A klímavédelmi beruházások is az ezüstöt erősíthetik
Brutális szárnyaláson van túl az ezüst piaca, az elmúlt egy évben 88 százalékkal került feljebb dollár alapon. Ezzel a teljesítménnyel pedig nemcsak a szélesebb nyersanyagpiacot, hanem az amerikai részvénypiacot is rommá verte. Nemcsak az S&P 500-at, de még a nagy kedvencnek számító Nasdaq 100-at is, mely „csak alig” 40 százalékkal emelkedett. Kevesen fogadtak volna erre.
Tavaly nyáron jelent meg az ezüst fundamentumait boncolgató írás, melyben végül ezüst rallyt várva, a vételek mellett érveltünk. Az azóta eltelt egy év minden várakozást felülmúlt: 80 százalékkal került feljebb az ezüst árfolyama. Ekkora emelkedés után jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon van-e még hová emelkedni és nem kell-e inkább shortolni. Bármennyire is viszket az ember keze, nem árt óvatosnak lenni a shortokkal.
Egy jegybank mind fölött
A világ jegybankjai – különösen a Federal Reserve – már a COVID járvány előtt is elég laza monetáris politikát folytattak: levágták a kamatokat és az eszközvásárlási programokon keresztül pumpálták a pénzt a piacokra. Önmagában már ez is igen kedvező környezetet teremtett a nemesfémek számára, szépen emelkedett is az arany és az ezüst árfolyama. Azonban a jegybankok válságkezelő intézkedései szabályosan alágyújtottak a nemesfém piacoknak.
A Fed az amerikai gazdaság összeomlására reagálva, nemcsak hogy levitte az irányadó rátát nullára, hanem soha nem látott mértékű mennyiségi lazításba kezdett és rekordnagyságúra növelte mérlegfőösszegét. Valósággal ömlött és azóta is ömlik a likviditás a piacokra. A felduzzasztott QE program pedig megtette a hatását nemcsak a részvény, hanem az amerikai államkötvény piacon is: rekordmélységbe csökkentek a hozamok. De ami talán ennél is fontosabb, az állampapírokon elérhető reálhozamok masszívan mínuszba mentek a teljes görbén.
A negatív reálhozamok pedig tankönyv szerint igencsak kedveznek a nemesfémeknek, befektetők szélesebb körének válik ilyenkor vonzó befektetési célponttá. És bár az ezüst értékmegőrző jellege nem annyira domináns, mint az aranyé (az aranyénál jóval meghatározóbb az ipari fém jellege és részben emiatt nagyobb a termék volatilitása), mégis a történelem során kialakult szoros kapcsolat meghozta a vevőket az ezüst piacára is. Legyen az érme, rúd, ékszer, vagy bármilyen tőzsdén kereskedett termék.
Mivel nemesfémekről van szó, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a devizahatást sem. A Fed rendkívüli intézkedéseinek hatására érthető módon a dollár jelentős gyengülésbe kezdett, mely tovább tüzelte az emelkedést. A fenti ábrán is jól látható, hogy a rally begyorsulása szinte egybe esik a dollár leértékelődésével. Elég szoros korreláció van az ezüst és az EUR/USD között. Ez persze nem ezüst specifikus, ugyanúgy elmondható más nyersanyagról, például az aranyról vagy a rézről is.
AZ ELEMZŐK ÁLTALÁBAN EZEKET A SZOKÁSOS INDOKOKAT SZOKTÁK FELSOROLNI, MIKOR AZ EZÜST EMELKEDÉSÉRŐL KÉRDEZIK ŐKET. AZONBAN EZ CSAK A TÖRTÉNET EGYIK FELE.
A COVID-hatáson túl
A koronavírus-járvány globális szinten igen jelentős hatást gyakorolt a bányaoperációkra, több helyen részben vagy teljesen fel kellett függeszteni a kitermelést (átmenetileg). A leginkább érintett területek Kínában, Kanadában (Québec tartomány), Mexikóban, Peruban, Chilében és Bolíviában találhatóak. A termeléskiesés pedig jelentős: 2020-ban év/év alapon 1.206 tonnával (38.8 millió uncia) kevesebb ezüst került kitermelésre, ami 4,6 százalékos visszaesést jelent. És ha igaza van a járványügyi szakértőknek és a második hullám még csak most jön, akkor jó eséllyel tovább szűkülhet az ezüst kínálata, ami az árfolyamra nézve pozitív.
Van azonban egy másik hatása a járványnak, amit nem feltétlenül kapcsolnánk össze az ezüsttel. Ez pedig a kormányok megújuló energiára fókuszáló élénkítő programja, a „Green Recovery”. A járvány alatt több tanulmány is született arról, ha a kormányok a gazdaságélénkítő programjaikban jelentős szerepet szánnak a klímavédelemnek, akkor az sokkal hatékonyabban hasznosul, mint más hagyományos beruházás.
Arról nem is beszélve, hogy az jelentős lépés lenne a nettó zéró kibocsátás felé vezető úton. Ennek az új irányvonalnak az élharcosa nem meglepő módon az Európai Unió. A tagállamok által elfogadott 750 milliárd eurós gazdasági mentőcsomag közel negyedét fogják olyan klímavédelmi beruházásokra fordítani, mint például a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése, EV beruházások és elektromos járművek használatának ösztönzése, a megújuló energia használatának bővítése, vagy a régi épületek energiahatékonyságának növelése.
Szerencsére nemcsak Európában, hanem Ázsiában is jelentős követőkre talált ez a környezet- és klímatudatosabb szemlélet. Dél-Korea 110 milliárd dollárt szán a „Green New Deal” programjára, mely többek között a régi széntüzelésű erőművek megújuló energiára való fokozatos lecserélését, valamint a tömegközlekedésben a megújuló energia használatának növelését foglalja magába. Kína egy 559 milliárd dolláros csomagot jelentett be, azonban ennek csak viszonylag kis része koncentrál a megújuló energiára (főként napelemek), EV töltőállomások kiépítésére, az elektromos és üzemanyagcellák fejlesztésére. A többi inkább hagyományos infrastrukturális beruházás, még szénerőműveket is építenek… De Indonéziában, Malajziában és Myanmarban is nagyobb, milliárd dolláros beruházásokra készülnek, elsősorban napelem parkok formájában.
És hogy jön a képbe az ezüst? Nagyon úgy fest, hogy a „Green Recovery” program az elkövetkezendő években egy újabb megújuló energia boom-hoz vezethet, melynek meghatározó eleme a napenergia hasznosítása. Márpedig a napelem panelek gyártása jelentős ezüstfelhasználással jár, így várhatóan növekedni fog az ezüst iránti ipari kereslet. Ez pedig elméletileg a magasabb árak irányába mutat.
Emelkedhet még az ezüst árfolyama?
Egy ilyen jelentős árfolyam emelkedés után szinte biztosra veszem, hogy a legtöbben drágának gondolják az ezüstöt. Pedig az igazság az, hogy az arany/ezüst rátát vizsgálva még mindig olcsó az ezüst az aranyhoz képest. Egész egyszerűen egy szélsőségesen olcsó állapotból jön vissza az ezüst, és habár jelentős mértékű árfolyam emelkedésen van túl, az arany-ezüst spread még mindig 74-75 körül mozog, ami a historikus adatokat vizsgálva még olcsónak számít (hosszú távon a 60 környéki értéket tartják általánosan elfogadott fair árnak).
Ha pedig megnézzük az ezüst piacának tőzsdei pozícionáltságát, akkor meglepetésünkre korántsem olyan long a piac, mint azt gondolnánk. A legutóbbi CFTC adatok szerint a spekulatív long pozíciók száma 32.162 kontraktus, mely nagyon elmarad a 2016-os csúcsot jelentő 96.581 kontraktustól. Ezek alapján korántsem beszélhetünk túlzott piaci pozícionáltságról, inkább csak átlagosról.
Relatív olcsóság ide, pozícionáltság oda, biztosra veszem, hogy van aki ezt az emelkedést túlzónak tartja és short pozíción gondolkodik. Én nagyon óvatos lennék az ezüst shorttal. Nem azért mert ezüst bull vagyok, hanem mert nagyon jól emlékszem a 2011-ben történtekre, mint ahogy az akkor már dolgozó kollégák is. Akárcsak most, akkor is igen erős nemesfém rally kerekedett és a piacon az a vélekedés kezdett eluralkodni, hogy az ezüst nem ér annyit és elkezdték shortolni a terméket.
Mint ahogy a historikus árfolyamgrafikonon is látszik, nem volt igazuk és nagyon keményen megfeszítette a shortosokat a piac. Nem azért vették az ezüstöt, mert szerették, hanem mert fájt. A heves short covering rally pedig 50 dollár környékére kergette fel az árakat. A CNBC-től a Bloombergen át a média azzal volt tele, hogy mennyi pénz égett el a short pozíciókon. Félreértés ne essék, nem tagadom, hogy egy jól időzített short pozícióval is lehet jó pénzt keresni. De ha rossz ütemben nyitunk shortot egy olyan chart alapján, ami kezd parabolikussá válni, akkor annak könnyen csúnya vége lehet. Persze aki mer, az nyer.
Zárógondolatok
Annak ellenére, hogy milyen nagy emelkedésen van túl az ezüst piaca, továbbra is úgy gondolom, hogy fogunk ennél magasabb árakat látni (jelenleg unciánként 28,16 dolláron folyik a kereskedés). Arra viszont számítani kell, hogy nagyobb mozgások lehetnek mindkét irányba. Nagy húzások, heves korrekciók. Ez pedig a kevésbé kockázattűrő befektetők számára nem biztos, hogy elviselhető lesz.
Szinte kizárt, hogy a világ vezető jegybankjai a közeljövőben a szigorítás útjára lépjenek, nulla vagy negatív kamatok mellett továbbra is önteni fogják a pénzt a piacokra. A nulla környéki kötvényhozamok, illetve negatív reálhozamok így hosszabb távon velünk maradhatnak. A nagyobb méretű eszközvásárlási programokon túl pont ez az, amiben eltér a mostani nemesfém rally a 2011-estől. Nincsenek hozamok, a kötvények már nem vonzó alternatívák. Minden jel arra utal, hogy a mostani nemesfém rally tovább fog tartani, mint azt a legtöbben gondolnák.
(A cikk először a Portfolio.hu-n jelent meg, 2020. augusztus 10-én. Az írás adatai a 2020. augusztus 6-ai tőzsdei záróárakkal lettek kalkulálva.)
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.