Henry Ford alkuja és a home office világforradalom

A home office, mint a legújabb világforradalom

A koronavírus-világjárvány előtti évszázad munkaviszonyra vonatkozó alapstruktúrájának kialakítását egy zseniális üzletemberhez köthetjük, és az 1910-es évekből származik. Nevezhetjük ezt úgy is, hogy a Henry Ford-féle alku.

Amikor Ford a huszadik század elején autókat kezdett árulni, az Egyesült Államokban éppen óriási változások zajlottak. A régi agrárgazdálkodáson alapuló önellátó és önfenntartó életideál eltűnőben volt, az emberek tömegesen áramlottak a nagyvárosokba, ahol az iparvállalatok kínáltak nekik munkát. Henry Ford érezte, hogy az Egyesült Államok óriási változáson megy keresztül, és azt is, hogy az autózás elterjedése tovább fogja erősíteni ezt a folyamatot.

ÉS FORD NEM FÉLT NAGYOT LÉPNI, AMIVEL ÉRDEMBEN SZABTA ÁT A TÁRSADALMI KERETEKET ÉS A MUNKA VILÁGÁT.

Steven Watts 2005-ben írt „Az emberek iparmágnása” című életrajza szerint 1914-ben Henry Ford nagyjából megduplázta, napi öt dollárra emelte munkásainak alapbérét. Ezzel a lépéssel azonnali hatállyal egy új középosztály tagjaivá emelte fel autógyári munkásait.

Ford abban hitt, hogy az ipari korban a szabadidő már nem lehet pusztán a társadalom gazdag tagjainak luxusa, hanem kiváló eszközként szolgálhat a dolgozói morál és a termelékenység javítása céljából is. Az 1920-as években ezért bevezette gyáraiban az ötnapos munkahetet és a 40 órás heti munkaidőt. A következő évtizedek vállalati világrendjében alapvetéssé vált Henry Ford irányelve és a munkavállalóinak felkínált alkuja:

TI NEKEM ADJÁTOK EGY HÉTEN 40 ÓRÁTOKAT, AMIKOR KÖTELESSÉGTUDÓAN ELVÉGZITEK A MUNKÁTOKAT, ÉN PEDIG BIZTOSÍTOM SZÁMOTOKRA AZ OTTHONI BOLDOGULÁSOTOK ANYAGI HÁTTERÉT.

Amikor az 1910-es években ő újított, akkor éppen az agrárgazdálkodó civilizáció alakult át ipari civilizációvá. Három-négy évtizeddel ezelőtt pedig ez az ipari civilizáció elkezdett globális technológiai civilizációvá átalakulni, amely folyamat azóta is öles léptekkel és egyre gyorsuló ütemben halad a maga útján.

A koronavírus, ami felforgatta a hagyományos munka világát

Így 2021 elején egyértelműen elmondhatjuk azt, hogy sok százmillió, vagy akár milliárdnyi ember számára a klasszikus Henry Ford féle munkavégzési alku bizonyos feltételei egy az egyben megszűntek. Ez a megszűnés nem az egyik pillanatról a másikra történt, hanem több évtizedes lassú, majd egyre gyorsabb folyamat eredménye, mely változó világnak a kulcsszavai a következők:

GLOBALIZÁCIÓ, MOBILTELEFON, INTERNET, MOBILINTERNET.

A munkahelyek jelentős része gyökeres technológiai átalakuláson ment keresztül, aminek két nagy hatású következménye lett. Egyrészt elmosódtak a munkavégzés helyének fizikai határai, mivel az internet segítségével a munkavállalók egyre nagyobb része vált alkalmassá arra, hogy otthonából vagy szinte bármilyen helyszínről elvégezze munkájának egy részét vagy egészét. Másrészt elmosódtak a munkaidő és a szabadidő határvonalai. Ez áldásként szabaddá is tudja tenni a munkavállalókat, amennyiben például a napirendjüket egyéni igényeiknek megfelelően tudják alakítani. Ezzel szemben átok is lehet, amikor például egy meghitt családi vacsora közben csilingel este a céges mail, amire muszáj válaszolni.

Összességében egyre több ember számára és egyre nagyobb mértékben alakult át a munkavégzés téridő struktúrája azáltal, hogy a munkahely-otthon-pihenőhely és a munkaidő-szabadidő-pihenőidő korábban jellemző éles határvonalai eltűnőben vannak az életünkből. Ez a változás pedig napjainkra elavulttá tette a Henry Ford-féle alkut. Ahogyan a huszadik század elején szükség volt az ipari átalakulás miatt a munka világának megváltoztatására, úgy van szükség arra napjainkban is a technológiai átalakulás miatt. Ám amíg száz éve ennek a változásnak egy lángelme volt a szülőatyja, addig napjainkban a forradalmár nem egy személy lett, hanem egy világjárvány.

JÖTT A KORONAVÍRUS ÉS ÚTJÁRA INDÍTOTTA A HOME OFFICE VILÁGFORRADALMÁT.

Pár hónap alatt gyökeres változás a munkavégzésben

Szakértők gyakran emlegetik, hogy a digitalizáció és az online értékesítések területén a pandémia már tavaly tavasszal néhány hónap alatt akkora változást hozott, mint amennyi normál körülmények között néhány év vagy akár egy évtized alatt következett volna be. Ennél nagyobb forradalom csak az otthonról végzett munka területén jött el, ahol a szükség elementáris mértékben bontott törvényt. A home office szelleme kiszabadult a palackból és már soha többé nem terelhető vissza oda. Ehhez a gyökeres változáshoz már néhány tavaszi hónap is elég lett volna, ám a fejlett világban (is) bekövetkező őszi-téli második és harmadik járványhullám újabb lezárásai immár teljesen bebetonozták az érdemi mértékben otthonról végezhető munkát a jövő társadalomszervezési alapvetései közé.

Mi lesz a jövőben a home office-al?

A forradalmi változások számszerűsítéséhez érdemes a PricewaterhouseCoopers 2021. január 12-én közzétett US Remote Work Survey néven futó felmérésének néhány adatán elgondolkoznunk. Ezt a felmérést a PwC tavaly novemberben és decemberben végezte el 133 vállalatvezető és 1.200 irodai alkalmazott megkérdezésével. A vállalatvezetők 83 százaléka találta sikeresnek a távoli munkavégzésre történő átállást (a tavaly júniusi felmérésen ez az arány még csak 71 százalék volt). A vezetők kevesebb, mint egyötöde kíván visszaállni a járvány előtti típusú irodai életre. A megkérdezett alkalmazottak 55 százaléka legalább három napot otthonról kíván dolgozni egy héten a járvány elmúltával is!

Velük szemben a vezetők 68 százaléka szerint a megfelelő vállalati kultúra csak úgy tartható fenn, ha mindenki legalább három napot az irodában dolgozik egy héten. Az irodai jelenlétre a legnagyobb szüksége a legkevesebb professzionális tapasztalattal bíró munkavállalóknak van a felmérés szerint. Végül, de nem utolsósorban pedig a cégvezetők 87 százaléka nyilatkozott úgy, hogy változni fog vállalatuk irodabérlési és tulajdonlási stratégiája a közeljövőben.

Az amerikai felmérés eredményeihez hellyel-közzel hasonló lehet a világ többi részén is a távoli munkavégzéshez való hozzáállás. Nagyon sok esetben a vita a munkáltató és munkavállaló között nem a home office lehetőségről, hanem annak a heti időtartamáról fog szólni. Azt is várhatjuk, hogy a minőségi munkaerőért folytatott versenyben egyfajta életminőségi benefit szerepet fog betölteni a munkáltató által felajánlott irodán kívüli munkavégzési lehetőség.

Véleményem szerint a koronavírus egy már hosszú évek óta halogatott enyhítést hoz el globálisan azon munkavállalók számára, akik részben vagy egészben képesek távoli munkavégzésre. A technológiai és kommunikációs eszközök rohamos elterjedésével és fejlődésével egyidejűleg ugyanis a munka kitört a munkahely és a munkaidő keretei közül, és ezáltal a munkavállalók számára kedvezőtlenül módosult Henry Ford alkuja. Ennek a folyamatnak csak egy korrekcióját láthatjuk a járvány által elindított home office világkísérlettel.

A FOLYAMAT MÉG ÉPPHOGY CSAK ELKEZDŐDÖTT.

Rengeteg békeidős tapasztalatra és finomhangolásra lesz szükség ahhoz, hogy a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt sikeres, azaz hatékonyságjavító, illetve jobb életminőséget hozó változás legyen ez.

(Írásom forrásaként a The Wall Street Journal: WeWork’s Adam Neumann Was Right About One Thing: Someone Needs to Reinvent Work című írása szolgált, köszönet érte. Címlapkép: Henry Ford nem félt nagyot lépni, forrás: Ford Motor Company)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.