a kávéházláncot hűségprogramjának bővítésében: a kávéházi termékek iránti kereslet mindig limitált lesz. Ha igazán növelni akarná hűségprogramját és mobil fizetési applikációjának felhasználóit, akkor bővítenie kellene a „Starbucks dollár” felhasználhatóságát, és más vállalatokkal társulni.

Erre valószínűleg nem kerül sor, mindenesetre érdekes koncepció lenne, ha Starbucks kártyánkkal más partner-vállalatok termékeiből is tudnánk vásárolni.

(A cikk először a Forbes.hu oldalon jelent meg 2021. szeptember 18-án. Címlapkép: a Starbucks tökélyre fejlesztette hűségprogramját, forrás: Getty Images)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.