Karanténvevők és hazafias vásárlók
Az amerikai lakosság fejenkénti 1.200 dolláros stimulus csekkjeinek egy része a tőzsdén kötött ki. A leálló sportélet miatt hónapok óta nincsenek megfelelő sportfogadási lehetőségek, illetve az élőben folytatott szerencsejáték sem opció mostanság. Több egybehangzó beszámoló szerint az amerikaiak a kenyérsütés mellett a tőzsdézésben találták meg a bezártság idejére az új kedvenc időtöltésüket. Az aktuális kisbefektetői magatartás sok tekintetben hasonló a 2001-es terrortámadások utáni szituációhoz.
Az első hírek Dél-Koreából és Szingapúrból érkeztek március közepén arról, hogy a helyi lakosság részvények kereskedésével foglalkozó része igen intenzíven állt a koronavírus által okozott tőzsdekrach alatt a vételi oldalon.
Az elmúlt két hónap globális részvénypiaci emelkedésében a vezető szerep és messze a legjobb teljesítmény az amerikai részvényeknek jutott, köszönhetően elsősorban a technológiai részvények nagy súlyának. A piaci kommentárok általában a FED eddig precedens nélküli monetáris stimulusainak tulajdonítják a sokak számára hihetetlen New York-i részvénypiaci erőt. Emellett az elmúlt évtized technológiai felülteljesítése és az úgynevezett „buy the dip” mentalitás eddigi sikerességének a közös metszetéből is egy kiváló vételi lehetőséget szagolt ki a befektetői társadalom a részvénypiacok márciusi összecsuklásának apropóján.
Van azonban egy olyan faktor is az amerikai részvénypiaci teljesítmény mögött, amely speciálisan a világjárvány által okozott körülmények miatt alakult ki. Ez a faktor pedig nem más, mint az amerikai lakosság extrém módon megnövekedett kereskedési aktivitása. Nem csak kenyeret kezdtek el sütni az otthonaikba bezárt tömegek, hanem igen aktív részvénykereskedésbe is fogtak. Néhány napja a Barron’s írt erről egy cikket „Day Trading Has Replaced Sports Betting as America’s Pastime. It Can’t Support the Stock Market Forever.” címmel.
Barron’s írása többfajta okot sorol fel arra vonatkozólag, hogy miért lett a karanténba zárt amerikai lakosság egyik kedvenc időtöltése a tőzsdézés. Egyrészt az 1.200 dolláros koronavírus lakossági kiutalások egyik jelentékeny elköltési módjaként a lakosság részvényeket vásárolt. Másrészt köszönhetően a sportvilág leállásának a sportfogadási lehetőségek szinte teljesen megszűntek világszerte. Ugyanez a helyzet az élőben játszható szerencsejátékok esetében is. A részvénypiac viszont ebben az adrenalin forrásínségben is nemhogy pusztán nyitva volt, hanem heves mozgásaival a szokottnál jóval nagyobb nyereség, illetve veszteségforrást kínált fel a befektetők számára.
A bankok is megfigyelték azt, hogy a középosztály bankszámláról történő elutalásainak egyik legfontosabb célpontja a tőzsdei számlák feltöltése volt az elmúlt hetekben-hónapokban. Az online brókercégek is aktívan reagáltak a kialakult helyzetre. Az egyik újítás a töredékrészvény vásárlási lehetőség. A több száz és több ezer dolláros részvényárfolyamok világában ezáltal biztosítanak lehetőséget a kisbefektetők számára arra, hogy például Amazon részvényt vásároljanak. A jelenleg 2.400 dollár fölötti áron forgó Amazonból egyetlen darab részvény ára is nagyjából 800 ezer forint. A töredékrészvény vásárlási lehetőséggel élve például 500 dollárért is lehet venni 0.2 darab Amazon részvényt.
Persze jellemzően nem a három és négyszámjegyű dollárértéken forgó részvények az újonnan jött lakossági befektetők kedvencei, hanem a koronavírus járvány által agyonvert légitársaságok papírjai, illetve a Ford és General Electric részvények. Emellett nagyon aktív ez a befektetői csoport a Covid-19 papírokban is, azaz azokban a gyógyszerrészvényekben, amelyek valamilyen ígéretes részeredményt tudnak felmutatni a jövőbeni vakcináért folytatott versenyfutásban.
Az újonnan érkezett kisbefektetői kör a direkt részvényvásárlás és aktív kereskedés mellett az opciós piacra is rávetette magát. A 10 kontraktusnál kisebb opciós pozíciók birtokosai elképesztően optimisták a közeljövő részvénypiaci kilátásait illetően, ami főleg a vételi opciók vásárlásában materializálódik.
Így áll a helyzet jelen pillanatban a friss karanténvevőkkel az amerikai részvénypiacon. Érdekes módon ez a fajta lakossági és kisbefektetői aktivitás és szinte egyöntetű részvényvásárlási őrület nem először fordul elő a 2000-es évek tőzsdei történelmében egy gyorsan jött sokk folyományaként. Ami a 2001. szeptember 11-e utáni hetekben és hónapokban történt az amerikai részvénypiacon, az több aspektusában is kísértetiesen hasonlít a 2020-as történésekhez. Természetesen a 2001 őszi és 2020 tavaszi helyzet sok tekintetben teljesen más. Az ezredfordulót követően messze nem volt olyan piacbefolyásoló tényező a FED agresszivitása, mint napjainkban. Emellett 2001 őszén már egy-másfél éve tartott a technológiai buborékfújás lebontását jelentő medvepiac, míg a koronavírus helyzet az abszolút csúcsukon lévő piacokra érkezett meg.
Nem feledve a különbözőségeket, most koncentráljunk a 2001-es terrortámadás és a 2020-as koronavírus világjárvány által okozott piaci mozgások hasonlóságaira. Az S&P 500 index napi gyertyákkal ábrázolva így mutatott 2001. április 1. és 2002. március 31. között:
A kék téglalap mutatja a World Trade Center ellen elkövetett terrortámadások utáni ötnapos reakciót. Azért csak öt nap, mert a sokkoló események következtében 2001-ben szeptember 11. és 14. között négy napig zárva voltak a tőzsdék. Az ötnapnyi heves esésben az idei február végéhez és március első kétharmadához hasonlóan az intézményi befektetők kőkemény eladók voltak. Ami 2001-ben velük szemben történt, azt úgy hívta a szaksajtó, hogy hazafias vásárlások. Miközben az intézmények extrém pesszimisták voltak, a lakosság az akkori mélypontot jelentő két hétben szinte kizárólag a vételi oldalon állt a piacon. És mivel az intézmények mindent eladtak, amit akartak a mélyben, ezért hetekig-hónapokig nem volt érdemi eladó az amerikai részvénypiacon. Az ellenállása az emelkedésnek 2001 végén és 2002 elején a 200 napos mozgóátlag volt, amelyen érdemben nem tudott átmenni. (Végül 2002 hátralévő részében összecsuklott az index, ám ez egyben hosszabb távú mélypontot is jelentett.)
Most az S&P 500 index így néz ki az elmúlt egy évet napi gyertyákkal ábrázolva:
A 2001-es és a mostani mélypontokról történő felpattanás első két hónapjának a karakterisztikája nagyon hasonló. A 200 napos mozgóátlag, mint ellenállás, a következő napok és hetek kiemelkedő fontosságú technikai szintje lehet. A tegnapi napon már komoly küzdelmet is folytatott vele az S&P 500. Tizenkilenc éve nem sikerült átküzdenie magát rajta az indexnek, alatta (illetve néhány napot felette, de új többhónapos csúcsok nélkül) oldalazott hosszú hónapokig. Most még nem láthatjuk, hogy mi következik, ám a jelenlegi kockázatokra az E-Trade nevű amerikai online bróker már nagyon ötletes hirdetésben figyelmezteti a nála számlát nyitó újonnan jötteket:
https://www.youtube.com/watch?v=5MtygE2JCF0
Persze az is simán lehet, hogy szemben a 2001-es mélyponttal, amikor csak néhány hónapra volt igaza a mélypontot megvásárló kisbefektetői körnek, most érdemi sokéves mélypontot jelent az idén a márciusi összeomlás.
(Címlapkép: AP Photo / Mark Lennihan).
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
