Megélhetési bűnözés

Megélhetési bűnözés a tőkepiacokon az, amikor egy piaci szereplő egy adott pozícióján pusztán az általa elért profit nagysága alapján zárja az ügyletét. Közép és hosszútávon az ilyen magatartás alulértékeli a jó pozíciók potenciálját. A kicsi túlbecsülése akadály lesz a nagy elérésének az útjában. Lebron James, a 2000-es évek kosárlabdájának királya óriási tanítást ad nekünk arról, hogy még a hatalmasat se becsüljük túl akkor, ha a hatalmason túl még hatalmasabb dolog vár ránk. Ezzel szemben negatív példaként sajnos önmagamat kell ebbe az írásba állítanom egy tavalyi Tesla ügylet kapcsán. (A borítóképen Lebron Jamesnek semmi köze a megélhetési bűnözéshez, éppen ellenkezőleg, őrá az ilyetén magatartás elleni védekező mechanizmusok hatalmas mestereként nézhetünk fel.)

picture

Amiért a potenciált érdemes nézni nem a már realizált nyereséget

„Ki a kicsit túlbecsüli, az a nagyot nem érdemli.”

Az André Kostolany-tól származó mondás a tőzsdék világának egyik nagy igazsága. Arról szól, hogy hosszabb távon nagyon rossz döntés az egyes tőzsdei pozíciókat pusztán az azokon keletkezett nyereség nagysága felett érzett örömből lezárni. Ugyanis a piac állapotának semmi köze nincs az adott befektető által realizálni készült profit nagyságához. Az adott ügyleten pusztán a keletkezett kereskedési profit nagysága miatt történő pozíciózárást nevezzük megélhetési bűnözésnek.

A tőzsdei kereskedés egyik, ha nem a legnehezebb feladata a nyereséges pozíciók menedzselése. A nyereséges pozíciók ugyanis gyakran viselkednek úgy a tőkepiacon, mint egyes televíziós vetélkedőkben a műsorvezetők, akik addig helyezgetik a nyomást az éppen nyerésben lévő játékosra, amíg az a nagyon nagy nyeremény kapujában be nem éri a pusztán nagy nyereménnyel. A pszichés nyomás alatti megtörés a vetélkedők játékosainál teljesen érthető, hiszen általában egyszer kerülnek az adott lehetőség kapujába. Ám a tőzsdén, ahol sokszor százas, vagy akár ezres nagyságrendben ismétlődnek az adott pozíciók nyereségfüggvényeinek lefolyási sémái, már akár középtávon is nagyon költséges mulatság a megélhetési bűnözés.

A legaljáról a legtetejére

Lebron James gyermekkora nem volt játék és mese. Édesanyja, Gloria még nem volt 17 éves, amikor életet adott egyetlen gyermekének. Lebron édesapja nem volt jelen a kosaras szupersztár gyermekkorában, sőt azóta sem találkozott fiával. Gloria James nagyon nehéz anyagi helyzetben nevelte fel fiát. Volt, hogy olyan önkormányzati lakásban éltek a Cleveland mellett elhelyezkedő Akronban, aminek 17 dollár volt a lakbére. Máskor egy lakótelepen húzták meg magukat a völgyben, amit a városban csak úgy hívtak, hogy a „legalja”. A dombtetőn élők nagy ívben elkerülték az Elizabeth Park lakótelepét, mert ott mindennapos volt az erőszak. Lebron gyerekként nemegyszer hallott lövéseket, és több késelésnek is a szemtanúja volt. Gyakran elmeséli azóta, hogy nem sokon múlt, hogy nem lett belőle is egy statisztikai adat. Az Elizabeth Park tele volt statisztikai adatokkal.

Steve Stoute a 2000-es évek elejét megelőzően a zeneiparban dolgozott, és tucatnyi sztár pályafutását indította el (például Will Smith, 50 Cent). Módszere az volt, hogy a már feltörekvő, ám még nem tehetős sztárokat egy hirtelen megadott nagy összegű aláírási pénzzel csábította el zenekiadója számára. Stoute 2003 tavaszán a Reebok vezetőségének tagja volt.

„A zeneiparban ez mindig működött: adj a srácnak egy nagy előleget, és azonnal rábólint az üzletre” – ez volt Steve Stoute ars poeticaja, ami sok nehéz sorból származó, tehetséges tinédzsernél már bejött. Mutasd meg nekik a pénzt, és az üzlet már meg is köttetett. Stoute valamikor 2002 és 2003 fordulóján segített a Reeboknak leszerződni Jay-Z-vel is, ám cipőfronton a nagy dobásra egy 2003 májusi csütörtökön készült.

A májusi csütörtököt megelőzően nem sokkal jelentette be a középiskolás kora végére már hatalmas sztárrá váló Lebron James, hogy a gimnáziumból azonnal profinak áll és jelentkezik az NBA-draftra. A Nike és az Adidas már egy-két évvel azelőtt ott sündörgött körülötte, hogy az első cipőszerződését velük írja alá. Az akkori harmadik komoly szereplő, a Reebok meglehetősen le volt maradva tőlük a sztárral való kapcsolatépítésben. Éppen ezért egy lépésben tervezték sokkolni Jamest, az anyukáját és versenytársaikat.

A Reebok ezen a májusi délutánon magánrepülőt küldött Lebronért, Gloriáért és Lebron ügynökéért Akronba, ahol a gimnáziumi tanítás végén felkapták, és a Massachusetts állambeli Cantonba repítették őket a Reebok központjába. A Reebok döbbenetesen erős megkísértést tervezett meg és tálalt a James család elé természetesen Stoute ötlete és addigi tapasztalatai alapján.

A Reebok a tizennyolc éves, nélkülözések között felnövekedő Lebron James számára összesen százmillió dollárt ajánlott fel egy tízéves szerződésért cserébe, évi egyenlő, tízmillió dolláros részletekben. Hogy kontextusba helyezzük az összeget, a Nike éppen ekkor szerződött le Kobe Bryanttel 4 évre 40 millió dollárért, aki az Adidast hagyta el ekkor hét év után. Tehát a Reebok éves szinten annyit ajánlott a még gimnazista Jamesnek, mint amit a Nike fizetett a már háromszoros bajnok Kobe Bryantnek. Már maga a teljes szerződés is igen attraktív volt ezáltal, ám itt jött még a képbe Stoute tízmillió azonnali Reebok mellett szóló érve.

A Reebok ugyanis kiállított egy csekket 10 millió dollárról Lebron James nevére aláírási pénz gyanánt, amit fokozandó a hatást az anyuka, Gloria kezébe adtak. Azt kérték a fiatal titántól cserébe, hogy mondja le az elkövetkező napokra betervezett cipőszerződési tárgyalásait az Adidassal és a Nikeval, és ott a helyszínen azonnal írjon alá nekik. Ezután a Reebok vezetősége magára hagyta anyát és fiát, hogy átgondolhassák a dolgot, ám az aláírási pénznek volt egy feltétele: csak aznapra volt érvényes. Ha aláír James már másnap mehet a bankba és beválthatja a csekket, ha viszont nem, akkor ugrik az aláírási pénz.

„Hangosan tapsoltam. Fireman (a Reebok vezetője) nem akart hinni a szemének. Tudtam, hogy olyasmit láttam, amit korábban még soha. Tiszteletem jeléül tapsoltam. Évek óta olyan fiatal, sikeres afroamerikaiakkal dolgoztam, akik nehéz körülmények között nőttek fel. És amikor Lebron James nemet mondott arra a pénzre, rájöttem, hogy felnőtt egy új generáció. Elképedve bámultam. Elutasította a pénzt, azután visszament az iskolába!” – mesélte később Steve Stoute a történtekről.

EGY SZÓ, MINT SZÁZ LEBRON JAMES NEMET MONDOTT, MAJD PÉNTEKEN BEMENT A GIMNÁZIUMBA KIÉLVEZNI ÉLETÉNEK EGYIK UTOLSÓ OLYAN NAPJÁT, AMIKOR MÉG RELATÍVE ÁTLAGEMBERKÉNT ÉLHETETT.

„Távlatokban kell gondolkodni. Életre szóló szerződést készültem kötni. Olyankor nem az első csekkre gondol az ember, hanem az összesre” – ezt már Lebron James mesélte néhány évvel később. Nem is sejtve azt, hogy briliáns mentalitása akaratlanul is milyen kiváló tanításként szolgálhat a tőzsdei kereskedők számára is.

Amikor a piac kiállít egy csekket

Hasonlóan a Reebok vezetőihez, a részvénypiac is gyakran állít ki a piaci szereplők számára csekkeket. Ráadásul mindezt igen sokszor a megelőző időszak szenvedése után teszi. És ellentétben a már 18 évesen hiperérett és hipertudatos Lebron Jamessel a befektetők nagy számban mondanak igent a csekkre, és váltják be pusztán az összeg miatt amúgy indokolatlanul az addig realizálatlan nyereségüket realizált pénzre.

A következő bekezdéseket nagyon nehéz szívvel írom le, mert én követtem el az alábbi hibát idestova egy évvel ezelőtt. Befektetői sebeket tépek fel most magamon, de remélem, hogy

AZ ITT LEÍRT ESET TANULSÁGKÉNT TUD SZOLGÁLNI AZ OLVASÓ SZÁMÁRA, UGYANIS MEGMUTATJA, HOGY MILYEN FANTASZTIKUS LEHETŐSÉGEKRŐL MARADHATUNK LE SAJÁT MEGÉLHETÉSI BŰNÖZÉSÜNK KÖVETKEZTÉBEN.

Az alábbi ábra az S&P 500 indexet mutatja a 2019-es negyedik és a 2020-as első negyedévből napi gyertyákkal:

Az S&P 500 index napi gyertyákkal ábrázolva a 2019 októbere és 2020 áprilisa közötti időszakot

Az ábrán szürke vonallal jelölt, kiemelt fontosságú szint a tavaly március közepén 2.640 ponton húzódó 200 hetes mozgóátlag. A vezető amerikai index történetében még nem volt olyan korábban, hogy az élete csúcsáról egy hirtelen eséssel és simán átesett volna a 200 hetes mozgóátlagon. Még a legnagyobb tőzsdekrachoknál (1929-1930, 1987, 2000-2001, 2008) is kulcsszint volt a 200 hetes mozgóátlag, ahonnan komoly emelkedés következett be, mielőtt (leszámítva 1987-et) tovább zuhant volna a piac. Éppen ezért a március 12-i napon vezető technológiai részvényeket vásároltam, abban bízva, hogy a piac is pattanni fog, a technológia pedig még a piacnál is jóval erősebb lehet. Ez másnap már kezdett is működni, egy extra erős (és amúgy Donald Trump által „felbeszélt”) pénteki nappal, ami után 2.711 ponton zárt az S&P 500 index.

Én ennek nagyon örültem azon a pénteken. Úgy gondoltam, hogy megtörtént a piacot átmosó 200 hetes átlag alatti kereskedés csütörtökön, majd pénteken eljött az erő kezdete, és a kulcsszint felett zárás után vártam a következő héten a bika fordulatot. Ami el is jött, csak hat kereskedési nappal később.

A FED döntése és a nem várt reakció

Ugyanis 2020. március 16-án valami olyan dolog történt, ami velem együtt nagyon sok korai longot takarított ki a piacról egy hatalmas pofon kíséretében. Azon a hétvégén világszerte súlyos mértékben növekedtek a fertőzésszámok, aminek következtében a FED keleti parti idő szerint vasárnap délután lenullázta az irányadó amerikai kamatlábát. Tette mindezt a szerdai (azaz 72 óra múlva sorra kerülő) reguláris kamatdöntő ülése előtt. Meg jött egy 700 milliárd dolláros mennyiségi lazítás is emellé. A nyugtatónak szánt monetáris politikai lépés teljesen ellentétes reakciókat váltott ki szinte minden szegmensében a tőkepiacnak. A befektetők bepánikoltak, és adtak mindent, amit bírtak. Az S&P 500 index kerek 12 százalékot zuhant aznap (zöld téglalap).

Én már a tőzsdenyitáskor stoppoltam az összes pozíciómat, amivel az elmúlt évek legnagyobb bukását hoztam össze. Nagyon nagy bukás volt, de még elviselhető volt abban az értelemben, hogy másfél-két hónap jó teljesítményével ellensúlyozhatónak tűnt.

A szerdai kereskedési napra sikerült összevakarnom magamat és megnyitottam azt a pozíciót, ami életem egyik legjobb döntése lehetett volna. Én ezen a március 18-i napon Tesla részvényeket vettem, napon belül nagyon rossz, de amúgy szenzációs akkori 400 dolláros áron, ami az augusztus végi részvényfelaprózással kiigazítva 80 dolláros árfolyamnak felelt meg. Az alábbi ábrán látható az előző S&P 500 charttal azonos időhorizonton 2019. október 1. és 2020. március 31. között a Tesla napi gyertyákkal:

A Tesla részvények árfolyama 2019 októbere és 2020 áprilisa között meglepően nagy árfolyamváltozásokkal

Zöld nyíl jelöli a vételi helyemet a grafikonon. Azért vettem Teslát, mert jóval erősebb volt a széles piacnál és a technológiai szektornál is. Alig három hónapos mélypontra esett vissza az ár, szemben a piaci vérfürdőben a részvények többsége által naponta kialakuló újabb és újabb 52 hetes mélypontokkal. Emellett pontosan visszatesztelte az árfolyam a 2017 és 2019 között élete csúcsának minősülő 78 dolláros szintet (szürke vonal). Még arra is számítottam, hogy ez a korábbi ellenállás akkor támasznak bizonyulhat. (Így is lett, ez látható is lesz majd a következő ábrán.) A Teslában tulajdonképpen a januári és február eleji árfolyamrobbanást törte derékba a koronavírus tőzsdekrach. Az egész visszaesés pontosan a kitörés startmezejére léptette vissza a papírt, a 78 dolláros szintre.

INNENTŐL KEZDVE SAJNÁLATOS MÓDON AZ ÉN MEGÉLHETÉSI BŰNÖZŐI TÖRTÉNETEM ÉS A TESLA RÉSZVÉNYEK PARÁDÉS MENETELÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRTÉNET ÉLESEN KETTÉVÁLIK.

Piros nyíl jelöli a március 20-i pénteki napot, amikor 88 dolláros áron tíz százaléknyi profittal értékesítettem a részvényeket. Az a bizonyos péntek volt az utolsó előtti mészáros napja az egy évvel ezelőtti esésnek. Olyan volt a piaci hangulat, hogy azt gondoltam, el kell tenni a nyerőt, mert nem tudni mit hoz a hétvége és a hétfő. Egy másik pozícióval együtt olyan nyereség volt a Teslán, ami a hétfői hatalmas bukás 60-70 százalékát ellensúlyozta. Teljesen elviselhetővé vált a hét, sőt az előző csütörtöktől számolva kvázi nullás egyenlegem lett így.

Egyáltalán nem néztem a Tesla részvényekben lévő hatalmas potenciált, ami két nappal azelőtt még a minimum többhetes időtávú vételre ösztökélt. A pillanatnyi félelem és az előző hétvége keserű tapasztalata mindent felülírt. A korábbi vesztesek nem hagytak semmi esélyt sem életem egyik legjobb kilátású pozíciójának. Mert azon a pénteken és a következő március 23-i hétfőn még méreteset zakóztak az indexek, de a Tesla már nem bírt esni. Már egy pillanatra sem lett volna számomra veszteséges az a pozíció. De nem bírtam idegekkel és cérnával.

HIBA VOLT.

A Tesla grafikonja innentől kezdve már történelem. Logaritmikus skálázással és heti gyertyákkal így mutat 2017. január 1. és 2021. március 12. között:

A tesla részvény árfolyama 2017 és 2021 áprilisa között

A 78 dolláros szinten húzódó szürke vonal kiválóan mutatja minden idők egyik legkiválóbb paritásváltásos (a korábbi ellenállásból támasz lesz) kereskedési beszállási lehetőségét (zöld karika). Ami nekem megvolt, csak elvitte a megélhetési bűnözés. Persze amilyen hozzáállásom volt a piachoz a tavalyi második negyedévben, a 150-200 dolláros szintnél többet nem élt volna meg a pozíció, de már az teljes mértékben rendbe rakta volna a 2020-at.

NEM ÍGY TÖRTÉNT, MERT ELKÖVETTEM A KERESKEDŐK EGYIK LEGNAGYOBB HIBÁJÁT, A MEGÉLHETÉSI BŰNÖZÉST.

Fájdalmas volt leírni ezt így a történtek egyéves évfordulóján, nem is tépkedem tovább a sebeimet. Pozitív zárszóként kívánom minden kedves Olvasónak azt, hogy az ügyleteik Lebron James cipőszerződésére hasonlítsanak, és ne az én Tesla húzásomra!

(Lebron James Reebok által történt megkísértésének a történetét Brian Windhorst: A Lebron-vállalat című könyvéből vettem. Köszönet érte, és maximálisan ajánlom a sport és a tőzsde iránt egyaránt érdeklődő olvasóknak.)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.