Nem csak a húszéveseké a világ – szépkorú munkavállalók a fedélzeten

A fejlett világ demográfiai folyamatai és a 2008-2009-es gazdasági válságot követő globális felívelő szakasz komoly munkaerőhiányt hozott létre, főleg Európában. A megoldást az 55 és 74 év közötti korosztály aktivizálása jelentette a legnagyobb európai gazdaságokban.

„Olyan pincérekről beszélünk, akik élvezik a munkájukat, pontosan emlékeznek arra, hogy miképp kéred a kávédat reggel, hogy hab nélkül szereted a sörödet, vagy egy jégkockával a kóládat. Ezek olyan értékek, amiket mostanság a vendégszeretetből elveszítettünk.”

Kim Diaz nyilatkozta ezt a Wall Street Journalnak, amikor egyedi munkaerőpiaci alapvetéseiről beszélt. Diaz egy barcelonai étterem-bár tulajdonosa, aki csak 50 év feletti munkavállalókat foglalkoztat, ami szépen gyümölcsözik is neki. Kim Diaz távolról sincs egyedül Európában, ahol divatba jött az 50, 60 sőt 70 év feletti munkavállalók (újra)foglalkoztatása.

AZ OECD ADATAI SZERINT AZ 55 ÉS 74 ÉV KÖZÖTTI KOROSZTÁLY AKTIVIZÁLÁSA ÁLL AZ EUROZÓNA 2012 ÉS 2018 KÖZÖTTI MUNKAERŐPIACI BŐVÜLÉSÉNEK A 85%-A MÖGÖTT.

(A jelzett időszak alatt az Eurozónában 10 millió új munkahely jött létre.) Az adatok és történetek megtekintése előtt azonban nem árt egy kis demográfiai számvetést készítenünk.

Bolygónkon a hatvanas évektől kezdve a demográfiai folyamatokat jelentékenyen befolyásolja két komoly trend: az egyik a születéskor várható élettartam növekedése, a másik pedig a termékenységi ráta csökkenése. A Világbank adatai szerint a teljes Földre vetítve 1960-ban 53 év volt a születéskor várható élettartam, míg 2017-re ez immár 72 évnyi időtartamra növekedett. Mindössze 57 év alatt 19 évnyi növekmény. Mindeközben a termékenységi ráta (szintén a Világbank adatai szerint) 4,98-ról 2,42-re csökkent.

A fejlett világot nézve a két trend sokszor merőben más számokkal, de ugyanúgy fennáll, mint bolygószinten. A születéskor várható élettartam így alakult egyes fejlett országokban 1960-ban (kék oszlopok) és 2017-ben (narancssárga oszlopok):

Mindeközben ugyanezekben az országokban a termékenységi ráta így változott meg 1960 (kék) és 2017 (narancssárga) között:

A két dolog eredőjeként nem kell meglepődnünk azon, hogy közel hatvan év alatt a lakosság komoly mértékben elöregedett a vizsgált országokban. A medián életkor így nőtt meg 1960 (kék) és 2018 (narancssárga) között:

A különbségek nagyobbak, mint amilyennek első ránézésre tűnnek. Gondoljunk bele egy pillanatra abba, hogy míg 1960-ban Németországban a lakosság fele volt 35 évesnél fiatalabb és a másik fele idősebb ennél az életkornál, addig napjainkban ez a felezővonal a 47 (!) éves kornál húzódik Európa legnagyobb gazdaságában.

A kitolódó életkorok és az európai munkaerőpiacon tapasztalható széleskörű szakemberhiány megtette a maga hatását az 55 és 64 év közötti korosztály munkavállalási rátájára nézve. Ennek a nyugdíj előtt álló generációnak az alábbi százaléka dolgozott a legnagyobb európai gazdaságokban (illetve az Egyesült Államokban) 2007 és 2018 között:

Miközben az USA teljesen stabil 60-63% közötti foglalkoztatást mutat fel a vizsgált korosztályban, addig a németeknél és az olaszoknál egyaránt 20 (!) százalékponttal emelkedett az 55 és 64 év közötti állampolgárok munkavállalási rátája. Ez volt az a legfontosabb hatás, amely miatt az eurózóna munkavállalói száma ma 2%-kal nagyobb a válság előttinél, minden korábbi pesszimista jóslat ellenére.

Egyedi vállalati és munkaerőközvetítési történetekben nincs hiány a Wall Street Journal írásában. A már említett barcelonai éttermen túl az alábbi kis sztorik érdemesek az említésre:

• A BMV egyik bajor gyárában pár évvel ezelőtt felállított kizárólag az idősebb munkavállalók számára egy futószalagot. A szalag mellé ergonomikus székeket tettek, kevésbé merev burkolatokkal dolgoztak, illetve nagyítólencséket helyeztek el a kisebb alkatrészek szereléséhez. Az átalakítás 40.000 euróba kerül, melynek eredményeképp az egyik leghatékonyabb gyártósor jött létre az autóipari óriásnál. Azóta több ilyen szerelősor került elhelyezésre más német és külföldi BMW gyárakban.
• Korábban a közgazdászok a 30 és 45 év közötti munkaerőt tartották produktivitás szempontjából a legjobbnak. Úgy gondolták, hogy ez a produktivitás gyorsan csökken, mire a dolgozó eléri a 60 éves életkort. A Munich Technical University kutatói nagy adatbázist vizsgálva ma már úgy látják, hogy a gyártásban és a szolgáltatásban nem igazán változik a munkavállalók hatékonysága a 65 éves korukig.
• A Siemens fordított mentorálási programokat szervez az idősebb és fiatalabb dolgozói között. Ebben a programban a fiatalok a mentorok, akik közösségi média használatra és más digitális képességek megszerzésére tanítják idősebb kollégáikat.
• Caroline Young Párizsban vezet egy munkaerő közvetítő irodát 2005 óta, amely a jóval 50 év feletti korosztály munkavállalóit közvetíti ki francia, német és belga iparvállalatokhoz. Öt-tíz évvel ezelőtt sok francia cég nyugdíjba küldte az 55-60 év közötti dolgozóit költségcsökkentési okokból. Napjainkban pedig visszahívják őket dolgozni. Az iroda legidősebb kiközvetített munkavállalója 80 éves volt.
• A BMW németországi munkavállalóinak várhatóan a negyede lesz 55 évesnél idősebb 2025-ben. Az autógyártó, most futurisztikus külső vázakkal (exoskeleton) kísérletezik, amely segíti a dolgozókat a nagyobb terhek emelésében. Emellett robotok is követhetik majd a munkásokat a jövő bajor gyáraiban cipelve a súlyosabb dolgokat.

Így áll napjaink európai munkaerőpiaca az 50-55 év feletti alkalmazottakkal, miközben a tíz évvel ezelőtti válság még mindig drámaian érezteti a hatását a fiatal, pályakezdő generáció számára. A 25 év alatti korosztály 16%-a munkanélküli az Eurozónában (az Egyesült Államok eme mutatója fele ennek). A helyzet még ennél is sokkal rosszabb Spanyolországban és Olaszországban, ahol 30% felett van a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája.

Miközben az idősek Európa sok helyén élnek, dolgoznak és virulnak. Nem csak a húszéveseké a világ…

(Címlapkép: Henryk Niestrój képe a Pixabay -en.)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.