Mindeközben a világ adóssága csak brutálisan nő tovább

277 ezer milliárd dollár, azaz a globális GDP 365 százaléka

Ez az elképzelhetetlen mennyiségű pénz jelenleg a világ teljes adósságállománya 2020 végén és 2021 hajnalán. A sokkoló számot a Wall Street Journal „The World’s Appetite for Debt Is Smashing Records” című írása adta meg. Ebből az írásból mutatunk be most néhány tanulságos adatot és grafikont.

A vállalatok és a kormányzatok 2020. november 26-ig összesen 9.700 milliárd dollárnyi új adósságot bocsátottak ki elsősorban kötvény formájában. Ebből 5.100 milliárd dollárt tett ki a vállalati kötvénykibocsátás. Mindkét szám nagyobb volt már a tavalyi év első tizenegy hónapjában, mint bármely korábbi megelőző évé.

Érdemes először erre a „szörnyeteg” globális adósságállomány alakulására vetnünk egy pillantást 2013 és 2020 között negyedéves bontásban. Ez a globális adósságállomány adat tartalmazza a kormányzati, a nem-pénzügyi vállalati, a pénzügyi közvetítőrendszer és a háztartások adósságállományát világszerte.

„A kivételesen alacsony kamatlábak és a hitelkamatláb különbözetek visszacsökkenésével együtt olyan helyzetet teremt, ahol az államháztartásoknak, a pénzügyi intézményeknek és a vállalati szektornak egyaránt van értelme bebiztosítania a finanszírozását ezen a nagyon-nagyon alacsony kamatszinten.”

Ezt Sean McNelis, a HSBC hongkongi, globális adósságpiaccal foglalkozó részlegének vezetője nyilatkozta.

Az adósság mértéke számokban

Ha körbenézünk a világban, akkor láthatjuk a HSBC szakértőjének igazát. A befektetési fokozatban lévő amerikai vállalatok 2020 első tizenegy hónapjában 1.400 milliárd dollárnyi adósságot vettek fel. A legnagyobb kibocsátó a Boeing volt a maga 25 milliárd dolláros tételével. Az amerikai bóvli-kötvény kibocsátás 337 milliárd dollárra rúgott mindeközben.

Eklatáns példa a globális pénzbőségre Peru tavaly novemberi esete. A nem éppen stabil viszonyairól elhíresült dél-amerikai országnak ebben a hónapban három különböző elnöke volt. A 2020-as év Peruban a politikai nyugtalanságról, az erőszakos tiltakozásokról, magasszámú koronavírus fertőzésről és korrupciós vádakról szólt. Mindeközben novemberben összesen 4 milliárd dollárnyi 12 éves, 40 éves és 100 (!!!) éves kötvénykibocsátásra került sor. Az egymilliárd dollárnyi százéves dollárkötvény az ország éppen aktuális alkotmányos válságának kellős közepén 3,3 százalékos hozamszint mellett kelt el, ami mindössze 170 bázispontos felár a harmincéves amerikai államkötvényhez képest.

Érdemes egy pillanatra megállnunk és belegondolnunk az aktuális globális pénzbőségbe. Peru jelenleg százéves dollárkötvényt tud kibocsátani olyan hozamon, amelyen az Egyesült Államok adott el tízéves kötvényt nem egészen két és fél éve…

NEM KELL CSODÁLKOZNI AZON, HOGY A FELTÖREKVŐ PIACI ÁLLAMADÓSSÁG MÉRTÉKE KÖZEL TÍZ SZÁZALÉKPONTTAL EMELKEDVE 2020-BAN A GDP 61 SZÁZALÉKÁRA NŐTT.

Végül pedig nézzük meg azt, hogy az egyes szektorok globális GDP arányos adósságállománya hogyan nőtt meg 2000 és 2020 között. Minden adat év végi, kivéve a 2020-as számot, amely a harmadik negyedév végi állapotot tükrözi.

Az államháztartási szektor nettó globális adóssága így alakult GDP arányosan 2000 és 2020 között.

A nem-pénzügyi vállalati szektor globális adóssága így alakult GDP arányosan 2000 és 2020 között.

A pénzügyi közvetítő szektor globális adóssága így alakult GDP arányosan 2000 és 2020 között.

És a végére igazi feketelevesként jöjjön a háztartások GDP arányos adósságának alakulása 2000 és 2020 között.

Persze az igazsághoz hozzá kell tenni, hogy a 2020-as GDP adatok alacsony mivolta is komoly faktor az imént vizsgált állományok tavalyi növekedése mögött. Ám a trendek így sem túl megnyugtatóak.

(A poszt forrásaként a Wall Street Journal „The World’s Appetite for Debt Is Smashing Records” című 2020. november 30-i írása szolgált. Címlapkép: a világ adóssága időzített bomba, forrás: Shutterstock)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.