Short term pain, long term gain

Az elmúlt hónapokban az alapkezelők és a média által az egyik leginkább felkapott nyersanyagpiaci termék minden kétséget kizáróan a réz volt. Hatalmasat ralizott az árfolyam, a tavalyi mélypontjához képest több mint duplázott. Ez azért egy részvénytől is szép teljesítmény, nemhogy egy nyersanyagtól. Az emelkedés mögötti sztori mindenki által jól ismert, EV-mánia, szűkösebb kínálat és az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió által beígért nagy volumenű infrastrukturális beruházási programok (hogy csak a nagyokat említsem).

A réz árfolyamának szárnyalása és az elmúlt hetek

Az utóbbi néhány hétben azonban valami megváltozott, a grafikonon a fáradás jelei látszódnak és durván 10 százalékkal lentebb is került az árfolyam a korábbi csúcsához képest. Persze egyből rávághatnánk, hogy ez csak korrekció, amit a kínai kormány nyilatkozatai váltottak ki a magas nyersanyagárakra reagálva. Azonban ha egy kicsit jobban a dolgok mélyére ásunk, akkor sokkal árnyaltabb képet kapunk.

A réz árfolyama és Kína

Ahogy az ismert, a világ legnagyobb rézfelhasználója Kína, a teljes globális kereslet picivel több mint fele Kínából származik. Ezért ha rézről van szó, akkor az ázsiai óriás megkerülhetetlen tényező. A kínai gazdasági ciklusok egyértelműen befolyásolják a többi ipari fém mellett a réz piacát is, így egyfajta kínai „proxy” terméknek is tekinthető. Ezért olyan fontos a kínai adatok (legyenek azok makro-, készlet vagy egyéb üzleti adatok) nyomon követése. Nem meglepő módon sokkal többet árulnak el a mögöttes folyamatokról, mint az az árfolyamokon látszik. És ez most is így van.

Ha rézről van szó, akkor az egyik fontos adat, amit követni kell az a Yangshan réz prémium. Ez nem más, mint a kínai fizikai leszállítás esetén a londoni árakra fizetett prémium. Minél magasabb a fizetett prémium, annál nagyobb a félreárazottság a két piacon, és ezt a nagy nyersanyag-kereskedő cégek lehetőség szerint learbitrálják. Vagyis a fizetett prémium nagysága a kínai fizikai kereslet és az elérhető készletek nagyságától függ. Magas prémium erős keresletet jelent alacsonyabb készletek mellett, alacsony prémium pedig bőséges ellátottságot.

Ha megnézzük a Yangshan prémium grafikonját, akkor jól látszik, hogy az meredek csökkenésbe kezdett és jelenleg többéves mélyponton tartózkodik. Ez egyértelműen a kínai kereslet érdemi csökkenését jelenti. Azonban, ha jobban megnézzük a grafikont, akkor egyértelműen látszik, hogy ez nem az elmúlt néhány hét hozadéka, a prémium már a tél végén lejtmenetbe kapcsolt. Vagyis a kereslet már hónapokkal a kínai kormányzati bejelentés előtt lanyhulni kezdett, illetve növekedtek az elérhető készletek részben a földrajzi arbitrázsnak köszönhetően.

És valóban. Ha megnézzük a kínai vámszabad és egyéb állami, illetve magánraktárakban tárolt finomított rézkészletek alakulását, akkor egyértelműen látszik, hogy azok az elmúlt egy évben folyamatosan növekedtek. Vagyis a kínálat szűkössége nagymértékben enyhült. A csökkenő kereslet és a készletek növekedése pedig a fizetett prémium összeesését eredményezte.

PERSZE EZ NEM AZT JELENTI, HOGY EZZEL HELYREÁLLT A GLOBÁLISAN TAPASZTALT KERESLET-KÍNÁLAT EGYENSÚLYTALANSÁG.

Mi a helyzet a rézzel máshol?

Pusztán azt, hogy a rendszerben nagy lépés történt az egyensúly elérése felé. Ha például a világban szétnézünk, akkor az látszik, hogy máshol még erről nem beszélhetünk. Jól látszik ez a londoni (LME) és a chicagói (CMX) tőzsdék hivatalos készletadatain is, ott folyamatosan apadnak a készletek. Sokkal beszédesebb viszont, ha egybe nézzük a sanghaji határidős tőzsde készletéről történő fizikai lehívásokkal. Az ugyanis meredek csökkenésbe kezdett, ami a fizikai kereslet lanyhulását jelzi, bár tény, hogy még mindig viszonylag magas értéken van. Hogy miért fontos ez? Mert ebből már valószínűsíthető, hogy a jövőben a londoni és amerikai tőzsdéken is beindulhatnak a készletnövekedések, önmagában az arbitrázs ablak bezárulása is a nyugati tőzsdék készletnövekedésének irányába mutat.

És ezek a folyamatok már a határidős görbéken is éreztetik hatásukat. Pár hónapja még a réz határidős görbéje masszív backwardationben volt, vagyis a kereslet-kínálati egyensúlytalanság miatt az azonnali árfolyam magasabb volt, mint a határidős ár. Mostanra azonban ez alaposan megváltozott. Már a sanghaji réz görbéje is beszédes, tisztán contangót mutat (az azonnali árfolyam alacsonyabb, mint a határidős árfolyamok; ez a természetes állapot). Sajnos a görbe többi pontja adat hiányában nem rajzolható fel, de magát a folyamatot az amerikai réz görbéjén is jól nyomon követhetjük. A görbe rövid oldala itt is contango-ban van egészen a jövő év elejéig, onnantól viszont újra backwardationbe fodul.

Mi várható a rézpiacon a jövőben?

Aki long pozícióban van, az valószínűleg ebben látja a pozíciója igazolását, azonban ez hamis biztonságérzetet adhat. Hogy miért? Érdemes egy kicsit jobban megnézni a görbét és utánaszámolni. Igaz, hogy 2022 tavaszától követően a következő egy évben a görbét backwardation jellemzi, azonban ennek mértéke igen csekély, alig több mint fél százalék. Ez pedig nem jelent jelentős kereslet-kínálati egyensúlytalanságot. Sőt, előfordulhat, hogy a görbe sokkal hamarabb veszi fel természetes állapotát, mint az sokan gondolják.

Mindent egybevéve jó esély mutatkozik arra, hogy habár hosszú távon a jelenlegi árfolyamszinteknél jóval drágább lesz a réz, rövid távon okozhat kellemetlen pillanatokat. Az enyhülő kínai kereslet, mely részben a nyári szezonalitással magyarázható, a kínai kormány törekvései a nyersanyagárak megzabolázására (hitelkeret visszavágása, tőkeáttétel csökkentése, az állami készletek egy részének esetleges piacra dobása) rövid távon mind jelentős kockázatot jelentenek és akár hevesebb árfolyam korrekciót is kiválthatnak.

(Cmlapkép: a világ legnagyobb rézfelhasználója Kína, forrás: ShutterStock)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.