Mi lesz az amerikai részvénypiaci felülteljesítéssel 2020-ban?

Az amerikai részvénypiac lekörözte a világ többi részét az elmúlt években, sőt nagyjából az elmúlt évtizedben is. A 2016 óta tartó időszakban ez szinte teljesen a technológiai szektor szárnyalásának köszönhető. Idén viszont eddig alig előzi meg az S&P 500 a japán és a német indexet. Lehetséges, hogy valamilyen változás első jeleit látjuk? Vagy a dollár ereje tűnik el inkább?

AMERICA FIRST.

Ez nemcsak Donald Trump jelszava volt a 2016-os elnökválasztási kampányban, hanem a globális részvénypiacok teljesítményét röviden és velősen kifejező szlogen is hosszú évek óta. Az Egyesült Államok részvénypiacai masszívan felülteljesítették a világ többi részét rövid-, közép- és hosszú távon is. Egyetlen ábrában kifejezve ezt az USA javára megnyilvánult teljesítménybeli különbséget nézzük meg az S&P 500 indexet reprezentáló SPY ETF (SPY) és a teljes globális részvénypiacot egy instrumentumba olvasztó Vanguard Total World Stock ETF (VT) relatív teljesítményét a 2008-as válság óta. Az alábbi ábrán az látható, hogy hány VT részvénnyel kellett fizetni egy SPY részvényért 2008. július 1. és 2020. június 17. között heti bontású vonalas grafikonon:

A kék vonallal jelölt 40 hetes, azaz 200 napos mozgóátlag tíz éve folyamatosan tereli felfelé ennek a hányadosnak az értékét. Míg 2010-ben nagyjából 270 VT ETF-et kellett adni 100 SPY-ért cserébe, addig az elmúlt hetekben már 410-420 VT-t kellett leszurkolni ugyanazért a 100 darab SPY-ért. Ez több, mint 50 százalékos amerikai felülteljesítés.

Ez a felülteljesítés meglehetősen nagy részben a technológiai szektor extraklasszis teljesítményének volt köszönhető. Ez kifejezetten igaz a 2016 eleje óta és a 2018 eleje óta tartó időszakra, azaz rövidebb és közepes időtávon. És természetesen nagyon igaz idén is az eltelt öt és fél hónapban. Az alábbi ábrán az egyes indexek teljesítménye látható 2016. január 1-től, 2018. január 1-től és 2020. január 1-től 2020. június 17-ig:

A Nasdaq-100 egyeduralma félelmetes minden időtávon. Ez a technológiai bika kvázi az egyetlen relatív felhajtóerő az S&P 500 index 2016 eleje és 2018 eleje óta mutatott komoly emelkedése mögött (is). Az S&P 500 indexben ugyanis egyre nagyobb a technológiai vállalatok indexsúlya. Jelenleg a tíz legnagyobb tech-cég (Microsoft, Apple, Amazon, Google, Facebook, Intel, Nvidia, Adobe, Cisco, Netflix) 25,2 százalékát, azaz nagyjából a negyedét adja a vezető amerikai indexnek.

Ha a legszélesebb mértékben a hagyományos amerikai vállalatokat tömörítő NYSE Composite indexet nézzük, akkor annak a féléves, két és féléves, illetve négy és féléves teljesítménye szinte semmiben nem különbözik a német, francia vagy japán indexek hozamaitól.

A tavalyi év végén bekövetkező amerikai technológiai részvény száguldásnak az egyik legdöbbenetesebb híre volt, amikor az Apple piaci kapitalizációja meghaladta a német DAX index harminc vállalatának egyesített tőkepiaci értékét. Ezt a „bravúrt” aztán a Microsoft is bemutatta. Az Apple>DAX30 és a Microsoft>DAX30 egyenlőtlenség most is fennáll. Arra, hogy miképpen alakult az elmúlt 12 évben ki az Apple döbbenetes felülteljesítése a német indexszel szemben álljon itt egy újabb relatív teljesítményes ábra. Ezen az Apple dollárárfolyama került osztásra a DAX index pontértékével (most eltekintünk a dollár és euró közötti különbségtől) 2008. július 1. és 2020. június 17. között:

A 2008-as év végén (zöld karika) még 400 darab Apple részvény dollárértéke felelt meg egy DAX index pontértékének. A 2015-ös és a 2016-os évben (kék téglalap) már csak 100 Apple részvény kellett ehhez, míg napjainkban (piros karika) jellemzően 35 darab. (Elnézést a furcsa példáért, de ezek az ár-arány grafikonok fejezik ki jól időben a relatív árfolyammozgást.)

Ez a múlt és a történelem eddig. Egy trend, amely nagyjából érvényes volt a 2008-2009-es válság óta és köszönhetően a technológiai részvények szárnyalásának még fel is erősödött az elmúlt négy vagy két évet nézve. Láthatjuk azt is, hogy 2016-tól nézve már csak ez a technológiai erő áll az amerikai relatív erő mögött. Kicsit visszatekintve az egyes vezető piacok 2020-as teljesítményére látszik egy érdekes dolog. Az, hogy az S&P 500 index idei 4 százalékos esésével már alig jobb, mint a japán -5 százalék, vagy a német -7 százalék. Pedig az S&P 500-at ugye jelentős részben támogatja az a tech-erő, ami +14 százalékos idei Nasdaq-100 emelkedéshez vezetett.

Harmincéves időtávon nagyon érdekes képet kaphatunk, ha a német DAX index és az amerikai S&P 500 index relatív teljesítményét vizsgáljuk saját devizában. A DAX pontértéke osztva az S&P 500 index pontértékével 1990. január 1. és 2020. június 17. között heti bontásban az alábbi sávot rajzolja ki:

A kilencvenes évek technológiai világának széles sávja után 2000 és 2003 között a 2003 eleji mélypontokig jelentősen nagyobbat esett a német index, mint az S&P 500 (akkor még nem volt benne ilyen technológiai súly). Utána 2003 és 2007 között egy akkora német felülteljesítés (zöld téglalap) volt, mint amekkora amerikai relatív erőt 2015 és 2020 eleje között (kék téglalap) láthattunk.

Az elmúlt hetekben viszont a német-amerikai részvénypiaci relációban elkezdett megtörni ez a trend. Az előző ábra index arányai napi bontásban így mutatnak az elmúlt egy évben:

A DAX és az S&P 500 aránya a májusi német felülteljesítés következtében kezd oda visszatérni, ahol a koronavírus előtt, vagy tavaly augusztusban volt (szürke vonal a 4-es értéknél). Mindez ráadásul az euró dollárral szembeni erősödése mellett következett be.

Lehetséges, hogy az amerikai felülteljesítés végét láthattuk a koronavírus turbulenciában?

Ezt a kérdést egyértelmű igennel megválaszolni óriási felelőtlenség lenne, ám azt látni kell, hogy 2020 hátralévő részében sok olyan gazdasági és társadalmi probléma merülhet fel, ami nem szól a további amerikai részvénypiaci relatív erő mellett. Ezek a teljesség igénye nélkül a következők:

• A koronavírus járvány jelenleg kvázi kezeletlen az USA területén a napi 20-25 ezer új megbetegedéssel. Az ad-hoc karantén intézkedések sérülékennyé teszik az Egyesült Államokat a vírus további közegészségügyi és társadalmi hatásaival szemben.
• Megszűnt a világ többi részével szemben a kamatkülönbözet. A FED extrém módon önti a pénzt az intézményrendszerbe. Nincs már extra monetáris tartaléka a világ többi részéhez képest az Egyesült Államoknak.
• Egy szélsőséges hangulatú elnökválasztási kampány vár november 3-ig az amerikaiakra.
• Az európainál jóval szétszakadtabb amerikai társadalomban olyan szociális feszültségek törnek fel napjainkban, amelyeket nehéz lesz értelmes párbeszéd keretében kezelni.

Az Egyesült Államok ezen problémák miatt most kockázatosabb befektetési terep, mint Németország. A 2015 és 2020 közötti trend, mely során egyszerre erősödött a dollár az euróval szemben és az amerikai részvények szintekkel körözték le a németeket, nehezen maradhat fenn egyszerre.

A nagy kérdés számomra az, hogy a részvénypiacon vagy a devizapiacon lesz-e vége az elmúlt évek amerikai relatív erejének.

(Címlapkép: Jeff Swensen / Getty Images)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.