Az elfelejtett hidrogénautó – avagy mivel mennek majd a jövő autói?
Rengeteg jel mutat arra, hogy egy olyan technológiai váltás küszöbén állunk az autózásban, ami igen hosszú időre eldöntheti, hogy mi lesz az energiahordozás környezetvédelmi szempontból is fenntartható formája. Elon Musk láthatóan elindított egy trendet az elektromos autózás forradalmasításával. Átlépett egy lépcsőfokot, ezzel arra kényszerítve a nagy autógyárakat, hogy a robbanómotoros technológiák további finomhangolása helyett komoly fejlesztésekbe kezdjenek ezen a területen. A már megszokott menetteljesítmény és kényelmi normák mellett előtérbe került az autók károsanyag-kibocsátásának jelentős csökkentése. Többek szerint ezzel úgy tevődött át az elektromos hajtásra a verseny, hogy annak legnagyobb része a tárolókapacitás, a teljes életpályájukat tekintve erősen szennyező akkumulátorok fejlesztése irányába tolódott el alternatívák keresése és fejlesztése helyett. De az, hogy hosszútávon mi lesz az energiahordozás fenntartható formája, szerintem még nem egy lejátszott meccs.
A HATALMAS MÉRETŰ AKKUMULÁTOROK LEGNAGYOBB KIHÍVÓJA VÉLEMÉNYEM SZERINT A HIDROGÉN ALAPÚ ÜZEMANYAGCELLÁS TECHNOLÓGIA.
Számos tanulmány foglalkozik a robbanómotoros és az elektromos autók ökológiai lábnyomával. Ezek többsége azt a hipotézist hivatott vitatni, miszerint ha a károsanyag-kibocsátást nem a megtett út függvényében, hanem az autó élettartama során abszolút értelemben vizsgáljuk (beleértve az akkumulátorok előállítását és végső elhelyezését), egy hagyományos dízel üzemű autó is versenybe szállhat az elektromos társaival. A legtöbb ilyen írás kiemeli, hogy nagyon fontos elválasztani lokális szennyezést és a környezet egészére gyakorolt hatást. Ugyanis ha a fő szempont a nagyvárosok légszennyezettségének csökkentése és ezáltal az ott élők életterének jelentős javítása, az elektromos autózás hatalmas előnyt élvez. De ha a bolygót, mint nagy egészet vizsgáljuk, már nem ennyire fekete-fehér a helyzet.
A következő gyengepont szerintem abban rejlik, hogy a jelenlegi infrastruktúra kellően felkészült-e az elektromos autók tömeges elterjedéséhez. Nehezen tartom elképzelhetőnek, hogy 10 év múlva egy nagyobb társasház előtt a ma ott álló kb. 50 robbanómotoros autó helyén ugyanennyi elektromos autó álljon. Egy nagyvárosban hol lesz lehetőség ennyi jármű feltöltésére? Ha az utcák jelentős részében elhelyezésre kerülnek töltőállomások, hogy a várakozás során lehetőség legyen tölteni, ahhoz brutális mértékű infrastrukturális fejlesztésre van szükség. Másik lehetőség ceteris paribus a töltések gyakoriságának csökkentése a jelenleg elérhető hatótáv extrém növelésével. De a fent említett környezetszennyező hatást nem csökkentik ezek a megoldások.
A jelenleg általam ismert technológiák közül a napenergia és a hidrogén alapú (üzemanyagcellás) autózás az, amelyek részben vagy teljesen kiválthatják a nagy akkumulátorigény extra károsanyag-kibocsátását. Leegyszerűsítve mindkét technológia az elektromos autóknál használt meghajtáson és elektromotorokon alapul. A különbség az energiahordozásban rejlik. Mindkettő tekinthető zéróemissziós megoldásnak, viszont a napenergia időben korlátozottan elérhető (gondoljunk csak az éjszakákra). Ennek kiküszöbölésére szükség lenne a nagy akkumulátorkapacitásra, így környezetvédelmi szempontból nem tekinthető valós alternatívának.
Ellenben
A HIDROGÉN NAPENERGIÁVAL VAGY MÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS HASZNÁLATÁVAL ELŐÁLLÍTHATÓ, MAJD TÁROLHATÓ.
Lehetségesnek tartom, hogy a jelenlegi infrastruktúra – gondolok itt a benzinkutakra, vagy idővel akár otthoni előállításra és tárolásra alkalmas berendezésekre – kis átalakításával vagy bővítésével ki lehet küszöbölni a fent említett óriási átalakításokat, amelyeket az elektromos autózás tömeges elterjedése eredményezne. Továbbá nem áll fenn az akkumulátornak köszönhető környezetszennyezés. Hatótávot tekintve a jelenleg piacon lévő kínálat alapján már most, a technológia hajnalán is felveszik a versenyt az elektromos, de még a robbanómotoros autókkal is. Ezen modellek még igen drágának számítanak a menetteljesítmény és a kényelmi faktorok függvényében (Toyota Mirai – 57,500 $, Hyundai Nexo – 59,345 $). Ez főként a magas fejlesztési költségeknek köszönhető. Nagyobb számú elterjedésükkel az áruk várhatóan csökkenni fog. Autóipari berkekben hallani lehet olyan hangokat, melyek szerint
EZ A TECHNOLÓGIA UGYAN MÉG GYEREKCIPŐBEN JÁR, DE A NAGYOBB GYÁRTÓK SEM HAGYJÁK FIGYELMEN KÍVÜL AZ ELŐNYÖKET ÉS ERŐSEN FEJLESZTENEK EZEN A TERÜLETEN.
A legnagyobb megoldásra váró probléma szerintem a hidrogén elem rendkívül heves égési reakciójából eredeztethető. Mégpedig az, hogy ezeket az eszközöket lehet-e fegyverként használni, illetve van-e olyan biztonságos a jelenlegi technológia, hogy kibírja a közlekedési körülmények között elképzelhető legnagyobb erőhatásokat.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
