2021 legjobb üzleti stratégiája? Válj meme részvénnyé!

Nehezen találunk most már olyan embert, aki ne hallott volna az elmúlt időszak egyik legkülönösebb, és egyben legizgalmasabb tőkepiaci anomáliájáról, a meme részvények körüli spekulációs lázról. Az egész tavaly tavasszal, az amerikai autókölcsönző Hertz-cel indult, csődbejelentése után a befektetők eszméletlen módon kezdték el venni a vállalat papírjait, a csődeljárás bejelentése előtti szint többszörösére felhúzva az árfolyamot.

Új lehetőségek az AMC-nél és a Gamestopnál

Az akkor még kisebb visszhangot kapó eseménynél már sokkal inkább bekerült a köztudatba a videójáték-kiskereskedő láncot működtető Gamestop részvényei körül kialakult mánia februárban, a sztori pedig úgy látszik, most ismét folytatódik: a már a februári meme-szárnyalásban is aktívan résztvevő AMC részvényei május utolsó hetében elpattantak, és kevesebb, mint egy hét leforgása alatt közel 500 százalékot emelkedtek. A februári ralihoz hasonlóan az AMC részvényei most sem voltak egyedül, gyorsan csatlakozott a buliba a többi „meme” státuszba emelkedett – nagyrészt szanaszét shortolt, kihaló üzleti modellel rendelkező, pandémia által megviselt vagy éppen csődbe ment – részvény is.

Szinte már a csapból is az folyik, hogy a kiskereskedők közös erővel hogyan támadták meg a meme részvényeket nagy számmal shortoló intézményi befektetőket, az árfolyam felhajtásával shortjaik zárására kényszerítve őket (masszív veszteségek elkönyvelése mellett). Van azonban a sztorinak egy-két olyan olyan oldala, melyről talán kevesebbet olvashattunk, mégis legalább annyi, ha nem több figyelmet érdemel.

Újjászületés

Az amúgy is óriási adósságállománnyal küszködő AMC-t a padlóra küldte a pandémia: a járvány miatt ideiglenesen be kellett zárnia az összes általa működtetett mozit, ezzel kvázi elvesztve teljes árbevételét. Mindezt a piac szofisztikált szereplői is tudták, ezért az AMC részvényeinek esésére fogadtak shortolással. Nem számoltak azonban a már-már teátrálisan az AMC mellé álló daytrader reddites hadsereggel, melynek – és a későbbiekben részletezett egyéb tőkepiaci dinamikáknak – köszönhetően az AMC részvényeinek árfolyama az idei évben immáron másodszor emelkedett az egekbe.

Mindezt az AMC vezetése sem nézte tétlenül, a helyzetet kihasználva a vállalat csak ebben a negyedévben több, mint 1,2 milliárd dollár friss tőkét vont be főként új részvények kibocsátásával. Ebből 587 millió dollárt egy nap alatt június 3-án, amikor 11 millió új részvényt sózott rá a papírért marakodó befektetőkre körülbelül 51 dolláros átlagáron. És mi sem mutatja jobban az AMC javuló kilátásait, mint hogy még a Standard & Poor is két fokkal feljebb javította a vállalat hitelminősítését a sikeres tőkebevonás hírére.

HA ELSŐRE NEM ESNE LE, MENNYIRE IRREÁLISAN MAGAS EZ A SZÁM: AZ AMC RÉSZVÉNYEI A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY BEÜTÉSE ELŐTT IS MINDÖSSZE 7-8 DOLLÁR KÖRÜL MOZOGTAK.

Értékteremtő lehetőségek

A friss tőkével, mondhatni ingyen pénzzel az AMC jelentősen lefaraghat a hatalmas hitelállományából, és a vezérigazgató, Adam Aron szavaival élve „támadásba is lendülhet”. Vagyis a könnyen szerzett új tőkét kihasználva az AMC új mozikat vásárolhat, terjeszkedhet vagy akár topmenedzsereket is hívhat a céghez. Pont, ahogy azt a Gamestop is teszi most, amely az Amazon két korábbi vezetőjét csábította át a céghez, valamint az AMC példáját látva előrukkolt egy tervezettel, mely szerint egymilliárd dollár tőkét terveznek bevonni új részvények kibocsátásával.

De mi a fair értékeltsége ezeknek a részvényeknek? Két dolog biztos: nem annyi, melyen most (a spekulációs láz csúcsán) forognak, de nem is annyi, mint amennyi az árfolyam szárnyalása előtt volt. A csillagászati árfolyamon új részvényeket kibocsátó és hatalmas mennyiségű tőkét bevonó vállalatok az imént említett példákon keresztül nem csak a csődöt vagy az üzleti „kihalást” kerülhetik el, de ha helyesen használják fel a pénzt, akkor egyfajta indítórakétaként hosszútávú fejlődési pályára is állhatnak.

MINDEZ PEDIG AZT SUGALLJA, HOGY MÁR NEM ADHATJUK NEKIK UGYANAZT AZ ÉRTÉKELTSÉGET, MINT A TÖRTÉNTEK ELŐTT. A BEFEKTETŐK KOLLEKTÍV HITE MIATT AZ EGEKBE HÚZOTT ÁRFOLYAM AZ EGYIK LEGFONTOSABB FUNDAMENTUMMÁ VÁLVA ALAKÍTJA A CÉG JÖVŐBENI KILÁTÁSAIT.

Bár az utóbbi mondat a kezdetek óta igaz volt a piacokra, az elmúlt egy évben különösen erősen érezhettük hatását. Elég csak belegondolni a Tesla sztorijába, ahol a forradalmi elektromos autók értékesítése mellett legalább akkora hatással voltak az árfolyamra Elon Musk tweetjei, és az őt vakon, már-már fanatikusan követő befektetői réteg. A minden elképzelést felülmúlóan az egekbe emelkedő árfolyam pedig az Egyesült Államok (és a világ) egyik legértékesebb cégévé tette az elektromos autógyártót, valamint lehetővé tette, hogy a tőzsde történelmében talán páratlanul egyszerűen tudja finanszíroztatni magát, ezzel egy pozitív visszacsatolási hurkot eredményezve.

A színfalak mögött

Az elmúlt pár bekezdésben annyiszor elhangzott már a minden fundamentumot és valóságot figyelmen kívül hagyóan az egekbe emelkedő árfolyam, hogy érdemes mélyebben belemenni abba is, hogy milyen dinamikák segítették elő ezt a folyamatot ezekben a részvényekben. A kisbefektetők hatalmas kollektív vételi erejéről és az úgynevezett short squeeze-ről (amikor egy magas short aránnyal rendelkező részvénynél az árfolyam emelkedése az esésre fogadókat a shortjaik zárására készteti, mely vételek az árfolyam további emelkedését idézik elő, pozitív visszacsatolást eredményezve) már sok szó esett, van azonban egy kevesebbet emlegetett és még kevesebbszer részletezett dinamika a háttérben, mely legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb.

EZ PEDIG NEM MÁS, MINT A HÁTTÉRBEN DÜBÖRGŐ OPCIÓS PIAC, ILLETVE AZ OTT TEVÉKENYKEDŐ ÁRJEGYZŐKNEK AZ OPCIÓK MÖGÖTTI ALAPTERMÉKEK ÁRFOLYAMÁRA GYAKOROLT HATÁSA.

Hogyan működik ez a gyakorlatban?

Egy opciót szinte sosem egy másik kereskedőtől veszünk, hanem általában egy árjegyző áll be velünk szembe, akik folyamatos vételi és eladási ajánlatokkal biztosítják a piac likviditását és a folyamatos kereskedés lehetőségét. Ezek az árjegyzők azonban hatalmas kockázatot futnának, ha semmilyen módon nem fedeznék magukat az általuk kiírt, vagy éppen vásárolt opciók ellen, így egy úgynevezett deltasemleges stratégiát futnak. Nem, most kivételesen nem az éppen az Egyesült Királyságot letaroló indiai vírusvariánsról van szó, hanem egy úgynevezett opciós görögről, mely mérőszám azt mutatja meg, hogy mennyivel változik az opció ára az alaptermék árának egy egységnyi változására. Az opciós piaci árjegyzők nem véletlen akarnak deltasemlegesek lenni, ha az opció deltája szerint vesznek vagy adnak el az alaptermékből, akkor elméletben nincs kihatással rájuk az opció árának alakulása.

Példaként képzeljük el, hogy egy három hét múlva lejáró AMC vételi opciónak az ára 1 dollár, miközben az árfolyam 50 dollár. Ha az opció deltája 0,4, akkor ha a részvény árfolyama 51 dollárra emelkedik, az opció ára 1,4 dollárra fog nőni. Az opciós kontraktus száz darabos mérete miatt azonban ahhoz, hogy fedezni tudják magunkat az árjegyzők 100*0,4, azaz 40 darab részvényt kell venniük, ezáltal semlegesnek maradva az opció árváltozására és csak a spreadet megkeresve. Láthatjuk, hogy mindössze egy kontraktus 1 dolláros call opció megvétele 100 dollárért azt eredményezte, hogy az opciós piaci árjegyző 40 darab AMC részvényt vegyen, összesen 2000 dollárért.

Mindez azonban nem egy statikus folyamat, az opciók deltája nagyon gyorsan tud (és szokott is) változni, függ az implikált volatilitástól (mekkora volatilitást várnak az opciós piaci szereplők), a lejáratig hátralévő időtől, és az árfolyam alakulásától. Ezek közül a tényezők közül számunkra most talán az utolsó a legérdekesebb, amelyre van is egy gammára keresztelt mérőszámunk. Ez megmutatja, hogy az opció deltája mennyit változik az alaptermék árának egy egységnyi változására. Ha egy részvény ára hirtelen emelkedik (vagy csökken) – ezzel gyorsan közelítve a kötési árfolyamhoz – akkor az opció gammája is emelkedik, ezzel egyre gyorsabb delta növekedést előidézve. Ezt a folyamatot nevezzük gamma squeeze-nek. Különösen akkor fordul elő ez a fajta jelenség, ha a piac egyoldalúan elkezd rövid távra szóló szóló out of the money opciókat (olyan opciók, melyek kötési ára a jelenlegi árfolyamtól messze van, az alaptermék árfolyamának tehát jelentősen növekednie/csökkennie kell, hogy nyereséges legyen az opció) venni, melyeket az árjegyzők aktívan fedezve a részvény kapitulációját idézik elő.

Az AMC esetében minden adott volt ahhoz, hogy ez megtörténjen, hiszen a kisbefektetők (és egyéb, a tradet ismerő intézményi szereplők) szó szerint zsákolták a részvényre vonatkozó rövid távú OTM vételi opciókat, ezzel egyrészről az árfolyam hirtelen emelkedésére játszva, másrészről viszont az emelkedés aktív kirobbantójává válva.

Az általuk kiírt opciókat aktívan fedező árjegyzőknek ezekben a kivételes esetekben rengeteg részvényt kellett megvásárolniuk, amit mi sem bizonyít jobban, hogy számos meme részvényben ezek a szereplők most már a legnagyobb tulajdonosok között vannak. Természetesen az általuk birtokolt részvények száma folyamatosan változik, de ez is jól mutatja, milyen nagy hatása van az opciós piacnak az alaptermékekre.

Kollégiumi pókerklubból a világ tetejére: az ismeretlen Susquehanna-sztori

2021. május 13. Horváth Dávid

Póker, lóverseny, opciók, ETF-ek, kriptodevizák és TikTok. Ritkán találni olyan sztorit, ami ennyire sok felkapott témához kapcsolódik, és még ritkább az, hogy szinte még senki sem hallott róla. Az itthon szinte ismeretlen Susquehanna története pont ilyen.

A tavaly év végétől a papírban fellendülő opciós piaci aktivitás miatt például mostanra a Susquehanna az AMC hatodik legnagyobb részvényesévé vált. Fontos kiemelni, hogy ezek az első negyedéves adatok, így az elmúlt hetek kereskedési banzája még nincs benne. Mostanra valószínűleg már jóval nagyobb lett a vállalat részesedése az AMC-ben.

A retail kereskedői hadsereg, a short squeeze, az opciós piaci dinamikák ilyen mértékű megnyilvánulása és a részvényesi értékteremtésnek egy egészen újfajta és nem éppen hagyományosnak mondható módja mind olyan dolgok, amelyekre habár már korábban is volt példa és jelen voltak a tőzsde életében, az elmúlt időszakban megnőtt a számuk, egyre gyakrabban találkozhatnak ezekkel a jelenségekkel a befektetők. A lehetőséget már egyre többen ismerik és próbálják majd kihasználni, ahogy azt az AMC vezérigazgató Adam Aron is tette. Érdekes lesz figyelni, hogy a jövőben mennyire maradnak meg velünk ezek a folyamatok, egy egyszeri, őrült időszak anomáliái voltak, vagy ez lesz az új norma. Egy dolog biztos: 2021 eddigi legjobb üzleti stratégiája paradox módon a meme részvénnyé válás volt.

(Címlapkép: az AMC részvényei a koronavírus járvány beütése előtt is mindössze 7-8 dollár körül mozogtak, forrás: AMC)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.