Vételi pánik után vételi őrület

Idén februárban a tőzsdei jelenségvilág egy ritkán látható fajtája figyelhető meg az Egyesült Államokban. Már nem is a korábbi vételi pánik, hanem vételi őrület zajlik piacvezető egyedi részvényekben. A nagyforgalmú, gyorsuló ütemű és heves emelkedések igen gyakran a piac tetőzésénél fordulnak elő. Utoljára 2000 elején lehetett hasonló technológiai chartokat látni az amerikai részvénypiacon.

picture

Az amerikai részvénypiacon október eleje óta tapasztalható általános befektetői pálfordulás hónapok óta tartó vételi pánikkal jár együtt. Ennek az okait részletesen megvizsgáltuk január végén.

picture

Miért alakult ki „vételi pánik” az amerikai részvénypiacon az elmúlt hónapokban?

A ki- és lemaradástól való félelem, illetve az eladásra sarkalló körülmények eltűnése áll egyebek között a mostani tőzsdei mánia mögött, de az amerikai bikapiac nagy teszt elé néz a héten: hiperaktív gyorsjelentési hét, FED-ülés és itt a koronavírus is. Kínából könnyen érkezhetnek eladásra ösztönző hírek.

Azóta a piac kapott egy nagyon komoly erőfelmérő akadályt a kínai koronavírus által, amiből valami egészen elementáris erővel tört ki újabb csúcsokra. A tegnapi kereskedési nap a három vezető amerikai indexben (S&P 500, Nasdaq Composite, Dow Jones) idén már a sokadik mindenkori csúcsot hozta el. Olyan félelmetes részvényéhségben van az amerikai befektetőtársadalom és az amerikai piacot kereskedő globális befektetők, hogy egészen egyszerűen nincs rossz hír, a kereskedők csak a pozitívumokra hajlandók koncentrálni. Hatvanmillió ember van hetek óta karanténban Kínában, meghaltak több, mint ezren, állnak a világ beszállítóláncaiban kulcsfontosságú kínai gyárak, akadozik a globális turizmus. Kit érdekel? Csak időszakos a hatás, ha pedig gond van, akkor majd pénzt pumpálnak a jegybankok a rendszerbe. Jelenleg így gondolkozik a piac. Amint pedig megnyugtató hírek érkeznek vírusfrontról, akkor lehet vásárolni a részvényeket a technológiai szektor reprezentánsainak maximális preferálásával.

Az elmúlt évek amerikai bikapiacának elsőszámú vezetője a Microsoft volt. Nagyon tanulságos megfigyelnünk azt, hogy miképp reagált a szoftveróriás a koronavírus által okozott turbulenciára. Az alábbi ábrán napi gyertyákkal látható az árfolyam alakulása 2019. július 1. és 2020. február 12. között:

A Microsoft árfolyamának alakulása az amerikai tőzsdén kiemelve az elmúlt napok furcsa mozgását.

Kék téglalap jelzi a koronavírus terjedésére adott elsődleges piaci reakciót, amikor a részvényár 8 dollárt esett. Utána tizenegy nap alatt 30 dollárt, azaz közel 20%-ot emelkedett a részvény (ezt segítette azért közben egy kiváló gyorsjelentés), ahogy azt a zöld téglalap mutatja. Október elejétől a februári csúcsig 44%-ot száguldott az árfolyam. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, ha lehet így fogalmazni. Heti gyertyákkal így néz ki az árfolyamalakulás 2016 eleje óta:

A Nasdaqon jegyzett Microsoft részvények árfolyamát bemutató ábra 2016 óta eltelt időszakban.

Igazi tankönyvi parabola és begyorsulás, ami a szemünk előtt zajlik. A történelem egyébként ismétli önmagát. Pár napja az S&P 500 indexben a két legnagyobb indexsúlyú tag (Microsoft és Apple) súlya elérte a 10%-ot, ami eddig egyszer fordult elő az index történetében, 1999 legvégén (Microsoft és GE). Húsz év különbséggel a közös pont a Microsoft.

Eklatáns példája volt a rossz hírek hatástalanságára az Amazon elmúlt néhány napja. A vezető online kiskereskedelmi cég részvényeinek árfolyama így mutat napi gyertyákkal 2019. július 1. óta:

Az eszement emelkedést legjobban az Amazon részvények elmúlt néhány napja mutatja leginkább be.

A 2050 dollárnál húzódó kék vonal jelöli az Amazon részvények 2018-as (egész tőzsdei pályafutásra vonatkozó) csúcsárfolyamát. Zöld karika mutatja a nagyon pozitívan fogadott január végi gyorsjelentés utáni kereskedési napokat. Ekkor négy nap alatt Jeff Bezos legfőbb bennfentesként 1,7 millió darab részvényét öntötte rá a piacra 4 kereskedési nap alatt 3,5 milliárd dollár értékben. És mi lett a reakció? Amint Bezos eltűnt az eladói oldalról, 3 nap alatt 7%-ot ugrott az ár.
Kíméletlen világ van a lemaradókkal és a shortosokkal szemben. Villámgyorsan lehet az emelkedés tagadásával tetemes veszteségeket elszenvedni, ahogyan az a múlt héten a Teslában történt.

picture

Miért lesz benne a jövő tőzsdei szakkönyveiben a Tesla múlt heti produkciója?

A befektetők a tavaly októberi gyorsjelentésnél jöttek rá, hogy az elektromos autók gyártása tényleg nyereséges lehet. A jelenség ahhoz hasonló, mint amikor 2013-ban az derült ki a Facebook mobiltelefonos bevételeiből, hogy a közösségi médiából lehet sok pénzt csinálni. Ettől még a mostani mozgás erősen mániákusnak tűnik.

És szinte minden napra jut valami ehhez hasonló árfolyamrobbanáshoz vezető történet. A tegnapi napon a 2019-es év egyik legnagyobb nyertese, a sokak által csak a „következő Amazonként” aposztrófált Shopify részvényekben kergették fel az égbe az árat (napi gyertyák, 2019. július 1-től):

A Shopify részvények árfolyamát bemutató ábra, amin jól látható az amerikai részvénypiac technológiai szegmensének őrült árfolyam emelkedése

Nem egészen 14 hónapja, 2018 karácsonyán még csak 120 dollár volt a részvényárfolyam. Innen emelkedett nyolc hónap alatt 410 dollárig a részvény, majd a WeWork problémái által okozott negatív hatás eredményeképp 30%-os korrekció zajlott tavaly szeptemberben és októberben (kék téglalap). Ezután visszatért a papírba az életerő és három hónap alatt 75%-ot ment fel (zöld nyíl). Ezt az emelkedést koronázta meg a tegnapi gyorsjelentés, melyből kiderült, hogy már nem az Ebay a másodikszámú e-commerce platform az Egyesült Államokban, hanem a Shopify. A nyitás után 20%-os és 100 dolláros emelkedésben is volt a papír (szürke karika), amiből 8% maradt a nap végére. A kereskedés elementáris, 5 milliárd dolláros forgalom mellett zajlott (szürke téglalap).

Kiválóan mutatja az amerikai részvénypiac technológiai szegmensét érintő mániákus viselkedést az, hogy a tegnapi nyitás utáni 100 dolláros Shopify részvényárfolyam emelkedés alig kevesebb, mint a 14 hónappal ezelőtti 120 dolláros részvényárfolyam!!!

A Microsoft két hét alatt emelkedett 20%-ot egy koronavírus-félelem által dominált környezetben. A Tesla két nap alatt ment 50%-ot úgy, hogy előtt négy hónap alatt triplázott az árfolyam. Az Amazonban nem volt az a Jeff Bezos által felkínált részvénymennyiség, amit ne szívtak volna fel a befektetők. A Shopify pedig 14 hónap alatt ötszörözött.

Egy részvénypiaci emelkedésnek az utolsó napjaiban gyakran lehet hasonló jelenségeket megfigyelni. A leghevesebb száguldások sokszor az emelkedés utolsó óráiban következnek be. Pontosan erre láttunk több egyedi részvényben példát az elmúlt napokban. Mindeközben teljesen eltűnt a korábbi pesszimizmus a piacról. A befektetők nem félnek már semmitől.

Véleményem szerint maximum hetek vannak hátra csak az immár tizenegy éve tartó amerikai részvénypiaci emelkedésből. De az is lehet, hogy már csak napok…

(Címlapkép: The New York Times)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

A koronavírus és a Wall Street: enyhe, súlyos és a katasztrófális forgatókönyek

Olvasási idő: 7 p
Akár minimális korrekcióval, vagy egy kisebb, 5 százalék körüli további eséssel is kimozoghatja a koronavírus okozta pánikot és a gazdasági következményeket az amerikai tőzsde, de egy katasztrofális forgatókönyv – globális járvány, a világgazdasági aktivitás markáns visszaesése és recesszió – esetén akár 30-35 százalékos esés is jöhet.
picture

220 felett észre sem veszed, és elhagyod a valóságot

Olvasási idő: 5 p
Kétszázhúsz felett észre sem veszed és elhagyod a valóságot, átértékeled magadban a világot és közelbe kerül a távol, többek között ezek hangzanak el a Neoton Família legendás dalában. A tőzsde nem autóverseny, viszont az ott megszokott tempóban lépett immár 220 dolláros árfolyam fölé a Nasdaq-100 amerikai technológiai indexet leképező QQQ ETF a múlt héten.
picture

Hat jóslat a 2020-as évekre - a világ nagyot változhat

Olvasási idő: 5 p
A vártnál kisebb népesedési robbanás, az aktívan kezelt alapok és hedge fundok feltámadása, techcégek által uralt amerikai kosárlabda, Tesla-szerű befektetési sztorik – mi vár ránk az évtizedben?