Nagy luxus volt az elmúlt három évtized jelentős részét rossz döntések miatt elveszíteni
A demográfia, a klímaváltozás és a technológiai változás három jól azonosítható kockázat és kihívás a következő 20 évre vonatkozóan, mondta a Portfoliónak adott interjúban Jaksity György, a Concorde igazgatóságának elnöke. (Az interjú része a Portfolio.hu húszéves születésnapja alkalmából készülő, a következő húsz év kihívásait kutató, húsz saját területén kimagasló szakemberrel készített interjúsorozatnak.)
„A csökkenő és elöregedő népesség miatt lesznek megoldatlan problémák a jövőben a nyugdíjrendszer, az egészségügy területén, ezek pedig hatással lesznek a társadalomra és a gazdaságra is. Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy Magyarország jobban vagy rosszabbul felel-e majd erre a kihívásra, egyelőre azt látjuk, hogy mi történt: volt egy nem feltétlenül átgondolt, többször újraszabott nyugdíjreform, ami aztán elhalt, pontosabban legyilkolták.”
A demográfiai helyzettel kapcsolatban Jaksity György kijelentette: „nagyon elhibázottnak tartom azt a politikát, mely jelentős forrásokat csoportosít át annak érdekében, hogy a születésszámot növelje, az elmúlt években láthattuk, hogy eredménytelenül, miközben a bruttó hazai termékhez viszonyítva jelentős forráskivonást valósít meg az egészségügyből”. Utalt arra a blogunkon is kifejtett problémára, miszerint a születésszám növelésénél hatékonyabb és könnyebben megvalósítható lépés lehetne a halálozások számának csökkentése.
Nem a kevés szülés, a sok halál az igazi baj
Nem a népesség csökkenése, mérete a fő gond – a világ leggazdagabb országai többségében hozzánk hasonló kispopulációjú nemzetek –, hanem a struktúrája és egészségügyi állapota. Magyarország ebben tényleg nagyon rosszul áll, mivel nem is történt semmi ennek javítására.
A hol tarthat Magyarország 2040-re kérdéskör kapcsán Jaksity György leszögezte: „mielőtt eleresztenénk a fantáziánkat először arra lennék kíváncsi, hogy kikerülünk-e az úgynevezett sorozatban csődbe kerülő vagy fizetésképtelen (serial defaulter) országok közül”, hozzátéve: azok a tényezők, melyek társadalmi-kulturális-politikai szempontból közrejátszottak az elmúlt évtizedekben is többször, legutóbb 2009-ben látott szakadék széli állapot kialakulásában, továbbra is velünk vannak. A dollárban számított bruttó hazai termékünk tíz év alatt nem érte el a 2008-as szintet, kiesett egy évtized, ami nagyon hosszú idő. Ez a rendszerváltozás óta eltelt idő harmada és még legalább egy évtizedet töltöttünk több részletben stagnálással. „Nagy luxus volt az elmúlt három évtized nagyon jelentős részét rossz döntések, nem pedig a külső tényezők miatt elveszíteni.”
Egyetlen ábrán a lemaradásunk
Magyarország élen jár a kohéziós és egyéb EU-támogatások egy főre jutó összegét tekintve, ugyanakkor a térség országai közül a legkevésbé tudtuk ezeket az ország európai felzárkózására fordítani az uniós csatlakozás óta.
Arról, hogy lesz-e és kell-e magyar euró, milyen veszélyeket hordoz a technológia a forradalom és a robotizáció, mik az európai és a magyar politika és társadalmak előtt sorakozó kihívások, illetve számos egyéb kérdésről olvassák el a teljes interjút a Portfolión.
(Címlapkép: Portfolio.hu)
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
