Tőkepiaci Kabul-pillanatok

Augusztusban a világ hitetlenkedve követte a felgyorsult afganisztáni eseményeket: egy húszéves rend omlott össze pillanatok alatt. A tőkepiacon is gyakran fordul elő, hogy az egyik pillanatról a másikra alapjaiban változik meg a világ rendje. Két ilyen tőkepiaci Kabul-pillanatot mutat be a mai írás.

Kabul-pillanat

Azt hiszem, először nem árt tisztázni, hogy mit nevezek Kabul-pillanatnak. Ez a kifejezés az elmúlt hetek Afganisztánnal kapcsolatos eseményeiből származik. Az Egyesült Államok hadserege húszévnyi afganisztáni tartózkodás után a külső szemlélő számára döbbenetes hirtelenséggel kivonult az országból. És ezt a kivonulást kihasználva a tálib erők minden előzetes várakozásnál sokkal gyorsabban megszerezték az uralmat. Így vált markánsan ketté az afganisztáni történelemben a 2021 júliusi és a 2021 szeptemberi hónap.

Kabul-pillanatok az élet minden területén léteznek, legyen szó a világpolitikáról, egyes régiók és országok sorsáról, valamilyen globális tőkepiacot megrázó eseményről, vagy csak szimplán egy vállalat sorsát döntően befolyásoló eseményről. Kabul-pillanat az, amikor villámgyorsan következik be jelentős változás. Ilyen momentum volt például a hirosimai atombomba ledobása, a berlini fal leomlása, és a tőkepiacon jóval túlmutató 2008-as Lehman Brothers csőd.

Akár napok, percek alatt

A Kabul-pillanatok során általában valamilyen korábban legyőzhetetlennek hitt, az adott területet addig uraló erő elengedi a rend szabályozását, vagy szembetalálkozik egy még nála is nagyobb erővel. A tőkepiacon ez a mindennél nagyobb erő a sokszor a Kabul-pillanatokat megelőző években elnyomott piaci racionalitás. Nagyon gyakori az élet bármely területén az, hogy az adott Kabul-pillanatot megelőző hetekben, hónapokban, sőt akár években már szép lassú változás zajlik, ami egyre nagyobb kényszerítő erővel nyomja az addigi világrendet fenntartó erő vállát.

A Kabul-pillanat megrázó ereje abban rejlik, hogy a nagyközönségnek hetek, napok, órák, sőt bizonyos esetekben percek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy felismerje a világrend megváltozását. A tőkepiacon pontosan ez a fajta szűk időhorizonton koncentrálódó együttes befektetői felismerés adja az ilyen szituációk veszélyét. Hirtelen kerül ugyanis mindenki az egyik oldalra, ami az árfolyamok összeomlásához vagy felrobbanásához vezet.

A mai írás két komoly tőkepiaci Kabul-pillanatot mutat be. Az egyik a percek alatt lereagált svájci frank intervenciós árszint 2015 januári elengedése. A másik pedig a kínai technológiai szektor szabályozásával kapcsolatos eseményeket mutatja be.

A svájci frank árfolyama

A svájci frank árfolyama a 2008-2009-es válság és 2011 között nagyon markáns erősödésen ment keresztül. Az 1,6-es szintek fölül egészen az 1,1-es szintek alá történt meg mindössze három év alatt a svájci fizetőeszköz 50 százalékos felértékelődése egy olyan devizapárban, aminél előtte évente néhány százalékos mozgás is szignifikánsnak minősült. A svájci menekülőeszköz erősödése nagyon sokakat sokkolt szerte Európában, és a paritás megközelítése után az SNB, a svájci jegybank is lépésre szánta el magát, amikor 2011. szeptember 6-án 1,20 svájci frank/euró minimumárat állapított meg.

A svájci monetáris hatóságot a frank túlértékelődése, és az ezzel okozott deflációs veszély kényszerítette erre rá. Mivel egy saját deviza gyengítésénél (teoretikusan) végtelen puskapor áll az adott jegybank rendelkezésére, ezért a piac hónapokon át tartó tesztelgetés után a 2013-as évben és a 2014-es év jelentős részében már maximálisan tiszteletben tartotta az SNB akaratát. Itt egy több mint kétéves időszakban meg sem közelítette az árfolyam a deklarált jegybanki intervenciós szintet. Az EUR/CHF úgy mozgott 1,21 és 1,26 között, mintha ott sem lett volna a svájci jegybank.

A GONDOK 2014 VÉGÉN KEZDTEK JELENTKEZNI.

Ekkor érlelődött már az EKB eszközvásárlási programja, ami az euró leértékelődéséhez vezetett a szabadon kereskedett devizákkal szemben. A dollár az euróval szemben 2014 második félévében 1,36-ról 1,20-ig erősödött (és még itt a folyamatnak messze nem volt vége). A svájci frank jegyzése egyre jobban megközelítette az 1,20-as bűvös szintet az euróval szemben, egyre gyakrabban tesztelte azt, és egyre kisebbeket pattant onnan. A többi már történelem. A svájci frank árfolyama az euróval szemben így alakult 2008. január 1. és 2015. december 31. között havi gyertyákkal:

A Kabul-pillanat a kék nyíllal jelölt 2015. január 15-i napon jött el, amikor az SNB az egyik pillanatról a másikra kiállt a svájci frank erősödésének az árfolyamkorlátja mögül. Percek alatt erősödött 30 százalék körüli mértékben a svájci frank árfolyama, hatalmas turbulenciát okozva a világ tőkepiacain. Talán ez a svájci frank eset a legtökéletesebb tőkepiaci Kabul-pillanat.

Alibaba

Messze nem volt ilyen erős rövidtávú árfolyamhatása, de lassan egy évvel a történtek után már egyértelműen azt lehet mondani, hogy „gamechanger” momentum volt a kínai technológiai szektor megítélésével kapcsolatban az esemény, amikor tavaly ősszel betiltották az Ant Group IPO-ját. Az Alibaba 2020. július 1. és 2021. szeptember 16. közötti grafikonja napi gyertyákkal így mutat:

A zöld karika mutatja az ominózus pillanatot, ami azóta jól láthatóan egy komplett eseménysorozatot indított el, a kínai állam az ország technológiai szektorán szűkebbre fogta a gyeplőt. Mindössze szűk tizenegy hónap telt el az esemény óta és az Alibaba árfolyama lefelezett, miközben ezalatt a Nasdaq-100 index 40 százalékot emelkedett. (Ez az Alibaba részéről 64 százalékos alulteljesítés.)

Az Alibaba (és a kínai technológiai szektor) története annyiban más a svájci jegybankéhoz képest, hogy itt az erős fél nem önként (másképpen fogalmazva a tőkepiaci folyamatok kényszerítő ereje által) hagyott el egy addig betonbiztosnak hitt világrendet, hanem egy még nála (náluk) is nagyobb erejű szereplő döntésének, illetve döntéssorozatának a hatására.

Mind a svájci frank, mind pedig a kínai technológia esete azt az örök igazságot mutatja, hogy semmi sem örök, bármi megváltozhat. Ennek pedig nem árt tudatában lenni napjainkban. Ugyanis immár lassan tizenhárom éve mindent felülír a tőkepiacon egyetlen meghatározó erő jelenléte, nevezetesen az, hogy az extrém jegybanki pénzbőség korában élünk. A 2021-es év arról szól eddig nagyon sok eszközben, hogy a befektetők ezt az „ideiglenes monetáris intézkedést” elkezdték örök időkre velünk maradónak tekinteni. Nekik azonban fel kell tenniük maguknak egy kérdést, ami így hangzik:

LESZ-E A FEDNEK A PÉNZNYOMTATÁSSAL KAPCSOLATBAN KABUL-PILLANATA?

Az írásnak folytatása következik, ami megpróbál erre a kérdésre válaszolni.

(A cikk először a Portfolio.hu oldalon jelent meg 2021. szeptember 21-én. Címlapkép: Kabul-pillanatok az élet minden területén léteznek, forrás: Money Crashers)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.