Koncertjegyinfláció

Az előadóművészek napjainkban „koncertezési kényszerben” vannak köszönhetően a zenehordozók elmúlt évtizedekben tapasztalt többszörös átalakulásának. A legnagyobbakat persze nem kell sajnálni. Komoly koncertjegyinfláció zajlott a 2010-es években. Mai írásunkban az észak-amerikai koncertpiac elmúlt tíz évének érdemi átalakulásait mutatjuk be.

Jónap Richárd

2020. február 21.

A Live Nation Entertainment (LYV) a világ vezető koncertszervező cége. A 9.500 főállású alkalmazottat foglalkoztató kaliforniai szórakoztatóipari vállalat részvényeinek piaci kapitalizációja 15 milliárd dollár. A 2018-as árbevétel 11 milliárd dollárra rúgott. Az amúgy kimagasló teljesítményű amerikai részvénypiacon is extraklasszis árfolyammozgást mutattak be a cég részvényei szinte minden időhorizonton. Az alábbi grafikon havi gyertyákkal mutatja a Live Nation Entertainment részvényeinek árfolyamát 2009 és 2020 között:

Live Nation Entertainment részvényeinek árfolyamát bemutató ábra az utóbbi 11 évben.

Az ábrán berajzolt zöld nyíl mutatja az elmúlt hét év hétszerező részvényárfolyamát, ami ékes bizonyítéka annak, hogy koncerteket szervezni, mitöbb piacvezetőnek lenni Észak-Amerikában nem volt rossz biznisz a 2010-es években.

A 100 legnagyobb észak-amerikai koncertturné egy koncertre jutó átlagos bevétele tavaly közel egymillió dollár volt és ennek a mutatónak az értéke több, mint duplázódott tíz év alatt. Az átlagos jegyár ezeken a turnékon tavaly 95 dollár (28 ezer forint) volt, ami 55%-os emelkedés a 2010-es év hasonló adatához képest. A tavalyi év (nemcsak a tavalyi év) koronázatlan királya a Rolling Stones volt az Atlanti-óceán túlsó partján a maga mindössze 16 fellépésével és 178 millió dolláros árbevételével. Mick Jaggerék átlagosan 227 dollárért (68 ezer forint) tudták eladni észak-amerikai koncertjeikre a belépőket.

A koncertturnék világát eleve hatalmas bumm jellemezte a múlt évtizedben. A már vizsgált top 100 koncertturné 2019-ben a 2010-es 100 legnagyobbhoz képest az alábbi növekedési számokat mutatta a fellépések főbb paramétereit vizsgálva:

A tavalyi év tíz legnagyobb árbevétellel bíró észak-amerikai koncertturnéja közül kilencen volt nagyobb az átlagos jegyár a bűvös 100 dollárnál. A 2010-es évek komoly koncertjegy inflációja ellenére a Live Nation vezetői még mindig alulárazott portékának tartják a koncertjegyeket.

A koncertek számának és közönségének növelése szinte az egyetlen járható út napjaink előadóművészei számára, amikor pénzzé szeretnék tenni népszerűségüket. Alan Krueger, a Princeton Egyetem kutatója szerint míg a nyolcvanas és kilencvenes évek folyamán a zenészek bevételének csak a 30%-át adták az élő showk, addig napjainkban ez az arány 75%-ra kúszott fel. A „koncertezési kényszer” a 2000-es évek elején indult be, amikor a kalózok komoly csapást mértek zenehordozók piacára. Azóta a zenefogyasztás a fizikai hordozókról először átalakult digitálissá, majd a streaming ezután ezt a formát is felfalta. A Nielsen Music szerint az USA területén napjainkban a zenefogyasztás 80%-át adja a streaming.

A „koncertezési kényszerben” lévő előadóművészek számára kiváló partnernek bizonyul a Live Nations, aki minden lehetséges eszközzel igyekszik évről-évre jövedelmezőbbé tenni az egyes koncerteket. Michael Rapino cégvezér tavaly egy konferenciahíváson büszkén számolt be arról, hogy a 2018 januárja és 2019 júniusa között eltelt 18 hónapban a Live Nations Platinum programja segítségével 500 millió dollárral tudták növelni az előadóművészeik bevételét a viszonyítási alapként szolgáló időszakhoz képest. Ennek a hatékonyságnövelésnek a nagyrésze az előadótér előtti prémium helyek árának 30%-os növeléséből fakadt. Sokat tanultak, tanulnak a rendezvényszervezők az elmúlt években a légitársaságoktól. A Live Nations jegyértékesítési leányvállalata, a Ticketmaster immár a kereslethez alkalmazkodó dinamikus árazást nyomat a honlapján. Emellett a rendezvények helyszínein bevezették a drágább folyosó melletti ülőhely árazást is. De még mindig nem kívánnak a babérjaikon ülni, mert az észak-amerikai kulturális és sport rendezvény viszonteladói piac éves szinten 10 milliárd dollárra rúg. Ergo, minden intézkedésük ellenére azt érzik, hogy még túl sok koncertjegy megy el a feketepiacon az általuk megszabott árnál drágábban.

Zárásként pedig vessünk egy pillantást a cikk forrásaként is szolgáló Wall Street Journal írás alábbi ábrájára, ahol az egyes zenészek és zenekarok teljes 2010-es évekbeli koncertjegy árbevétele (milliárd dollár) és nézőszáma (millió fő) látható:

A top zenészek bevételeit és koncertjeik nézőszámát mutató ábra 2010-ben.

Megdöbbentően komoly piac ez. Ahogy talán az is megdöbbentő lehet, hogy ahogy a fenti ábrán látszik, az elmúlt évtized legnagyobb koncertárbevételt termelő előadói szinte kivétel nélkül több (vagy sok) évtizedes múlttal bírnak, fiatal előadók szinte csak mutatóban akadnak a legnagyobbak között. Az utóbbiak közé tartozó Ed Sheeran-nek vagy Taylor Swiftnek pedig ráadásul sokkal rosszabb az egy jegyre eső árbevétele, mint a lassan nyolcvanhoz közelítő Mick Jaggernek vagy Paul McCartneynak – bár aligha a fiatal közönség engedheti meg magának könnyebben, hogy több száz dollárt költsön egyetlen koncertbelépőre.

(Címlapkép: a Rolling Stones 2018-ban, londoni koncertjük után, forrás: Wikipédia)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.