Éhezők viadala

Miközben a Wall Street befektetői krónikus részvényéhségben szenvednek, ami hétről hétre más és más részvények árfolyamát hajtja fel a csillagos égig, addig a „Fal utcán túli Amerikában” korábban elképzelhetetlennek tartott jelenségek ütötték fel a fejüket a 2020-as évben. Több évtizedes csúcson van az éhezők száma, és az alapvető fogyasztási cikkekkel kapcsolatos bolti lopások száma is drámaian megugrott. A jövő év egyik legnagyobb társadalompolitikai és részvénypiaci kockázata lehet a vírus utáni világban az, ha felszínre törnek a társadalmi feszültségek.

A koronavírus szegényekre gyakorolt hatása az USA-ban

„Azon szoktam gondolkozni, hogy amennyiben bajba kerülök, akkor a következőt mondom majd: Elnézést, nem televíziót loptam. Nem tudom, hogy mi mást tehetnék. Nem rosszindulatból teszem, éhesek vagyunk. Ez nem olyan dolog amire büszke vagyok, egyszerűen ezt kell tennem.”

A The Washington Post által megszólaltatott Jean nevet viselő 21 éves hölgy idén májusban szokott rá a bolti lopásokra. A koronavírus-járvány következtében Jean kisfiának áprilisban megszűnt az óvodai ellátása, aminek az lett a következménye, hogy Jean kénytelen volt otthagyni 15 dolláros órabért fizető recepciós állását. Mivel ő mondott fel, ezért nem lett jogosult a munkanélküli segélyre és az élelmiszer segélyre (food stamp) vonatkozó igényét is többször elutasították. Az élelmiszerbankok előtt pedig olyan sorok álltak és állnak, amit nem bírt kivárni.

Jean nem kapott a fejenként 1.200 dollárt biztosító tavaszi stimulus csomagból sem, a megtakarításai pedig májusra elfogytak. Ekkor kezdte el a helyi Walmart áruházban kisfia babakocsijának rejtett zugaiba pakolni az élelmiszert. Valami apróságért fizet a pénztárnál, ám az olyan alapvető termékek, mint a rizs, a krumpli és a hús lopott áruként kerülnek ki általa a boltból. Minden alkalommal azt mondja magának, hogy Isten megértené őt.

„Nem érzek érdemi bűntudatot a dolog miatt. Nagyon frusztráló azok közé tartozni, akik rengeteget veszítenek a jelenlegi helyzettel. Ám van egy másik réteg, aki profitál a pandémiából, hadd mondjam azt, hogy nem igazán érzem magam rosszul attól, hogy 15-20 dollárnyi árut elcsenek a Whole Foods-tól, amikor Jeff Bezos a világ leggazdagabb embere.”

Ezt már Alex nyilatkozta a The Washington Post „Stealing to survive: More Americans are shoplifting food as aid runs out during the pandemic” című múlt csütörtöki írásában. (Jeff Bezos Amazon-ja 2017-ben vásárolta fel a Whole Foods élelmiszerláncot.)

Hogyan éli meg a legszegényebb réteg a vírust az USA-ban?

A koronavírus-járvány már a tavasszal óriási munkanélküliséget és gazdasági bizonytalanságot generált az Egyesült Államokban. Az akkori kormányzati mentőcsomag amerikaiak millióit, tízmillióit mentette meg a teljes szegénységbe zuhanástól, ám a helyzet azóta jelentékeny mértékben romlott. A második őszi stimulus azóta sem érkezett meg, ugyanis az amerikai elnökválasztás előtt sikerült a feleknek heteket vitatkozniuk annak módján, a hatalmas politikai tét nyomása alatt pedig a politikai vezetőknek másodlagos volt a legszegényebb amerikaiak tízmillióinak a sorsa.

Miközben a tőzsdei tudósítások novemberben és december elején hétről-hétre az életük csúcsára emelkedő részvényindexekről számoltak és számolnak be, addig a „Fal utcán túli Amerikában” óriási a baj. A 2020-as év két rendkívül szomorú jelensége tombol a reményét vesztett társadalmi rétegeknél. Ez pedig az éhezés és ennek következtében drámai módon megugró bolti lopások.

Kisebb lopások jelentős terjedése

Bűnügyi szakértők szerint a kis értékű bolti lopások ugrottak meg különösen. Kenyeret, tésztát, bébitápszert és hasonló dolgokat tulajdonítanak el egyre nagyobb számban az emberek. A National Association of Shoplifting Prevention nevű szervezet szerint a 2008-as válság után 34 százalékkal megugró jelentett bolti lopásszámnál most jóval nagyobb mértékű a növekedés. Az áruházak persze igyekeznek védekezni. Az egyenruhás biztonsági őrök és a lopás elleni szakértők iránti igény 35 százalékkal nőtt a járvány ideje alatt.

A kisértékű áruházi bűncselekmények kiváltó oka az, hogy a járvány következtében évtizedek óta nem látott számban éheznek amerikai családok. Az amerikai népszámlálási iroda (Census Bureau) 1998 óta gyűjt adatokat az amerikai lakosság élelmiszerellátásának biztonságáról. Ezen felmérés soha nem festett olyan sötét képet, mint a The Washington Post „A growing number of Americans are going hungry” című írása által megidézett október végi, november eleji felmérés. A felmérésben azt kérdezik meg, hogy fordult-e elő az elmúlt hét napban olyan néha vagy gyakran, hogy nem volt elegendő ennivaló az étkezéseken. A válaszadók alábbi százaléka éhezett eszerint.

Az agglomerációkkal együtt hétmilliós lélekszámú Houston az éhezés által jelenleg legjobban sújtott amerikai nagyváros, köszönhetően az amúgy is szenvedő olajipar nagy helyi gazdasági súlyának is. A szomszédos Dallasban november közepén így nézett ki egy ételosztás:

A The Washington Post a Hálaadás előtti houstoni ételosztás részleteit írta le. Az ételosztás a Houston Texans amerikaifoci csapatának otthont adó NRG Stadium parkolójában zajlott. Már hét órával a kapunyitás előtt megjelentek az első sorakozók. A helyi élelmiszerbank úgy igyekezett összeállítani a csomagokat, hogy azok az egész ünnepi hétvégére elegendő ételt adjanak egy családnak. A Houston Food Bank 5.000 csomaggal készült. Végül 7.160 autó és 261 gyalogos állt be a sorba, ezért az önkénteseknek újabb csomagokat kellett készíteniük.

Mindeközben Donald Trump immár hat hete mutatja be élete egyik legerősebb produkcióját az elnökválasztási eredményekkel kapcsolatban kialakított énvédő és elhárító mechanizmusainak működtetése kapcsán. Valószínűleg a legmenőbb pszichológusok is leesett állal figyelik a tagadásból, disszociációból, izolációból, hasításból, passzív agresszióból, leértékelésből, elfojtásból, bevetítésből, racionalizációból, önáltatásból és sajnáltatásból álló elnöki eszköztárat, melyek segítségével Trump elkülöníti magát a valóságtól. Ez egy „normál” évben akár még szórakoztató performance is lehetne, ám a 2020-as esztendő drámai év. Különösen az elmúlt hetekben az Egyesült Államokat egyre erősebb mértékben sújtó koronavírus miatt, amely az egészségügyi vészhelyzeten túl újabb és újabb gazdasági sokkokat hoz magával. Extrém súllyal nehezedve rá a már amúgy is kivéreztetett legszegényebb amerikai rétegekre.

A Wall Street-en egy kicsit más a helyzet

Mindeközben a Wall Street köszöni szépen és olyan jól van, mint talán soha eddig. Szemben a korlátozott tavaszi és teljesen elmaradó őszi embermentéssel, a gazdagmentés és a Wall Street mentés olyan kiválóan sikerült, hogy azóta is döbbenetes részvényéhség tapasztalható a parketten. Ami a csillagos égbe olyan mértékben és sebességgel felkergetett részvényárfolyamokban fejeződik ki, hogy az eddig a mániákus buborékfújás etalonjának tartott 1999-es év és a 2000-es év eleje is lassan elkezdheti szemlesütve szégyellni magát.

Egyetlen friss példának erre álljon itt a múlt hét egyik újdonsült szupersztárja a DoorDash, aki az ételkiszállítási piac új uralkodója az Egyesült Államokban. Az alapvetően kékgalléros technológiai cég a tavalyi évben 1 milliárd dolláros árbevétel mellett 450 millió dollárnyi veszteséget termelt. Idén június közepén zajlott náluk egy alaptőkeemelés, amely 16 milliárd dollárra árazta a vállalatot a már akkor is kiváló tőzsdei hangulat mellett. A tőzsdei bevezetésre végül múlt szerdán került sor, a pénteki záróárakkal számolva 56 milliárd dollárra értékeli a piac a céget most!

KÉT PÁRHUZAMOS USA ÉL JELENLEG EGYMÁS MELLETT, AZ ÉLELMISZERRE ÉHEZŐ KORONAVÍRUS GAZDASÁGI ÁLDOZATOK TÍZMILLIÓI MELLETT SOKMILLIÓNYI AMERIKAI (ÉS NEM AMERIKAI) ÚJ VADÁSZTERÜLETE A WALL STREET. AHOL PILLANATNYILAG ESZMÉNYI A HELYZET.

Nem kell már a jelenlegi vírushelyzettel szembenézni, mert jön a vakcina és megoldja a problémát hónapokon belül. De emellett extrém laza, és a pillanatnyi politikai űr miatt talán még ennél is lazább marad majd a FED, azaz a piac úgy értékeli, hogy lesz még mennyiségi lazításból olaj a tűzre. A koronavírus-járvány amerikai gazdasági áldozatai eközben pedig nem tudnak tiltakozni az őket ért méltánytalanságok ellen, mert jelenleg még az életüket és az egészségüket kell félteniük a járvány kapcsán.

Mi várható 2021-ben?

A Wall Street tehát teljes nyugalommal várja a 2021-es esztendőt, ami véleményem szerint hordoz magában egy olyan kockázatot, amivel jelenleg senki sem számol. Az amerikai társadalomban az elmúlt három évtizedben egyre nagyobb törésvonal alakult ki a lakosság anyagi helyzete mentén. Ebből a törésvonalból a járvány következtében hirtelen egy Grand Canyon nagyságú szakadék keletkezett a 2020-as évben, amelynek egyik oldalán a tőzsdei buborékfújás, a másik oldalán pedig a bolti lopások és az éhezés áll. Ez a két párhuzamos univerzum az járványkezelés izolált világa miatt még nem tudott eddig összetalálkozni egymással.

Amennyiben olyan sikeresek lesznek a vakcinák és az oltási programok, ahogyan azt a tőkepiac árazza, akkor valamikor április környékén az élet visszatér a normális kerékvágásba. Ez pedig azt fogja egyben jelenteni, hogy az út szélén hagyott amerikaiak tízmilliói nyugodhatnak meg a vírusfenyegetettséggel kapcsolatban és kezdhetnek el foglalkozni a lehetetlenné vált anyagi helyzetükkel. És ez a pillanat minden lesz csak nyugodt és békés nem. Ez a potenciálisan felszínre törő feszültség jelentheti 2021 legnagyobb részvénypiaci kockázatát a véleményem szerint.

(Írásom forrásaként két The Washington Post cikk szolgált: „Stealing to survive: More Americans are shoplifting food as aid runs out during the pandemic” és „A growing number of Americans are going hungry”. Köszönet értük. Címlapkép: részlet Az éhezők viadala című filmből, forrás: Lionsgate / Everett Collection)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.