Pillanatkép Olaszországból – Salvini győzelme

Az ország egy évtized alatt sem heverte ki a gazdasági válságot, a magas államadósság mellett nehezen megy az EU által elvárt költségvetési megszorítás, a belpolitikai helyzet pedig leginkább egy spagettiwesternre hasonlít. Salvinitől és a költségvetési villongásoktól biztosan nem búcsúzunk.

Nincs olyan, hogy Európában ne félnénk valamelyik tagállamtól. Hol a görögök okoznak fejfájást, a britek három éve borzolják a kedélyeket, mint egy latin szappanoperában, a katalánokról nem is beszélve. Az olaszok pedig már csak olaszok, az elmúlt majdnem 75 évben 65 kormánnyal, Salvinivel és a túlzott deficit eljárás folyamatos kockáztatásával.

Olaszország egy évtized alatt sem heverte ki a válságot:

• az ingatlanárak az utóbbi tíz évben 6 százalékot estek (miközben Európa-szerte az alacsony kamatoknak köszönhetően emelkedtek az árak),
• a gazdasági növekedés az idei évben stagnál és igen törékeny,
• az államadósság pedig továbbra is magas (a GDP 132 százaléka felett van).

A dél az új kelet – újabb látványos térképen az EU kettészakadása

2019. október 25. Concorde

Dél-Európa régióinak egy része még mindig nem, vagy éppen csak érte el a válság előtti fejlettségi szintjét.

A kormány két tűz közé került, vagy felvállal egy esetleges konfrontációt az EU-val, vagy nem élénkíti a gazdaságot, sőt megszorítja. Ez viszont azt is jelentené, hogy a globális konjunktúra további romlása esetén bizonyosan lennének újabb olasz gazdasági áldozatok, a munkanélküliség újra emelkedő trendnek indulna.

Az első félév nagyjából erről a dilemmáról szólt. A Giuseppe Conte által vezetett kormány többször is próbálkozott, 2,4 százalékos költségvetési hiánnyal borzolták az EU-t, miközben 2018 december végén még 2 százalékról egyeztek meg. A fegyelmezést végül nem a brüsszeli döntéshozók, hanem a pénzügyi piacok hozták meg, az olasz kötvény felárak elszállása (na meg az olasz bankok részvényárfolyama) óvatosságra intette a kormányt, és végül el is fogadták a 2 százalék körüli hiánycélt.

Az olasz időzített bomba és a tücsökfinanszírozási probléma

2018. november 09. Jónap Richárd

A legeladósodottabb déli országok használták ki a legkevésbé a kegyelmi állapotott, amikor a mennyiségi lazításnak is köszönhetően hatalmas adósságuk ellenére a jó makrómutatókkal bíró északiak terheivel finanszírozhatták adóssághegyeiket. Most már felébredt a piac.

A globális hozamok csökkenése és Matteo Salvini kitörési próbálkozásának kudarca sokat segített a hangulaton, de emellett a túlzott deficit eljárás júliusi elkerülése szintén támogatta az olasz tőzsdét.

Umbria, Umbria

Most viszont ismételten visszatérhetnek a Salvinivel kapcsolatos félelmek, október 28-án ugyanis Umbria tartományban

SALVINI JOBBOLDALI PÁRTJA FÖLÉNYES GYŐZELMET ARATOTT, EGY OLYAN RÉGIÓBAN, AHOL EDDIG ÖTVEN ÉVE BALOLDALI KÉPVISELŐ NYERT.

A koalíció igyekszik ezt a retorikájában a tartomány győzelmére korlátozni, miközben a Salvini-féle Liga természetesen teljes mértékben reprezentatív eredménynek tartja a csupán a teljes lakosság 2%-ra vonatkozó választást. A koalíciónak valóban nem a legjobbkor jön ez az eredmény: az Ötcsillag miniszterelnöke Giuseppe Conte már túl van egy bizalmatlansági indítványon idén, és az új, a Ligát helyettesítő koalíciós partnerrel – a baloldali Demokrata Párttal (PD) – nem felhőtlen a viszony. Ez mind Salvini malmára hajtja a vizet, aki jó eséllyel nyerné meg az előrehozott választásokat.

Az egész politikai helyzet olyan, mint egy spagettiwestern: hosszú, lassú és erőszakos, bár remélhetőleg kevesebb vérrel és bosszúállással kell számolnunk. Két dologra viszont biztosan számíthatunk:

• Salvinit nem utoljára láttuk,
• ezzel összefüggésben a költségvetés terén is lehetnek további zajok 2020-ban, főleg ha továbbra is gyenge marad a növekedés.

Így szerencsére a befektetőknek megint lesz mitől félnie a brexit/vagy nem brexit után is (ha valaha eljutunk persze odáig, hogy a brexit eldől), de ennek akár örülhetünk is. A félelem fala (wall of worry) mentén is tudnak emelkedni a piacok, gondoljunk csak a kereskedelmi háborúra vagy a gyengébb makrogazdasági adatokra, amik nem akadályozták meg a pénzügyi piacokat abban, hogy éves csúcsukon pihenjenek meg. Sőt, sokszor éppen az sokkal veszélyesebb, ha nincs min aggódni, nincs mitől félni, mert olyankor jön a nem várt, és nem is jó meglepetés – nos, az olaszok arról biztosan gondoskodnak, hogy aggódni lehessen miattuk jövőre is.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.