Nem könnyű a kínai milliárdosok élete – Az Ant Group sztori

picture

A cikk szerzője Horváth Dávid, a Concorde Értékpapír Zrt. elemző asszisztense.

Jack Ma, az Alibaba alapítója és egyben Kína egyik leggazdagabb embere több mint 3 milliárd dollárt vesztett egy nap alatt a vagyonából, miután az egész világ által várt, az Alibaba-hoz tartozó Ant Group rekordméretűnek ígérkező nyilvános részvénykibocsátását múlt hét kedden a kínai hatóságok felfüggesztették. A valaha volt legnagyobbnak ígérkező nyilvános részvénykibocsátást közvetlen előtte pár nappal felfüggeszteni Peking számára egy PR-rémálom, különösen azután, hogy a New York-i helyett, a sanghaji és a hongkongi tőzsdén valósult volna meg az IPO. A bejelentés pár nappal követte Jack Ma meghallgatását, melyen az Ant Group társalapítója a törvényhozókat kritizálta, régimódinak titulálva őket, a bankokat pedig zálogházaknak gúnyolta.

A korábban Ant Financial-ként vagy Alipay-ként ismert vállalat az Alibaba Group (BABA) leányvállalata. Az Ant Group a világ legnagyobb értékű fintech vállalata, értékét az IPO felfüggesztése előtt közel 320 milliárd dollárra becsülték. A csoporthoz tartozik többek között az Alipay, a világ legnagyobb mobil és online fizetési platformja, a Yu’e Bao, a világ 3. legnagyobb pénzpiaci alapja és a Zhima Credit nevű hitelminősítő rendszer. Ezeken kívül az Ant Grouphoz tartozik az online hitelkártya kibocsátó Huabei, a vagyonkezelő Ant Fortune, valamint a Fortune Account nevű szolgáltatás, mely intézményi befektetőknek teszi lehetővé, hogy a pénzügyi termékeiket a felületen hirdessék eladásra.

Sorban álltak a befektetők

Az Ant Group a tervezett részvénykibocsátással közel 35 milliárd dollárnyi új tőkét tervezett bevonni 320 milliárd dolláros értékeltség mellett, ezzel ez lett volna minden idők eddigi legnagyobb IPO-ja. A Jack Ma által kontrollált vállalat a sanghaji tőzsdén kibocsátani tervezett részvényeit 10,27 dollárra, míg a hongkongi tőzsdén jegyzett részvényeket 10,32 dollárra árazta. Ezzel az árazással meghaladná anyavállalatának, az Alibaba-nak a 2014-es IPO-ját (25 milliárd dollár tőkét vont be), és az eddigi listavezető Saudi Aramco-ét is (29,4 milliárd dollár).

Hogy mennyire is volt nagy a befektetői kereslet? Nos az Ant sanghaji kibocsátásánál a jelentések szerint az intézményi befektetők több, mint 76 milliárd részvényt jegyeztek, ami szerint a vállalat részvényei 284-szeresen voltak túljegyezve. A hongkongi IPO is hasonló számokat produkált, ott 64-szeres túljegyzés volt a papírokra a Hong Kong Economic Journal jelentése szerint. Az Ant részvényei a kisbefektetők számára is elérhetőek, nekik 41,8 millió részvényt kínál fel a cég 10,32 dolláros árazás mellett. Ezek döbbenetes számok, példátlanok még a nyugati IPO-k között is, de mégis hogyan lehetségesek?

A helyi bankok és brókercégek elárasztották a potenciális vevőket befektetési hitelekkel, annak érdekében, hogy ők is részt vegyenek az árfolyam-emelkedésben. Az SCMP (South China Morning Post) szerint a hongkongi bankok és brókercégek több mint 38,7 milliárd dollár értékben kínáltak fel befektetési hiteleket a kisbefektetők számára, hogy azok részesei lehessenek a kibocsátásnak. Egy, a HSBC (Hongkong legnagyobb bankja) által kiadott jelentés szerint a bank készen állt közel 13 milliárd dollárnyi hitelt nyújtani, hogy támogassa a retail befektetők jegyzését. Ezzel egyidőben a Bright Smart Securities – a legnagyobb helyi brókercég – is több mint 6 milliárd dollár értékben nyújtott volna befektetési hitelt azoknak, akik szeretnének egy részt az Ant Groupból.

Ezenkívül számos kisebb bank és brókercég állt sorban, hogy hitelt nyújtson a kisbefektetőknek a részvényvásárláshoz. Az SCMP híradásából az is kiderült, hogy a Huatai International (a negyedik legnagyobb kínai értékpapírház hongkongi leányvállalata) szolgáltatásainak igénybevételével a kisbefektetők akár 33-szoros tőkeáttételhez is hozzájuthattak, ha szerettek volna az Ant Group részvényeiből vásárolni.

Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? A befektetőknek körülbelül csak 3 dollárt kell letenniük fedezetként minden 100 dollárért. Így körülbelül 3000 dollárral akár egy 100 000 dolláros pozíció is felvehető. A bankok mellett a brókercégek is hasonló tőkeáttételt kínáltak: a Tiger Brokers nevű online brókercég például 20-szoros tőkeáttételt tett lehetővé azoknak a befektetőknek, akik jegyezni akartak az Ant Group részvényeiből.

Homályosak az okok

Ennek a döbbenetes és őrült hitelezésnek az okára az elemzők se tudják a pontos választ. A felfüggesztés előtt már olyan szélsőséges elemzések is megjelentek, amelyek azt valószínűsítették, hogy az egész IPO nem más, mint egy a kormányzat által megszervezett ponzi séma, melyben az állami tulajdonban lévő bankok masszív hiteleket adnak a retail befektetőknek, hogy biztosítsák a részvény iránti masszív keresletet, aminek akár speciális vonzata is lehet: szimbolizálja Kína felsőbbrendűségét az Egyesült Államokkal szemben.

Ezeknek a magyarázatoknak ellentmondani látszik az IPO felfüggesztése. Valószínűbb, hogy egyszerűen mindenki (köztük a bankok és a brókercégek is) óriási üzletet látott a kibocsátásban, és megvadulva hiteleztek boldog-boldogtalant. A SCMP szerint a tengerentúli befektetőktől a kibocsátás előtt több, mint 211,52 milliárd hongkongi dollár folyt be Hongkongba, a Hong Kongi Monetáris Hatóságot (tulajdonképpen a központi bank) arra késztetve, hogy 41-szer lépjen közbe a hongkongi dollár túlzott erősödésének megállítása érdekében.

Derült égből villámcsapás

De mégis mi okozhatta akkor, hogy felfüggesztették az IPO-t? Nos, erre jelenleg senki nem tudja a pontos választ. A Wall Street Journal csütörtökön megjelent cikke szerint – melyben az ügyben járatos kínai hivatalnokokat idéztek – a közvetlen kiváltó ok az lehetett, hogy pár nappal az IPO előtt Jack Ma egy hivatalos meghallgatáson nyíltan kritizálta a kormány egyre szigorúbb pénzügyi szabályozásait, melyek szerinte visszavetik az innovációt és a technológiai fejlődést. Egyes források szerint mikor a meghallgatás felvétele Xi Jinping (A Kínai Népköztársaság elnöke) kezébe jutott, személyesen adta ki a parancsot, hogy vizsgálják ki és állítsák le az Ant Group nyilvános részvénykibocsátását.

Ezenkívül a kínai kormányzat a közelmúltban olyan szabályozási változásokat vezetett be, melyek az online hitelezők szorosabb kontrollálására irányultak. Az Ant Group felfüggesztése után egy héttel Peking újabb intézkedéseket jelentett be azzal a céllal, hogy megzabolázza a hazai technológiai szektor vezető cégeinek egyre növekvő befolyását. Olyanoknak, mint például a JD.com Inc, a Meituan és a Xiaomi Corp. Az új szabályok gyökerestül irtanák ki a monopolisztikus gyakorlatokat az internetszektorban, súlyos csapást mérve az ország vezető technológiai vállalataira.

Az újonnan bejelentett intézkedéseket a befektetők sem nézik jó szemmel, a Hang Seng Tech index több, mint 6 százalékot esett másnap Hongkongban.

A kínai banki és biztosítási tevékenységet szabályozó hatóság által javasolt intézkedések szerint az Ant Groupnak kellene vállalnia a platformján elérhető hitelek legalább 30 százaléknak a finanszírozását, miközben a cég jelenleg körülbelül csak a hitelek 2 százalékát tartja a saját mérlegében. A finanszírozást gátló korlátozások nagy csapást jelentenének az Ant Groupnak, hiszen ez a szegmens adja a bevételének a legnagyobb részét (40 százalék).

Az időzítés talán szerencsétlen, de az üzenet világos: most, hogy Pekingnek sikerült a gazdaságot talpra állítania, a pénzügyi rendszer védelmezése ismét politikai prioritás lett. Tulajdonképpen a vita az Ant körül nem szól másról, minthogy a fintech vállalatokat pénzügyi vagy technológiai vállalatnak kell-e tekinteni. A szabályzók úgy gondolják, hogy az Ant Group üzleti modellje nem sokban különbözik a hagyományos bankoktól, így rá is hasonlóan szigorú felügyeletnek és szabályozásnak kell vonatkoznia.

Az Ant a platformján keresztül az elmúlt évben 255 milliárd dollár hitelt osztott ki több, mint 500 millió embernek. Hozzátartozik a világ legnagyobb mobil és online fizetési platformja (Alipay) és a Yu’e Bao Money Market Fund, mely a világ egyik legnagyobb pénzpiaci alapja a maga 173 milliárd dollárjával.

Mi jön ezután?

Nos, a zöld utat a kibocsátásra nem valószínű, hogy mostanában kapja meg a cég. A masszív IPO elhalasztása és az új szabályozások bevezetése a korábbi becslésekhez képest akár 140 milliárd dollárral is csökkenthetik az Ant Group értékét. Az új előírások, melyek az Antot a hitelezés védelme érdekében több tőkebevonásra és a működés fenntartásához szükséges nemzeti engedélyek megszerzésére köteleznék, akár meg is felezhetnék a cég korábbi értékeltségét.

Azonban a szabályozói döntések még nem véglegesek, és nincsenek részletesen kidolgozva, tehát nem tudjuk előre kijelenteni, hogy pontosan milyen hatással lesznek az Ant üzletére, és ezáltal az értékeltségére. Iris Tan, a Morningstar elemzője szerint az Ant 25-50 százalékos értékeltség-csökkenésnek lehet kitéve, ha az IPO felfüggesztése előtti P/B mutatója (4,4) a vezető globális bankok szintjére (2) esik.

A világ számos befektetési alapja és kínai nyugdíjalapok által is jegyzett Ant Group nyilvános részvénykibocsátásának teljes elhalasztása nem valószínű, de az sem, hogy az Ant ugyanazt az értékeltséget fogja kapni, miután növekedési ütemének fenntarthatósága kérdésessé vált. Így a kínai kormánnyal egyre feszültebb viszonyt ápoló Jack Ma sem valószínű, hogy mostanában fogja viszontlátni az elvesztett vagyonát.

(Címlapkép: egy alkalmazott sétál be az Ant Group hongkongi irodájába, forrás: Kin Cheung / AP Photo)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.