Testvérek, gazdák, bennfentesek és Háry Jánosok – Pénznyomtatásra részvénynyomtatás a válasz

Ha nincs elég részvény a piacon, ami találkozna a részvények iránti kereslettel, akkor emelkednek a részvényárak. Amikor a FED pénzt pumpál a pénzügyi rendszerbe, akkor rendszeresen ez a helyzet. Amint azonban felszaladnak a részvényárak, hirtelen lesz eladó is bőven. Megérkeznek a testvérek, a gazdák, a bennfentesek és a Háry Jánosok is az eladói oldalon. Rengeteg ilyen történetet láthattunk az elmúlt hónapokban, ebből mutatunk be most négyet. Nincs új a nap alatt, a történet generációk óta ugyanaz.

Alapvetően a részvény is csak egy olyan jószág közgazdasági értelemben, mint oly sok minden más. Árfolyamát a részvények iránti kereslet és kínálat határozza meg. Amikor a világ vezető jegybankjai a FED vezetésével szinte folyamatosan pénzt nyomtatnak (márpedig idestova 12 éve ezt teszik), akkor a megnövekedett pénzmennyiség gyakorta „találja meg a helyét” a részvénypiacon. Idén tavasszal extrém jegybanki lazításra került sor, ami főleg a technológiai részvényeknél extrém árfolyamemelkedésekhez is vezetett. Az extrém árfolyamemelkedés viszont a részvénykínálat megnövekedéséhez is vezet. Vagy részvényt nyomtatnak a bennfentesek, vagy rég nem látott papírokkal kínálják meg a felajzott vevőket. Erre mutatunk meg most négy kis történetet.

A testvér

Kimbal Musk 2004 áprilisa óta tagja a Tesla elnökségének. Elon Musk öccse évi 20 ezer dollár kompenzációt kapott ezért a munkájáért 2019-ben plusz valami kis Tesla részvényt menedzsment opcióként. Kimbal Musk jelenleg 638 ezer Tesla részvény tulajdonosa, ami a mostani árfolyamok mellett 265 millió dollárt ér. A fiatalabb Musk szeptember 1. és szeptember 3. között nagyon „ügyes” kis tradet csinált az elektromos autógyártó részvényeiben. Szeptember 1-én eladott 36.375 darab Tesla részvényt 482,59 dolláros átlagáron. Két nap múlva már zárta is a technikai „short” pozícióját, amikor lehívta a szeptember 3-án esedékes menedzsment részvényopcióját 20.375 darab részvényre 74,17 dolláros áron, melyre egy 2020. február 20-i Tesla által elfogadott részvényjuttatási terv alapján jutott hozzá. Ezen az ominózus 20.375 darab részvényen így 8,3 millió dollár profitot realizált.

Sokszor nem fordítanak igazán figyelmet arra a befektetők, hogy egyes sikeres cégek részvénydarabszáma milyen mértékben tud nőni akkor, ha a menedzsment előszeretettel jutalmazza magát olcsó áron lehívható bónuszrészvénnyel. A Tesla részvényeinek darabszáma az alábbi módon alakult 2015 negyedik és 2020 második negyedéve között:

A részvények száma 2016 nyarához képest nagyjából 50 százalékkal nőtt. Ebből volt több nagyon jól időzített alaptőkeemelés finanszírozási célból, ám az is jól látható, hogy a Musk család tagjai sem szegényednek eközben. A mezei részvénybefektetőnek pedig a jövőbeli sikerek tortájából a részvényállomány hígulása folytán kisebb szelet jut. Ezért most még sokszorosan kárpótolja őket az árfolyam száguldása, ám egy nehezebb időszakban már probléma lehet a folyamatosan pörgő részvénynyomtatóból.

A gazda

Maradjunk a Tesla részvényeinél, amelyben az elmúlt években epikus csata zajlott az Elon Musk csodatevésében hívő hosszútávú részvénytulajdonosok és a tagadó shortosok között. Az egyik leghithűbb befektető a 262 milliárd angol fontnyi vagyon felett diszponáló skót vagyonkezelő, a Baillie Gifford volt és az is még mind a mai napig. A skótok 2013-ban kezdték el még 7 dolláros árfolyam mellett vásárolni a Tesla részvényeket és a tavalyi év végére 7,7 százalékos tulajdonossá váltak, amivel a legnagyobb független részvényesei voltak a Teslának. Ezt követte az árfolyam hatszoros emelkedése augusztus végéig, aminek következtében a skótok azzal szembesültek, hogy a szárnyaló részvényárfolyam miatt ügyfélportfóliójukban hétről hétre haladta meg a Tesla súlya az egyedi részvényekre vonatkozó szabályozásukból fakadó maximális pozíciómértéket.

Emiatt augusztus végére 7,7 százalékról lementek 4,25 százalékos Tesla tulajdonossá. Ám a 45 százalékkal csökkenő részvénydarabszámuk mellett is a Baillie Gifford Tesla csomagjának az értéke a tavaly év végi 5,8 milliárd dollárról 19,7 milliárd dollárra nőtt. Irigykedve gratulálhatunk innen a skótoknak, akik továbbra is nagyon bíznak a Teslában és egy áresés esetén vevőként jelennek majd meg a piacon mostani nyilatkozataik szerint. Kíváncsi lennék arra, hogy az általuk eladott körülbelül 35 millió darab zsíros nyereséget tartalmazó részvényből mennyit vettek meg újdonsült Robinhood befektetők. Egy biztos, stabilabb nem lett a részvénytulajdonosi szerkezet. Nem is emelkedik augusztus vége óta az ár.

A bennfentesek

A koronavírus évében, 2020-ban komoly spekuláció kíséri a vakcinafejlesztő gyógyszercégek részvényeinek piacát. Az egyik vezető részvény a Moderna, melynek idei első háromnegyed éves napi gyertyás grafikonja az alábbi módon néz ki:

Klasszikus, a vakcinafejlesztés bizonytalanságait lekövető árfolyamchart ez, amiben különösképpen az idei tavasszal az egész vírushelyzet minden idegessége benne volt.

Megfinanszírozandó az oltások fejlesztését a Moderna idén kétszer is emelt alaptőkét. Részben ennek a következtében az év eleji 331 millió darabos részvényszám 395 millió darabra emelkedett. Az első tőkeemelés 19 dolláros, a második 76 dolláros árfolyamon zajlott le. A 64 millió darabos részvényszám növekménynek csak egy része az alaptőkeemelés, a másik része a menedzsment alacsony áron lehívott részvényopcióinak a piacra érkezése.

A Moderna menedzsmentje pedig két kézzel szórja ki a piacon a részvényeit. Az elmúlt 12 hónapban összesen 232 bennfentes részvényeladási tranzakciójuk volt, melynek keretében 39 millió darab részvényt adtak el a tőzsdén. Félreértés ne essék, amit ők csinálnak az egy teljesen legális dolog. Pusztán annyi üzenete van a piac felé, hogy a Moderna menedzsmentje köszöni szépen és már jól van a sztori jelenlegi stádiumában is. Ha lesz oltóanyag, ha nem, ők már nem szeretnék megkockáztatni a meggazdagodásuk elmaradását egy kudarc esetére. Ezért inkább odaadtak több milliárd dollárnyi részvényt például a Robinhood befektetőknek, viseljék ők a kockázatot…

És a modern Háry János

Az SPI Energy egy hongkongi székhelyű napenergia cég 57 alkalmazottal és 100 millió dollár tavalyi árbevétellel. A vállalat részvényei az Egyesült Államokban, a Nasdaq platformjára vannak bevezetve. Heti gyertyás grafikonnal 2016. január 1-től 2020. szeptember 18-ig az alábbi nem túl biztató képest mutatta az SPI Energy árfolyamgrafikonja:

A 2016 eleji tőzsdei bevezetéshez képest mindössze két hétig bírt a kibocsátási ár felett maradni a részvény, azóta zajlik az eladósodással és veszteséghalmozással járó halálspirál a részvény életében. Így ért le a 140 dolláros kibocsátási ár 1,14 dollárra közel öt év alatt. Szeptember közepén volt 15 millió részvénye a cégnek (közkézhányad: 5 millió darab), 3 millió dollár készpénze, 78 millió dollár adóssága és a tavalyi évről mínusz 12 millió dollár EBITDA. Klasszikus zombivállalat.
És akkor eljött a szeptember 23-i nap.

„Ahogyan azt a Tesla demonstrálta, a horizontálisan felépített üzleti modell a megújuló energia szegmensben szignifikáns értéket teremthet. Hozzáadva az elektromos autógyártási és elektromos autótöltési szegmenseket a mi szerteágazó napenergia bizniszünkhöz, a megújuló energia jövőjébe pozícionáljuk az SPI Energy-t.”

Nyilatkozta Xiaofeng Peng, a cég CEO-ja ezen a szép szeptemberi napon. Még egyszer olvassuk át! Egy a saját napenergiás tevékenységét masszív veszteséggel végző, eladósodott és mindössze 3 millió dollárnyi készpénzzel rendelkező hongkongi székhelyű vállalat bejelentette, hogy elektromos autót fog gyártani. Az idei évben világszerte hallhattunk óriási nagyotmondásokat, ám nálam ez a sztori viszi a prímet toronymagasan. És bejött.

Lássuk a szeptember 23-i kereskedést ötperces gyertyákkal, alul a forgalommal a háttérben:

Az előző napi 1,05 dolláros záróár után a részvény 3,54 dolláron nyitott és már az első öt percben megfordult az összes részvénye a tőzsdén. Az igazi dráma valamikor a kereskedés felénél kezdődött, amikor a kék téglalap által mutatott másfél órában 8 dollárról 46 dollárra tépték fel a részvény árfolyamát. A nap folyamán 348 millió darab részvény cserélt gazdát, ami azt jelenti, hogy a közkézhányad 70-szerese megfordult a virtuális parketten. Dollárértéken 3,4 milliárd dolláros forgalom volt egy előző nap még 15 millió dollárt érő cég részvényeiben. Rövid időre aznap ez a 15 millió dolláros cégérték 700 millió dollárra emelkedett.

Így néz ki egy klasszikus „pump and dump” történet egy felfűtött részvénypiacon. Azóta az árfolyam visszaesett 6 és 7 dollár közé. Kihasználva a megnövekedett érdeklődést az SPI Energy 16 millió dollár értékben közel 3 millió darab új részvényt bocsátott ki szeptember 30-án 5,40 dolláros árfolyam mellett. Elektromos autót nem igazán fog gyártani, de legalább tudja még pár negyedéven át finanszírozni a veszteségeit.

Pénznyomtatásra részvénynyomtatás a válasz

Az alábbi négy kis történet a maga egyedi színes kis sztorijával mutatta meg azt, amikor egy kielégíthetetlennek hitt keresleti oldal megteremti a maga kínálati oldalát. A részvénypiacra rázúduló extra likviditás kreatívvá teszi az egyes részvénytársaságok nagykutyáit, akik boldogan adnak részvényeket az árérzéketlen és információhiányos befektetői tömegnek. Így lesznek a testvérek, gazdák, bennfentesek és Háry Jánosok boldogok, akik pedig megveszik tőlük a részvényeket előbb-utóbb boldogtalanok.

Sok generáció óta zajlik ugyanaz a történet a tőzsdék világában. Csak napjainkra a technológiai fejlődés felgyorsította a folyamatot.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.