Paradigmaváltás vagy buborékfújás?
Az Apple részvényeinek összértéke lassan annyit ér, mint a hatalmasra fújódott olasz államadósság. A FED március 23-i „whatever it takes” pillanata gigantikus átértékelődési folyamatokat indított el a tőkepiacokon. Az egyik leglátványosabb jelenség a részvény eszközosztály relatív felértékelődése. Ez mániákus időszakokat idéző emelkedéseket hozott magával a technológiai szektorban. A nagy kérdés az, hogy paradigmaváltást, buborékfújást, vagy mindkettőt egyszerre látunk-e a részvénypiacokon.
Tőkepiaci szempontból a 2020-as év eddigi legfontosabb napja március 23-a volt.
Ezen a napon érték el mélypontjukat az amerikai tőzsdeindexek, illetve ezen a napon jött el a FED „whatever it takes” pillanata a kvázi végtelen pénznyomtatás bejelentésével.
Bármit megteszünk, hogy megmentsük az eurót
A mondat, ami megmentette az eurót pont hét éve hangzott el Mario Draghi, az Európai Központi Bank leköszönő elnökének szájából. Tényleg mindent megtettek, de Draghi elnöksége alatt már biztosan nem tér vissza a “normális” monetáris politika. Kérdés, hogy a válságkezelésnek szánt mondat az EKB állandó mottója lesz-e a jövőben az új elnök, Christine Lagarde vezetése alatt is?
Közel öt hónap telt el azóta, de a befektetői társadalom még mindig csak emésztgeti a vélhetően évekig, évtizedekig tartó extrém pénzbőség hatásait a különböző eszközosztályok árazására.
AZ IRÁNYADÓ BEFEKTETŐI GONDOLAT HETEK-HÓNAPOK ALATT AZ LETT, HOGY A PÉNZ ELVESZÍTETTE ÉRTÉKŐRZŐ FUNKCIÓJÁT, EZÉRT SZABADULNI KELL TŐLE.
A pénz a 2008-as válság után a jegybanki eszközvásárlási programok eredményeképpen már évről évre szépen lassan veszítette el értékőrző funkcióját, amit a mostani világjárvány által kiváltott monetáris és fiskális intézkedések drámai módon felerősítettek és az eddiginél jóval szélesebb kör számára a napnál is világosabbá tettek. A pénz hígulásának a korábban nem várt mértéke vélhetően hosszú éveken át a koronavírus megjelenése előtt látottaknál jóval nagyobb hatást fog kifejteni az egyes eszközosztályok relatív árazására.
Államadósságok és a piaci kapitalizációk mértékének furcsa kapcsolata
Az államkötvénypiacon és a részvénypiacon lévő pénzek állományának alakulására kiváló grafikonokat tudunk készíteni 2007 és napjaink között. Ehhez most össze fogjuk hasonlítani három mediterrán európai ország nettó államadósságát és a három vezető amerikai technológiai cég piaci kapitalizációjának az alakulását. Franciaország és Olaszország aktuális nettó államadóssága immár meghaladja a 2.000 milliárd eurót, míg Spanyolországé az 1.000 milliárdot. Az Apple piaci kapitalizációja mindössze 2 százaléknyi emelkedésre van attól, hogy elérje a 2.000 milliárd dollárt, míg a Microsoft és az Amazon tőkepiaci értéke fej-fej mellett haladva jelenleg nagyjából 1.600 milliárd dollár.
Először nézzük meg azt, hogy hány százaléka volt az Apple piaci kapitalizációja a nettó olasz államadósságnak 2007 és napjaink között:
Nagyot fordult a világ 12 év alatt. Teljesen hasonló a kép a következő „párharcunknál”, amikor azt vizsgáljuk, hogy az összes Microsoft részvény értéke hány százaléka volt a nettó francia államadósságnak 2007 és napjaink között:
Harmadik párosításunk pedig az Amazon-Spanyolország „mérkőzés”. Az Amazon tőkepiaci értéke ennyi százaléka volt a nettó spanyol államadósságnak 2007 és napjaink között:
Végül, de nem utolsósorban adjuk össze a három-három vizsgált kategória értékeit. Ezen a grafikonon az látható, hogy az Apple-Microsoft-Amazon technológiai (immáron) megakapitazációjú triumvirátus összértéke hány százaléka volt az olasz-francia-spanyol nettó államadósság összértékének:
Paradigmaváltásnak lennénk a szemtanúi?
Mind a négy grafikon – de különös tekintettel az utolsó – szépen szemlélteti azt, hogy miképpen értékelődött fel az egyre digitálisabb világrendet uraló technológiai triumvirátus Európa fejfájós adósságait maga előtt görgető országcsoportjának kötvénypiacával szemben. Mindez úgy történt, hogy az összesített olasz-francia-spanyol nettó államadósság a 2007-es 2.927 milliárd euróról 5.311 milliárd euróra nőtt 2019 végére, ami 81 százalékos növekedés!
Utolsó ábránkon pedig azt vizsgálnánk meg, hogy 2007 és 2020 között az adott év (utolsó kereskedési napjának) három legértékesebb amerikai tőzsdei vállalatának összesített piaci kapitalizációja hány százalékát érte a kumulált olasz-francia-spanyol nettó államadósságnak:
Az ábra utolsó néhány éve már szinte teljesen ugyanaz, mint az előző grafikon. Az elején még van különbség, hiszen például 2008-ban az ExxonMobil-Walmart-Procter & Gamble trió volt a legértékesebb három amerikai tőzsdei vállalat.
A lényeg mindegyik ábrán ugyanaz:
A VEZETŐ AMERIKAI TECHNOLÓGIAI VÁLLALATOK DRÁMAI FELÉRTÉKELŐDÉSE ZAJLIK,
ami a koronavírus világjárvány által (is) kiváltott részvény eszközosztály átértékelődésének a leglátványosabb folyamata. A vélhetően sokáig tartó és drasztikus mértékű jegybanki pénznyomtatás ugyanis 2020-ban egy olyan időpontban szabadult rá a befektetői társadalomra, amikor a fejlett világ nyugdíjmegtakarítói már eleve egy óriási krízisben voltak.
TINA és a fokozódó globális nyugdíjmegtakarítási válság
A demográfiai krízisben lévő fejlett világ nyugdíjmegtakarítói mostanra veszítették el a lehetőségüket végleg arra, hogy állampapír segítségével őrizzék meg nyugdíjmegtakarításaik vásárlóértékét. Ez pedig a részvénypiacok felé tereli a befektetőket. Megszületett TINA.
Eltűnt ugyanis az életükből az állampapírbefektetéssel elérhető kockázatmentes reálhozam, majd sok helyen már szimplán a hozam lehetősége is.
„Within our mandate, the ECB is ready to do whatever it takes to preserve the euro. And believe me, it will be enough.”
Hangzottak el Mario Draghi elhíresült mondatai nyolc évvel ezelőtt. Azóta pedig egyre inkább hisz a piac a jegybankoknak. Most is elhiszi azt a FED-nek, hogy bármi áron meg fogja menteni az amerikai hitelpiacokat. Ám a befektetői társadalom azt is kiszámolja, hogy ez eszméletlenül sok pénzbe fog kerülni, ami nyilván mennyiségi lazítási programokkal kerül majd be a pénzügyi rendszerbe az elkövetkező években. Az így felhíguló pénz pedig az egyre inkább eluralkodó befektetői vélekedés szerint teljesen alkalmatlan lesz az értékőrzésre, ezért azon valamit venni kell, hogy legyen esély a megtakarított pénzek értékének a megőrzésére.
A fejlett világ állampapírpiaca szóba sem jöhet ebben a kontextusban, hiszen ott fájdalmas elinflálás vár a befektetett pénzekre. Az olasz, francia, spanyol vagy egyre inkább az amerikai államkötvényekre úgy gondolnak a piaci szereplők, hogy azokat vegyék meg a jegybankok, ők keresnek maguknak valami mást.
Mi lesz a technológiai cégek jövője?
És ez a valami más az elmúlt hónapokban a megakapitalizációjú technológia lett. Támogatta a folyamatot az is, hogy a karanténok világában az online élettér biztosításával ezek a tech-cégek vállalkozások és munkahelyek millióit mentették meg. Ám előretekintve a következő 10-20 évre van valami más is a jelenleg uralkodó befektetői közhiedelem mögött. Nevezetesen az, hogy a 2010-es évek átalakuló világának a nyertesei lesznek a 2020-as, de még a 2030-as évek nyertesei is. A jelenlegi árazási szintek mellett komplett új iparágak uralását kell belelátni az Apple-Microsoft-Amazon trióba az 5G-től a mesterséges intelligencián át akár az űrkolonizációig.
OLYAN VÁLLALATOK RÉSZVÉNYEIT KERESIK A PIACI SZEREPLŐK, AKIK DOMINÁNSAK VAGY AGRESSZÍVAN NÖVEKEDŐK LEHETNEK AZ ELKÖVETKEZŐ EGY-KÉT ÉVTIZEDBEN.
Várhatóan erősödő piaci és világgazdasági pozíciókat keresnek ezen részvénytársaságokban azért, hogy ezáltal tudjanak védekezni pénzük elinflálódása ellen. Ez pedig hónapok óta folyamatosan árazza át a teljes globális részvénypiaci eszközosztályt. Ezen részvény eszközosztály átértékelődés a 2020-as év eddigi egyik legfontosabb paradigmaváltása.
Ám míg ez a paradigmaváltás Japánban két-három évtizedig tartott, addig az Egyesült Államokban most hónapok alatt zajlik le. Ennek következményeképpen nagyon sok technológiai cég részvényárfolyama úgy ment az égbe az elmúlt hetekben-hónapokban, ahogy utoljára 1999 végén és 2000 elején láttuk tőlük.
Eszeveszett részvényéhség
A Tesla tíz nap alatt emelkedett 88 százalékot, míg az Apple szintén tíz nap alatt lett 431 milliárd dollárral értékesebb cég. A nagy kérdés az, hogy a jegybankok által generált pénzbőség okozta paradigmaváltást vagy egy részvénypiaci mánia képeit látjuk-e a grafikonokban.
AMI AKKOR – AHOGYAN AZ KÉSŐBB KIDERÜLT – EGY ÓRIÁSI BUBORÉKFÚJÁS VOLT.
A mostani legfontosabb globális részvénypiaci kérdés ezek után az, hogy jelenleg a Nasdaq üdvöskéinek a vezetésével paradigmaváltást vagy pedig részvénypiaci buborékfújást látunk-e a börzéken?
Véleményem szerint mindkettőt egyszerre, nehezen megbecsülhető arányban. Ez teszi különösen nehézzé az idei évet részvénypiaci szempontból.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
