Mik a különbségek az egyes vakcinák között?

A kínai oltóanyag nem különösebben veszélyes, de a hatásossága kérdéses, az újgenerációs vakcinák között pedig bár sok a hasonlóság, a hatásosságban vannak különbségek Vidovszky Márton virológus szerint. A kutató úgy véli a magyar járványkezelés jól vizsgázott, a vírusvariánsok egyelőre túl nagy problémát nem jelentenek, világjárványra viszont a jövőben is számíthatunk.

Menjünk vissza az időben négy évet. Bill Gates egy 2017-es interjúban arról beszélt, hogy nagy esélyét látja a következő években egy világjárvány kitörésének. Tudjuk, hogy ő egy nagyon okos és rendkívül tájékozott ember, de mégsem virológus. Szerinted milyen tényekre, jelenségekre, folyamatokra alapozhatta ezt a véleményét?

Nyilván vannak tanácsadói, szakértői és nagyon sok, globális társadalmi adatból is lehetett erre következtetni. Hozzáteszem egy mezei virológus sem tud egyedül levonni ilyen komplex következtetéseket, egy epidemiológus már inkább. A teljesség igénye nélkül: az első jel egyértelműen az utóbbi időben egyre gyakrabban fel-fellobbanó vírusjárványok, mint az ebola, a nyugat-nílusi láz, SARS, MERS stb. Továbbá a humán populáció mérhetetlen növekedése és terjeszkedése, ezzel párhuzamban az egy főre jutó élettér rohamos csökkenése, valamint az ebből adódó egyre több testi érintkezés vadidegen emberek között. Az egyre egészségtelenebb táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a turizmus fellendülése, és talán legfontosabb a fejlődő országok elfogadhatatlan szinten megrekedt higiéniai állapota. Feltételezhetően minden ilyen zoonózis, vagyis állati kórokozó emberre történő átterjedése betegség kialakulásával, valahogy a nem megfelelően elfogyasztott, árult, kezelt, elkészített húsárura vezethető vissza. Magam ez utóbbi két hatást tenném leginkább felelőssé érte.

Az európai közvélemény, így a magyar is a SARS-CoV-2 vírusról nagyjából 2019 decemberében hallhatott először, majd 2020 januárjában kezdtek el sűrűbben jönni a hírek az akkor még főleg kínai terjedésről. Te virológusként mikor hallottál erről először, illetve a szűken vett szakmátok mikor kezdett el arról beszélni, hogy ez most más lesz: itt nem egy lokális problémával nézünk szembe, hanem ez világjárványt fog okozni?

Magáról a vírusról és az általa okozott Covid-19 betegségről körülbelül én is ugyanakkor hallottam először. 2019 vége, 2020 eleje táján. Mivel nem vagyok epidemiológus, nem foglalkozom járványt okozó vírusokkal kiemelten. Sokan azt hiszik, én több információhoz férek hozzá, hamarabb eljutnak hozzám a hírek, de ez nem igaz, illetve csak részben. Ezek az információk mind elérhetőek, egyszerűen az a szakmám, hogy ismerem a megfelelő forrásokat, és ezeket fel tudom dolgozni. Az információ nem megy át sok feldolgozói csatornán mielőtt eljut hozzám. Az, hogy egy világméretű járvánnyal van dolgunk, talán egy hajszállal hamarabb tudatosult bennünk is. Amikor látható volt, hogy több földrajzi helyen megjelent a betegség, és nem állítható meg a szokásos óvintézkedésekkel, a sajtóban megjelentek a félelmek, hogy vajon eljut-e ide. Akkor mi már tudtuk, hogy nem az a kérdés, hogy eljut-e, hanem, hogy mikor, és felkészültek leszünk-e. De ezt akkor le is írtam az egyik első bejegyzésemben.

Ha az elméletileg lehetséges optimális védekezést 10-zel jelöljük, akkor különböző országok, vagy kontinensek, régiók reagálását hány pontosra osztályoznád, és azon belül Magyarországnak hány pontot adnál?

Minden elfogultság nélkül azt gondolom, hogy Magyarország jól vizsgázott a járvány kezeléséből, habár nem gondolom azt, hogy csak egyféleképpen lehet kezelni a helyzetet. És nagyon nem könnyű kezelni, mert egy viszonylag új dologgal állt a világ szemben, legalábbis nagyon régen volt ilyen utoljára, akkor is más körülmények között. Ugyanezért nem is lehet összehasonlítani a különböző országok intézkedéseit, mert nagyon nem mindegy, hogy egy 15 millió főt számláló 8 fő/km2 népsűrűségű Csádról van szó, amely a nominális GDP-t tekintve egyike a világ legszegényebb országainak, vagy a 9,8 millió fős, 105 fő/km2 népsűrűségű Magyarországról. Vagy Németországról, vagy Svájcról, vagy Svédországról. És az éghajlatról, domborzatról, szociális érintkezési hagyományról még nem is beszéltünk. Minden országot utólagosan lehet majd osztályozni, amikor látszik, hogy mi mennyit ért, hogyan alakultak a számok. Visszatérve a konkrét kérdésre, 7,5-öt adnék a 10-ből. Tudnék kritikákat megfogalmazni, de azt gondolom, hogy a közeli országokhoz képest kiemelkedően jók voltunk.

Egy ilyen esetben mint a mostani koronavírus-járvány elleni harc, milyen lépésekben történik a küzdelem? Melyek a legfontosabb elágazási pontok a kutatóknál?

Először is észlelik a betegséget, majd kiderítik az okát, megállapítják, hogy virális-e. Ha igen, a kutatók kimutatják a vírust, majd izolálják, azaz élve elszaporítják. Megvizsgálják a vírus paramétereit, milyen a terjedési sebessége, lappangási ideje, milyenek a virulencia faktorok, tehát átlagban egy emberről hány emberre terjed át. Megszekvenálják a genomját, vagyis megállapítják a genetikai kódját, feltérképezik a genomszekvencián a géneket, amelyek egy-egy tulajdonságért, fehérje-kifejeződésért felelősek. Ezeknek vizsgálják az antigenitását, tehát azt, hogy hogyan fejti ki a káros hatást a szervezetre, milyen fehérjék milyen módon hatnak a sejtekre stb. Majd elkezdik vizsgálni és kifejleszteni a lehetséges védekezési módokat.

A kommunikációban nagyon sokáig tartotta magát az a mondás, hogy a hatékony vakcina, vagy vakcinák kialakítása 24 hónap is lehet. Aztán végül ennél gyorsabb volt a fejlesztés. Melyek voltak a vakcinafejlesztés fő irányai?

Pandémiamentes békeidőben egy vakcina fejlesztése a kezdő ötlettől a forgalomba hozható termék tömeggyártásáig kb. 10-12 év. Nem véletlen tehát, hogy sokan legalább 2-4 évben gondolkoztak. Szerencsém van, mert 2015-ben részt vehettem egy multinacionális vállalat vakcinafejlesztési munkálataiban Hollandiában. Így betekintésem volt az úgynevezett újgenerációs vakcinafejlesztési mikrokozmoszba, ami hozzásegített azon jóslatom beteljesedéséhez, hogy itt talán néhány hónapon belül kész vakcina lehet a kezünkben.

Mivel a koronavírusok ellen a tradicionális vakcinák eddig általában kudarcba fulladtak vagy nagyon rossz hatékonysággal működtek, a vakcinafejlesztés fő irányai a világ vezető országainak zöménél egyértelműen az úgynevezett újgenerációs vakcinák kidolgozása irányába fordult. Az újgenerációs vakcinák technológiája, ötlete és megvalósítási lehetősége már egy ideje a kezünkben van. Például az ebola ellen is már használtak vektorvakcinát, de mivel eddig nem voltunk kényszerhelyzetben, illetve jellemzően a tradicionális módon előállított vakcinák általában megfelelő eredményt hoztak, nem volt ok, mersz és lehetőség széles körben bevezetni az új technikákat. Sejthető volt, hogy ez most az a helyzet, amikor ezeket a nehézfegyvereket be kell vetni.

Végül szinte egyszerre és nagyon gyorsan lett kész több ország és számos gyártó több típusú vakcinája is, melyekről azóta is számos információ, félinformáció és álhír kering az internet összes bugyrában mindenhol. Tegyünk ebben rendet: elmagyaráznád melyek a legfontosabb különbségek a különböző vakcinatípusok között?

A vírusokkal a szervezetünk immunrendszerének kell megbirkóznia, az immunrendszernek viszont segíthetünk, mégpedig úgy, hogy ha van ismert vakcina az adott vírus ellen, azt alkalmazzuk. Ezzel egy direkt immunválaszt váltunk ki a szervezet részéről, azonban kontroll alatt tartva a vírust, és óriási előnyt adva az immunrendszernek. A vakcinák alapvetően két fő csoportra oszthatóak, megkülönböztetünk tradicionális és újgenerációs vakcinákat.

A tradicionális vakcina hétköznapi kifejezéssel vagy elölt, vagy legyengített vírust tartalmaz. Utóbbi esetben a vírus maga ép, de kitenyésztettek a kutatók egy olyan vírusváltozatot, törzset ami az immunválaszt kiváltja ugyan, de az eredeti vírusnál sokkal enyhébb tüneteket okoz, vagy tünetmentes a fertőzés. Mivel az ilyen típusú vakcinakísérletek a SARS-CoV-2-vel szemben jellemzően nem voltak hatékonyak, tovább is léphetnénk. Nem tehetjük azonban, hiszen a világon egyedülállóan Kínának sikerült elölt vakcinát előállítani ez ellen a koronavírus ellen, habár tudjuk, hogy a hármas fázist a tömeges oltások előtt kihagyták.

Ez mit jelent?

Nagy vonalakban azt, hogy nagyon nem veszélyes, azonban a hatékonysága erősen kérdéses. Tudjuk, hogy a magyar kormány rendelt belőle, az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) egyelőre nem hagyta jóvá. Természetesen itt is van külön út, az OGYÉI vizsgálta is a vakcinát véleményezésre, de a törvénymódosítás után erre sem volt szükség, így kiadta az engedélyt. Hogy tudjuk, az ezt a vakcinát engedélyező országok, mint pl. Törökország, Brazília, Indonézia, vagy Szerbia eléggé eltérő hatékonyságról számoltak be. Ez persze múlhat nagyon sok mindenen, úgy az eltérő korfától kezdve a népesség egészségügyi állapotáig, vagy a beoltottak társadalmi csoportjáig, de ugyanúgy az egészségügyi személyzet hozzáértésétől a Kínához való lojalitásig sok mindenen. Azért elgondolkoztató adat a Brazíliából érkező 50-60 százalékos hatékonyság.

Akkor merjünk oltatni a kínaival? Egyre gyakrabban előkerül az a hazai kommunikációban, hogy most gyorsan be kellene oltani a populáció minél nagyobb részét azzal az oltóanyaggal, ami a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre áll, hogy elindulhasson az élet. Erre jelenleg az orosz és a kínai oltóanyagnak van a legnagyobb esélye.

Gazdaságilag és a vezetés szempontjából bizonyára logikus döntés ez. Ehhez nem értek. Ha valaki megkérdezi tőlem, hogy beadassa-e a kínai vakcinát, leginkább azt válaszolom, hogy több érv van mellette, mint ellene, nem kérdés azonban, hogy bármelyik másik vakcinát előbb használnám, ha lehetőségem lenne rá. Ha ezzel a vakcinával futnánk szembe, a beadatás eldöntéséhez megállapíthatjuk, hogy a vakcina feltételezhetően biztonságos, és a fiatalokra – a kínai kormány főleg rajtuk tesztelte – akár hatékony is, idősekre, vagyis a legkritikusabb célcsoportra azonban úgy tűnik kevésbé. Az oltás kockázatot nemigen jelent rájuk nézve, érdemes azonban szem előtt tartani azt a tényezőt is, hogy hány százalék esély van rá, hogy alkalmazásával az ember védetté váljon. Releváns kérdés ezzel kapcsolatban az is, hogy aki megkapott már egyfajta vakcinát, az az oltási sor végére kerül-e, ha hatott az oltóanyag, ha nem?

Visszatérve az oltóanyagok különbözőségére: a kínai tradicionális vakcina, amely egy elölt koronavírust tartalmaz. De miben mások az újgenerációs oltóanyagok?

Az újgenerációs vakcinák viszonylag fiatalok, hiszen a DNS/RNS ismerete sem tekinthető túl réginek, nincsenek száz évekre visszavezethető tapasztalatok az alkalmazásukkal kapcsolatban. A megértésükhöz az átlagember számára fantasztikusan ijesztő, pedig valójában inkább csodálatosan izgalmas fogalmak kerülnek elő, mint génbázisú, vektoralapú, modifikálás, antigén, fehérje alegység stb.

Viszont mégiscsak fontos lenne megérteni, úgyhogy menjünk is végig ezeken: mik azok a génbázisú vakcinák és mik a vektoralapú vakcinák?

A SARS-CoV-2 elleni génbázisú vakcinákban alapvetően egy RNS-t juttatnak a szervezetbe, ami a vírus immunválaszt kiváltó fehérje genetikai kódját tartalmazza, bizonyos gyártóknál ezt a kódot egy cirkuláris DNS hordozza. Ezek alapján a szervezet maga gyártja le a fehérjéket – ami a vírus nélkül ártalmatlan – és váltja ki a szervezet immunválaszát, vagyis kezd ellenanyagokat gyártani. Itt mivel maga a szervezet gyártja az antigént is, és az mRNS mellé adagolt adjuvánsok erősítő/támogató hatása miatt az immunválasz sokkal erősebb, mint egy vírusfertőzés esetén. Ilyen típusú vakcina pl. a BioNTech (Pfizer) és a Moderna oltóanyaga is. Finoman szólva azért leegyszerűsítettem.

A vektoralapú vakcinák esetében az előző típusnál említett antigén genetikai kódját egy másik vírus tartalmazza, amely a SARS-CoV-2 elleni vakcina esetében egy szaporodni képtelen adenovírus, mely működésében hasonlít az első fajta vakcinákra. Vagyis legyártatja az immunválaszt kiváltó fehérjét a szervezettel, amire az, ellenanyag gyártással válaszol. Ilyen hatásmechanizmusra alapuló korábbi vakcina az ebola ellen készült, esetünkben pl. az Oxfordi ChAdox (AstraZeneca), a Janssen vakcinálja, és az orosz fejlesztésű Szputnyik V vakcina ilyenek. Ezek jellemzően adenovírus vektorral működnek. Nagyon közel állnak a szívemhez, mert ilyen vírusokkal dolgozom 14 éve, és ilyen vektor fejlesztésén dolgoztam korábban a Janssennél Hollandiában is. A génbázisú és vektoralapú vakcinák mellett újegenerációsnak számítanak az alegység vakcinák is.

Alegység vakcinák? Ezek milyenek?

Ezek fehérjealegység-alapú oltóanyagok. Ebben az esetben magát a fehérjét juttatják be a szervezetbe, ami közvetlen immunválaszt vált ki. Sajnos az ilyen jellegű oltóanyagok hátránya az, hogy a nem a szervezet által legyártott fehérje sokkal gyengébb, és kevésbé hatékony immunválaszt vált ki. Ilyen típusú vakcina a Hepatitis-B vírusfertőzés ellen létezik. De már a SARS-CoV-2 ellen is fejlesztenek alegység vakcinát, pl az amerikai NOVAVAX cég.

Említetted, hogy az Astra a Janssen (Johnson and Johnson) és az orosz vakcina ugyanazon az elven készül. Mi köztük a fő különbség? Hatékonyságban ez mit jelent?

Alapvetően technológiában ugyanaz mind a három, vektoralapú vakcinák. A Janssennél már régóta az emberi adenovírus 26-os típusával végeztek vakcinakísérleteket, nem véletlenül, hiszen nagyon jó vektor tulajdonságai vannak, ráadásul, ami fontos, az emberi populáció – földrajzilag persze némileg eltérően – csupán néhány százaléka esett át már ezen a fertőzésen, feltehetően tünetmentesen. Hogy ez miért fontos? A vektoralapú vakcinák lényege, hogy egy, az emberi szervezetre nem veszélyes, egyébként szaporodásképtelenné tett vírus hordozza az adott betegséget okozó vírus antigénjét, amiről keletkező fehérje váltja ki az immunválaszt az emberben, magának a koronavírusnak a jelenléte nélkül.

Ha az oltott szervezet már átesett egy a vektorvírusként használt vírusfertőzésen, a szervezete tartalmazza az adott vektorvírus elleni ellenanyagot, vagyis a bejuttatott vektorvírust eliminálja a szervezet, mielőtt kifejezhetné azt a fehérjét, ami kifejti a koronavírus ellen az immunválaszt, ergo a vakcina hatástalan. Ezért nagyon fontos, hogy lehetőleg az emberi populáció kis százaléka legyen védett az adott adenovírus vektor ellen.

A Szputnyik V vakcinánál is a 26-os típust használták a fejlesztési kísérleteknél, itt azonban (A Janssen vakcinájánál az első oltás után 90 százalék feletti hatékonyságot mértek) a kísérletek alapján az első dózis után a becsült hatékonyság 73 százalék körüli volt, ezért szükség van egy második dózisra is, ahol vektorként már az emberi adenovírus 5-ös típusát használták. Bár az emberi populáció közel 20-30 százaléka hordoz ellenanyagot az 5-ös típus ellen, ez a második dózis még így is megemeli a vakcina összhatékonyságát 90 százalék fölé. Szükség van arra, hogy ennél a vakcinatípusnál, amennyiben a vakcinázás menetében két lépés szükséges, a két beadott oltás vektorja más típus legyen, hiszen az első oltás a vektor elleni immunválaszt is kivált, így eltérő vektor használatával növelni lehet a hatékonyságot.

Az AstraZeneca még tovább ment, és vektorként egy emberre veszélytelen, de az emberi adenovírusra nagyon hasonlító csimpánz adenovírust használ. Ennek a vakcinafejlesztésnek a technológiából adódóan feltételezhetően az az előnye, hogy mivel a csimpánz adenovírus nem fertőzi az embert, immunválaszt sem vált ki, tehát szinte „akárhányszor” adagolható. Hátránya viszont, hogy az általa kódolt koronavírus antigén sem megfelelő hatékonysággal képződik, így lehetőség és szükség is van egy második adag beadására.

Mennyire aggasztóak az új vírusvariánsok? Mennyire fut versenyt a tudomány a vírussal? És mennyire fut versenyt maga az emberi szervezet a vírusvariánsokkal?

Mivel RNS vírusról van szó, várható volt, hogy a vírus igyekszik majd alkalmazkodni, meg fognak jelenni újabb vírustörzsek, variánsok, rossz köznyelvvel mondva mutánsok. Ezek ellen a variánsok ellen eddig szinte minden esetben védenek a már kifejlesztett vakcinák, illetve az újgenerációs vakcinák előnye az is, hogy ha mégis egy olyan vírusvariáns jönne létre, ami ellen nem, a vakcinák könnyen módosíthatóak. Amennyiben ez megtörténne, bár tudomásom szerint egyelőre ilyen nincs, sem lesz már olyan vészes a helyzet, mint az elején volt. Együtt lehet élni akár egy évenként szükséges oltással is, mint az influenza esetében. Nagyobb gondot jelenthet a már említett nagy népsűrűség miatti és a természettől egyre több területet elhódító ember egyre sűrűbben előforduló közeli érintkezése a vadvilággal, ami az ilyen események lehetőségének valószínűségét feltételezhetően növeli. Egyszóval számíthatunk a közeljövőben hasonló esetre.

Akár itthon, akár külföldön szerinted nagyjából hány magyar kutató vehetett részt a kutatásban, fejlesztésben? Hol állunk mi magyarok a virológia, az immunológia, a gyógyszerfejlesztés világtérképén? Te magad részt vettél valamelyik kutatásban?

A kutatás helyzete a mai Magyarországon jó ideje mostoha, az elmúlt időszakban pedig erős átrendeződés, átszerveződés alatt van. Követhetetlen, és a legtöbb ember számára átláthatatlan. Mindenki ismeri már az elmúlt hónapokból Karikó Katalin és talán Lukács Noémi nevét is, utóbbi egyik szakdolgozati opponensem volt annak idején, amire azóta is büszke vagyok. Érdekes és öröm, hogy mindkét név női. A háttérsztori azonban mindig valahogy úgy hangzik, hogy elküldték, nem vették komolyan, külföldre költözött stb. Mindkettejük sikere mögött annyit említhetünk meg, hogy Magyarországon születtek, ez azonban kevéssé járult hozzá a sikerükhöz.

Nem maradhat el kedvenc kérdésem sem, amit feltehetek végre Neked is. Mit tanított számodra az elmúlt év?

Sok mindent tanított, az igaz. Szakmailag is, emberileg is. Hátránya számtalan volt, ezeket felesleges felsorolni, bárki betéve tudja, de tanultunk is belőle. Számos területen a szükség felzárkóztatásra kényszerített minket. Ha csak az elektronikusan intézhető ügyeket tekintjük, az online meetingeket, a home office egyszerűségét, a széleskörű szociális kapcsolatok korlátozása miatt, több időm marad befelé fordulni, a családommal foglalkozni, velük több időt tölteni. Nagyon sok ember kényszerült ki a természetbe, ami elvitathatatlanul jó hozadéka az elmúlt évnek. Sokszor mondják, hogy valaminek az értéke csak annak a hiányában tudatosul. Hát most azt hiszem sok minden értéke kiderült.

(Címlapkép: egészségügyi dolgozó megkapja a koronavírus elleni védőoltást az egyesült államokbeli Massachusetts Kórházban, forrás: Craig F. Walker / Reuters)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.