Örömhír a bikáknak: sajátrészvény-visszavásárlás újratöltve

Az S&P 500 index vállalatai idén május 7-ig összesen 504 milliárd dollár értékben jelentettek be sajátrészvény-visszavásárlást, ami új rekordnak számít. Reneszánszát éli ez az árfolyamtámogató vállalati tevékenység, és a hatása már a részvénypiaci teljesítményben is megmutatkozik. Az S&P 500 Buyback Index idén május közepéig tíz százalékponttal teljesítette felül a normál S&P 500 indexet.

picture

Rekord mennyiségben vásárolnak vissza részvényeket a nagyvállalatok

A 2010-es évtized amerikai részvénypiaci felülteljesítésének az egyik legkomolyabb támogató tényezője a világ többi részénél jóval nagyobb sajátrészvény-visszavásárlás volt. Számokkal kifejezve ez úgy nézett ki a 2015 és 2018 közötti négy évben, hogy az S&P 500 indexcégek évente átlagosan részvényeik 2,9 százalékát, míg a Stoxx 600 vállalatok Európában részvényeik 1,1 százalékát vásárolták vissza. Dollárösszegben ez azt jelentette a 2010 és 2019 között eltelt tíz évben, hogy az S&P 500 indextag vállalatok összesen 5.300 milliárd dollár értékben vásároltak vissza saját részvényeket.

picture

Annyi saját részvényt vesznek az amerikai cégek, amennyit csak tudnak

Miközben a nyugdíjalapok, a részvényalapok és az egyéni befektetők az oldalvonalak mellett állnak vagy eladnak, addig az amerikai vállalatok gigantikus mennyiségben veszik vissza a saját részvényeiket – ez a magyarázat arra, hogy a részvényalapokból történő pénzkivonás ellenére száguldanak az árfolyamok.

A tavalyi évben érdemben visszaesett a megelőző évek részvény-visszavásárlási mániája, komplett iparágak (például közlekedés és bankok) állították le szinte az egyik napról a másikra a visszavásárlási programjaikat a koronavírus által okozott bizonytalanságok miatt. És bár a harmadik és negyedik negyedévre már az új csúcsra emelkedtek az indexek, még túl nagy volt a gazdasági bizonytalanság.

A helyzet azonban gyökeresen változóban van: a 4.000 pont feletti S&P 500 részvényindex mellett május 7-ig az S&P 500 cégek által bejelentett vállalati sajátrészvény-visszavásárlási felhatalmazásai rekordértéket értek el. Az alábbi ábrán ezen felhatalmazások értéke látható minden évben 2000 és 2021 között a május 7-ig bejelentett összegekkel:

Ez az 504 milliárd dollár toronymagas csúcs a 2015-ös 422 milliárdhoz, illetve a 2018-as 402 milliárd dollárhoz képest. Igaz azt is meg kell említeni, hogy az idén az S&P 500 index átlagértéke január 2. és május 7. között 3.951 pont volt, míg 2018-ban 2.709 pont és 2015-ben 2.073 pont.

A technológiai cégek járnak élen

A visszavásárlás reneszánszát nem meglepő módon a nagykapitalizációjú technológiai vállalatok bejelentései viszik a hátukon. Az április végi, május eleji gyorsjelentéseknél az Apple (90 milliárd dollár) és a Google (50 milliárd dollár) vitte a prímet, együttesen 140 milliárd dollárnyi visszavásárlási bejelentést megtéve, amely a teljes idei mennyiség 27 százaléka.

A bejelentések mögött természetesen az egész világgazdaságot és kiemelten az amerikai gazdaságot jellemző extrém pénzbőség áll. Az alábbi ábrán az S&P 500 vállalatok aggregált készpénzállománya látható 1999 és 2020 között:

2020-ban hatalmas, 370 milliárd dollárnyi növekmény keletkezett, nem kell tehát meglepődnünk azon, hogy ennek a jelentős része osztalékfizetéssel és sajátrészvény-visszavásárlással fog visszajutni a részvényesekhez.

Amikor az amerikai vállalati sajátrészvény-vásárlásokról beszélünk, akkor mindig hasznos az ebben élen járó Apple forgalomban lévő részvényeinek darabszámát megnéznünk negyedéves bontásban. A következő ábrán ez látható 2010 első és 2021 első negyedéve között, természetesen kiigazítva az időszak részvényfelaprózásainak hatásával:

A permanens visszavásárlásnak köszönhetően a 2013 eleji 26,5 milliárd darabos részvényszám 17 milliárd darab alá csökkent. Döbbenetes látni a világ legértékesebb cégénél az úgynevezett visszavásárlási hozamot, ami a 2014 és 2020 közötti hét évben éves átlagban 5,51 százalék volt. Azaz ebben a hét évben átlagosan évente ennyi részét vette vissza részvényeinek az Apple. Illetve döbbenetes látni azt is, hogy a tavalyi év negyedik és az idei év első negyedévében, amikor 124 dollár volt a részvények átlagára és 2.105 milliárd dollár az átlagos piaci kapitalizáció, még mindig a részvényeinek 3,94 százalékát vette vissza az Apple éves szinten. A 2021-es első negyedévben például 185 millióval csökkent a részvények darabszáma, ami 24 milliárd dolláros értéknek felel meg.

Az pedig, hogy az Apple által vezetett amerikai vállalati sajátrészvény-vásárlások újra itt vannak velünk, komoly különbségeket eredményeznek a részvényeiket a piacról érdemben kiszívó és ki nem szívó vállalatok teljesítményei között. Erre jó példa az S&P 500 Buyback Index, melynek idei május 14-ig számolt emelkedése 21,4 százalékos volt, szemben a normál S&P 500 index 11,1 százalékos felfelé menetelésével. Az év kicsivel több, mint egyharmadánál ez a tíz százalékpontos teljesítménykülönbség szignifikánsnak tekinthető.

Mindeközben a Société Générale elemzői szerint az európai vállalatok is egyre inkább a sajátrészvény-vásárlási programok felé fordulnak, aminek köszönhetően szerintük a jelenlegi 1 százalékos Stoxx 600 index visszavásárlási hozam 2023-ra 1,9 százalékra emelkedhet Európában.

Véleményem szerint a jelenlegi rekordösszegű amerikai sajátrészvény-visszavásárlási bejelentések pozitív hatásúak lehetnek a vezető részvényindexek elkövetkező hónapokban várható teljesítményére. A nagyobb cégeknél eleve visszatért a 2021-es évben a 2020-as és 2021 eleji lakossági roham után az intézmények által dominált kereskedés. Mindeközben a lakosság olyan részvénypiaci és tőkepiaci szegmensekben keresi idén a boldogulását, ahol az instrumentumok száma folyamatosan nő (friss IPO, SPAC és kriptodevizák).

Közép és hosszú távon azonban (ahogyan már az S&P 500 Buyback Index idei felülteljesítése mutatja) előnyös lehet olyan instrumentumokban befektetőnek lenni, ahol nem nő az adott instrumentum, illetve a rivális instrumentumok darabszáma gombamódra.

(A cikk először a Portfolio.hu-n jelent meg, 2021. május 25-én. Címlapkép: részlet “A Wall Street farkasa” című filmből, forrás: Financial Review)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.