500.000 dolláros árfolyamnál veszek majd bitcoint

2018-ban 10.000 dollárra becsültem a bitcoin egyensúlyi árfolyamát, most 25.000-35.000 dollár közé becsülöm. Jelenleg nem tartok bitcoint a portfóliómban, de ha tovább emelkedik az árfolyam, előbb-utóbb bekerülhet. Az alábbiakban megindokolom, miért.

Pénz-e a bitcoin?

A pénz sokezer éves története alapján a pénz legtalálóbb definíciója úgy hangzik, hogy a pénz olyan eszköz, amelyet emberek pénzfunkciókkal ruháztak fel. Amikor pongyolábban is fogalmazhatok, azt szoktam mondani, hogy pénz az, amit az emberek pénznek tekintenek. Fontos kiegészítés azonban mindkét definícióhoz, hogy a pénzfunkciók betöltéséhez nem szükséges az, hogy egy eszközt a világon mindenki pénznek tekintsen, elegendő, ha emberek egy csoportja annak tekinti.

A kauri kagylókat, ezeket a kisméretű, különleges színű és alakú tengeri kagylóburkokat Délkelet-Ázsia nagy részén évszázadokon keresztül pénzként használták emberek milliói, de ugyanebben az időben az eurázsiai sztyeppéken mégis aligha kaptunk volna értük bármit, az ott élők ugyanis egészen más eszközöket találtak a pénzfunkciók betöltésére alkalmasnak. A kauri kagyló pénz volt emberek egy csoportja számára, de ugyanakkor nem volt pénz emberek más csoportjai számára.

Bitcoinnnal 11 évvel ezelőtt, 2010 tavaszán történt az első dokumentált fizetési tranzakció, a Floridában élő Hanyecz László 10.000 bitcoinnal fizetett két Papa John’s pizzáért. Igen, 10.000 bitcoint, azaz mai áron 600 millió dollárt adott a két pizzáért. A bitcoin tehát már legalább 10 éve pénz – emberek egy csoportja számára.

Bitcoin megítélése

Ugyanakkor, ha a közelmúltban megkérdeztünk volna tíz közgazdászt, hogy szerintük pénz-e a bitcoin, jó eséllyel tízből tíz válaszolta volna azt, hogy dehogy az, sehol, senki nem ismerte még el pénzként, hogy is lehetne az. Ha ugyanezen tíz közgazdásznak azt a kérdést is feltennénk, hogy pénz-e a venezuelai bolivár, úgy sejtem, szintén tízből tíz válaszolná azt, hogy természetesen pénz, hiszen egy létező állam törvényes fizetőeszköze.

Ha a fentiekkel egy időben megkérdeztünk volna tíz talpraesett nemzetközi kereskedőt, hogy szállítanának-e árut, ha bitcoinnal fizetnénk, meggyőződésem, hogy tízből tíz válaszolta volna azt, hogy persze, hogyne, mit és hova szállíthatnak. És ha nekik is feltettük volna a kérdést, hogy fizethetünk-e venezuelai bolivárral, a válasz gyakorlatilag biztosan az lett volna, hogy szó sem lehet róla, hogy is képzeled.

Vajon akkor pénz-e a bitcoin és pénz-e a bolivár, és vajon a közgazdászok vagy a kereskedők gondolkodnak-e helyesen? A pénz fenti definíciója és a kauri kagylós példa alapján alighanem egyértelmű: a közgazdászoknak is igazuk van, és a kereskedőknek is. A bitcoin emberek egy csoportja számára pénz, mások számára pedig nem az. A bolivár dettó. (A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy vannak közgazdászok, akik nem tekintik pénznek azokat a törvényes fizetőeszközöket, amelyek egyértelműen elveszítették az állami akaratból fakadó kényszer-vásárlóértéküket, így pl. a hiperinfláció során hasznavehetetlenné váló devizákat sem.)

Az emberiség története során rengeteg eszközt próbált már pénzfunkciókkal felruházni, volt, amit tartósan sikerült, volt, amit nem. A kísérletezés ma is folyik, a bitcoin ennek az évezredes folyamatnak egy újabb – műszaki, pénzelméleti és filozófiai szempontból is nagyon izgalmas – állomása. A bitcoin ugyanakkor sok elemében még erőteljesen alakulóban lévő megoldás, amely ugyan rendelkezik a pénzfunkció-képességek ígéretével, de a végső sorsa még nagyon bizonytalan. Lehet, hogy sikerül tartósan pénzzé válnia, lehet, hogy nem.

A bitcoinnak nincs értéke

A fentiekből alighanem egyértelmű, hogy én – közgazdász létemre vagy annak ellenére – a kereskedőkkel vagyok, számomra a bitcoin pénz. Méghozzá modern, belső érték nélküli pénz. Nem árupénz, mint az arany, de nem is hitelpénz, mint a dollár vagy az euró, hanem valami egészen más:

PÉNZNEK TEKINTETT “ÉRTÉKJEL”.

Mivel a bitcoin belső érték nélküli pénz, értelemszerűen nincs neki értéke, nem érdemes az értékét keresni sehol sem, nem fogjuk megtalálni, mert nincs mit megtalálni. A bitcoint értékelni lehetetlen küldetés, nincs az az értékelési módszertan, amivel fogást lehet találni rajta.

Ez azt is jelenti ugyanakkor, hogy abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy bitcoinban nem tud kialakulni árfolyambuborék, a bitcoin árfolyama nem tud messzire elszakadni a bitcoin valós értékétől, utóbbi ugyanis nincs neki, nincs mitől elszakadni, se közelre, se távolra. Persze definiálhatnánk akár úgy is a buborékot, hogy olyan szituáció, amikor az árfolyam valamilyen stabil, hosszú távú egyensúlyi szinttől szakad el, de hát a bitcoinnak ilyenje sincs, ettől sem tud elszakadni, tulajdonképpen nincs neki semmilyen fix viszonyítási pontja. Az árfolyamát a mindenkori kereslet-kínálat egyensúlya határozza meg, és ez az egyensúly nagyon-nagyon tág határok között lényegében bármilyen árszinten kialakulhat. (Azt azért nem tagadom, hogy ha tisztán csak pilótajátékot játszanánk a bitcoinnal, azaz sem most, sem a jövőben nem tölthetne be semmilyen pénzfunkciót, akkor az buborék lenne, és elkerülhetetlenül össze kellene roskadnia. Ha azonban fizetési vagy felhalmozási cél van a kereslet mögött, akkor nem buborék fúvódik, hanem egy társadalmi viszonyt kifejező új, értékhordozó megoldás keresi a helyét a meglévő gazdasági-társadalmi viszonyrendszerben.)

A bitcoin nem ígér hozamot

Ha már dollárhoz és euróhoz hasonlítottam, akkor hadd tegyek még egy rövid kitérőt. A bitcoinról és a bitcoin árfolyamáról történő helyes gondolkodáshoz fontos, hogy bitcoinba nem lehet befektetni, a pénz ugyanis nem befektetés. Sosem mondunk olyat, hogy befektettem dollár készpénzbe, vagy euró készpénzbe, netalán forint készpénzbe, és azért nem teszünk ilyet, mert pontosan értjük, hogy a dollár készpénznek önmagában nincs, nem lehet hozama, ezért nem befektetés. Az árfolyam változására lehet spekulálni, és az árfolyamváltozás eltalálásával pénzt is lehet keresni, de a pénz önmagában nem fog pénzt fialni, dollárban, euróban, forintban és bitcoinban is csak áll a pénz, nem dolgozik.

Ha Apple részvényt veszel, azzal tulajdonossá válsz az Apple nevű vállalatban, amely termel évi 60-80 milliárd dollár nyereséget, tulajdonosként ez a hozamod. Finanszírozod az Apple-t, a finanszírozásért cserébe pedig a vállalat a finanszírozóinak – azaz a tulajdonosainak, a kötvényeseinek és a banki hitelezőinek is – hozamot ígér, és ha jól forgatta a kapott pénzt, akkor hozamot fizet. A bitcoinnak (eurónak, dollárnak, forintnak, aranynak, olajnak, kávénak, VIX-nek, festménynek) ilyen hozamígérete nincs; nem lesz pusztán csak azért hozamod, mert vettél belőle; el kell találnod az árfolyamváltozást, ahhoz, hogy pénz keress vele. Amikor Apple-t veszel, befektetsz az elektronikai kütyü bizniszbe, de amikor bitcoint veszel, te magad csinálod a bizniszt.

500.000 dollár bearanyozza

Három évvel ezelőtt 10.000 dollárra becsültem a bitcoin egyensúlyi árfolyamát. Akkor azzal számoltam, hogy ha egy nap a bitcoin világpénz lesz, akkor más világpénzek forgalomban lévő összértékéből kiindulva nagyságrendileg 15.000 milliárd dollár értékben lenne majd rá szükség. És mivel kb. 15 millió bitcoin volt forgalomban, a világpénz-bitcoinnak egymillió dollárnál alakulhatna ki az egyensúlyi árfolyama. Másképp megfogalmazva, egymillió dolláros árfolyam mellett lenne képes betölteni a világpénz-funkcióval együtt járó fizetési forgalmat. 2018-ban a bitcoin világpénzzé válásának valószínűségét 1 százalékra becsültem, és ezzel az akkori egyensúlyi árfolyamát 10.000 dollárra tettem.

Tulipánhagyma-e a bitcoin?

2018. augusztus 27. Gajdics Attila

Az, de az őrület ellenére pénznek kell tekinteni. Ma nem lehet megmondani, hogy megmarad-e, de a kriptovilág folyamatos fejlődése mellett minden esély megvan arra, hogy előbb-utóbb lesz tartósan jól működő kriptopénz.

2018-ban a világpénzzé válás legfőbb akadályának a bitcoin korlátos kínálatát tekintettem, mégpedig azért, mert a jelenlegi pénzrendszereink legfőbb előnyének pont a rugalmasságukat tartom. A modern bankrendszerek a forgalomban lévő pénz mennyiségét rugalmasan tudják a gazdaság aktuális pénzigényéhez igazítani. A bitcoin műszaki nehézségeit (energiafogyasztás, lassúság, kezelhetőségi és biztonsági kihívások) a jövőben orvosolható problémáknak tekintettem. Az eltelt három évben a véleményem annyiban megváltozott, hogy még kisebb – 1 százaléknál is kisebb – esélyt látok arra, hogy a bitcoin a fizetési forgalomban töltsön be világpénz szerepet, ugyanis az ehhez szükséges műszaki megoldások terén egyelőre nem igazán tudott előrelépni.

Ugyanakkor viszont osztom azok véleményét, akik szerint van esélye a digitális arany funkció betöltésére. Bár ehhez is szüksége lesz az energiahatékonyság és biztonság terén is lényeges előrelépésre, de a korlátos kínálat a digitális arany funkció szempontjából egyértelműen előny (semmiképpen sem hátrány), a lassúság vagy kezelhetőség pedig kevésbé égető probléma, mint a fizetési funkciók esetében.

Az aktuális egyensúlyiárfolyam-becslésem logikája megegyezik a három évvel ezelőttivel: azt keresem, hol találhat majd megnyugvást a bitcoin árfolyama abban az esetben, ha egy nap majd széles körben értéktárolásra használt digitális aranyként tekint rá a világ.

Ma elsősorban az arany és egyes világpénz-devizák töltik be a biztonsági tartalék pénzfunkciókat. (Sok egyéb módon is tartalékol a világ, de most az egyszerűség kedvéért csak erre a kettőre fókuszálok.) Az arany összértéke a világban ma nagyságrendileg 10.000 milliárd dollárra becsülhető, ennek kb. 50 százaléka tölt be értéktároló funkciót. (Becslések szerint 2.000 milliárd dollár értékben van arany a jegybankoknál, 2.500 milliárd dollár értékben pedig más befektetőknél.). Devizatartalékot 12.000 milliárd dollár értékben tartanak a jegybankok, és bár nincs rá megbízható adatom, azt becsülöm, hogy az aranyhoz hasonló arányban, azaz 15.000 milliárd dollár értékben vannak biztonsági készpénztartalékok más befektetőknél. (Mindkét adat vitatható több szempontból is, de jelen becslésemhez a nagyságrendet viszonylag jól érzékeltetik.) Ez együtt kb. 30.000 milliárd dollárnyi arany és készpénz.

Ha a bitcoin egy nap digitális arannyá válik, az azt is jelenti majd, hogy részben átveszi ezen tartalékok helyét. Feltételezve, hogy a biztonsági tartalékok egyharmadának helyét foglalná majd el, 10.000 milliárd dollár értékben lenne szüksége a világnak bitcoinra. A nagyszámú, elveszettnek gondolt bitcoint is figyelembe véve 15-20 millió bitcoin fog a világ rendelkezésére állni, ezért az árfolyam-egyensúly 500.000 – 700.000 dollár közötti árfolyamnál alakulna ki. A bitcoin aktuális műszaki állapotát és piaci-társadalmi elfogadottságát figyelembe véve a bitcoin digitális arannyá válásának a valószínűségét 5 százalék körülire becsülöm, ebből pedig az következik, hogy a bitcoin aktuális egyensúlyi árfolyamára 25.000-35.000 dollár a jelenlegi becslésem.

Hodlerek kezében a jövő

A három évvel ezelőtti 1 százalékot elsősorban azért emeltem 5 százalékra, mert sokkal nagyobbnak tartom annak a valószínűségét, hogy a bitcoin tartalékfunkciót fog betölteni, mint azt, hogy fizetési eszközként fogjuk használni, ráadásul a tartalékfunkció betöltése irányában – a piaci és társadalmi elfogadottsága irányában – jól láthatóan tudott is előrelépni az elmúlt három évben. A digitális arannyá válás valószínűsége akkor fog tovább emelkedni, ha organikus lesz a fejlődés, azaz elsősorban nem árfolyamspekulációt, hanem tartós megtakarítási célú bitcoin-vásárlásokat látunk majd a piacon.

Ha utóbbi fog történni, akkor a százalékos valószínűség értékét a bitcoin árfolyamemelkedésével együtt fogom emelni, ami úgy tűnhet majd, mintha csak igazolni próbálnám az árfolyamemelkedést, de a valóság is pontosan ez lenne: minél többen használnák tartalékeszközként a bitcoint, annál magasabbra emelkedne az árfolyama, és annál nagyobb lenne a valószínűsége annak is, hogy a bitcoin digitális arannyá válik. 500.000 dolláros árfolyamnál, amikor már a világ a biztonsági tartalékainak egyharmadát bitcoinban tartja majd, már nyugodtan mondhatjuk, hogy a bitcoin 100 százalékos valószínűséggel a digitális arany. Ez az a pillanat, amikor tartalékeszközként én is fogok bitcoint vásárolni – mint mindenki más is.

2018-ban egy másik gondolatmenetemben azt mondtam, az ideális portfólióban helye van előre nem látható krízishelyzetekben védelmet ígérő tartalékeszköznek is, így pl. aranynak, svájci franknak vagy bitcoinnak, mindenkinek ízlése szerint. Akkor a saját portfóliómban az arany és a bitcoin mellett döntöttem, de végül csak az aranyat tartottam meg, mert úgy láttam, a bitcoin még messze van a digitális arany pozíciótól, azaz nem tölti be a portfóliómban azt a biztonsági szerepet, amit neki szántam. Azóta sem került vissza a portfóliómba, hiszen még mindig nem vagyok meggyőződve róla, hogy a bitcoin a digitális arany, de az azóta tízszerező árfolyamával annak a valószínűsége is tízszeresére nőtt, hogy egy nap – nem árfolyamspekulációs céllal, hanem kockázatkezelési célú tartalékeszközként – vissza fog kerülni.

Félelem és reszketés a XXI. században

2018. július 23. Gajdics Attila

A klímaváltozás és a terrorveszély árnyékában a robotok lassan elveszik a munkahelyünket – szorong a fejlett világ.

Az 1.000 milliárd dolláros motiváció

A világ 20-30 éve lépésről lépésre költözik be a kibertérbe, és ehhez passzoló megoldásokat keres az élet nagyon sok területén, legyen szó akár műalkotásokról (lásd NFT-k) vagy pénzről. Egyetértek azokkal, akik azt gondolják, hogy a világnak nincs feltétlenül szüksége a bitcoinra, de tévedés lenne ebből arra a következtetésre jutni, hogy biztosan nem fogják emberek százmilliói azt gondolni, hogy számukra a bitcoin a kézenfekvő eszköz arra, hogy értéktároló jelként használják.

A bitcoin ma még egyértelműen nem tudja betölteni széles körben és tartósan jól használható módon a pénzfunkciókat, ez nem is kérdés. De valójában nem is ez a kérdés, hanem az, hogy vajon a jövőben képes lehet-e betölteni. Aki a bitcoin árfolyamának emelkedésére fogad, az arra fogad, hogy a bitcoin egy nap széles körben elfogadott pénz lesz 500.000-700.000 dolláros árfolyammal, aki pedig a bitcoint shortolja, arra fogad, hogy megy majd a süllyesztőbe a kauri kagyló és társai mellé.

A bitcoin ma fenntarthatatlanul energiafaló, lassú és nehezen kezelhető. Ha ez így marad, a bitcoinból nem lesz arany. A jelenlegi bitcoin-birtokosoknak ugyanakkor 1.000 milliárd dollár értékű motivációjuk van arra, hogy ezeket a műszaki problémákat megoldják. (Ennyi ma az összes bitcoin összértéke.)

MÁRPEDIG AZ EMBERISÉG A MŰSZAKI PROBLÉMÁKAT – KÜLÖNÖSEN A MEGFELELŐ MOTIVÁCIÓ MELLETT – MEG SZOKTA OLDANI.

(A cikk először a Portfolio.hu-n jelent meg, 2021. április 28-án. Címlapkép: a bitcoinnak van esélye a digitális arany funkció betöltésére, forrás: Getty Images.)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.