Trump (láthatatlan) falai felépültek, a mexikói határ bónusz
Három nappal ezelőtt az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság engedélyezte Donald Trump számára a Pentagon költségvetéséből történő átcsoportosítást a mexikói határfal építésére. A regnáló elnök vérprofi politikusként minden erejével igyekszik legszimbolikusabb kampányígéretét megtartani. A felszín mögött több fronton is – szemben a még csak tervezett mexikói fallal – már állnak a falak az amerikai gazdaságban és társadalomban. A magasan kvalifikált külföldi munkaerő – melyre a vezető technológiai vállalatoknak égető szüksége van – Egyesült Államokba történő beutazási körülményei nehezedtek, nehezednek. A (luxus)ingatlanpiac vételi oldala teljesen kiszáradt a kihátráló külföldi vevők miatt. A demokrata szavazók között pedig egyre kevesebb olyan választót lehet találni, aki extrém büszke lenne arra, hogy amerikai.
„Egyszer és mindenkorra véget vetek a H-1B vízumok által megvalósuló olcsó munkavállalói programnak, és bevezetek egy ellentmondást nem tűrő követelményt arra vonatkozólag, hogy amerikai munkavállalókat kelljen felvenni a cégeknek először, szemben a vízum és bevándorlási programban érkezőkkel. Nincs kivétel.”
Ezt még az előző elnökválasztási kampányban mondta Donald Trump 2016. márciusában. A H1B vízum a legnagyobb amerikai ideiglenes vízumprogram, melynek a segítségével jólképzett külföldi munkavállalókat tudnak alkalmazni a hiányszakmákban az amerikai cégek. A H1B vízumkérelmekkel kapcsolatos politikai csatákról és ezeknek a vezető technológiai vállalatokat közép- és hosszútávon veszélyeztető hatásairól nagyon részletesen írtam már hónapokkal ezelőtt.
Mi lesz a techcégekkel a mexikói határfal árnyékában?
Az USA gazdasági és technológiai fölényének egyik fontos összetevője az agyelszívás, amiben a világon a legsikeresebbek voltak. A bevándorlás korlátozását a magasan kvalifikált munkaerőért globális harcot folytató techcégek részvényesei is megérezhetik.
Az amerikai ideiglenes vízumprogram számokban
A H1B vízumok által kínált lehetőségeket a technológiai vállalatok igyekeznek jól kihasználni, főleg indiai IT-szakemberek ideiglenes amerikai alkalmazására. A vízum három évre szól, ami hatéves időtartamig hosszabbítható. A 2018-as évben a nagyobb tőzsdei cégek közül (a teljesség igénye nélkül) az alábbi számban nyújtottak be H1B vízumra vonatkozó kérelmet:
Az éves fizetés ezekért a munkákért az alábbi módon alakult a tavalyi évben:
A két ábra jó látlelet a globálisan tomboló informatikushiány amerikai jelenlétéről. Csak az Amazon Web Services-nek (AWS, az Amazon felhőszolgáltatási részlege) 1.116 ilyen vízumra volt szüksége 2018-ban. Olyan pozíciók ezek, ahol szükség van a globális merítésre.
ÉVENTE TÖBB TÍZEZER MAGASAN KVALIFIKÁLT IT SZAKÉRTŐT LEHETETLEN LENNE HIRTELEN LEAKASZTANI AZ AMERIKAIAKNAK BELFÖLDRŐL.
Trump nehezíti a H1B vízumok adminisztrációját
Hiába is szeretné ezt a regnáló elnök. Amióta azonban Trump 2016-ban kiadta a „Buy American and Hire American” ukázt, a bürokrácia gépezete szépen lassan elkezdett megváltozni. Az USCIS (United States Citizenship and Immigration Services) nevű bevándorlási hivatal megnehezítette a H1B vízumok beszerzésének az adminisztrációját.
NEM TÖRTÉNT SEMMILYEN TÖRVÉNYI MÓDOSÍTÁS VAGY VÁLTOZTATÁS, ÁM A HIVATAL (AHOGY AZ SOK HELYEN LENNI SZOKOTT) A MINDENNAPI ÜGYMENETBEN IGYEKSZIK ALKALMAZKODNI AZ ELNÖKI RETORIKÁBAN TÜKRÖZŐDŐ ELVÁRÁSOKHOZ.
Az eredmény önmagáért beszél. Az alábbi ábrán az elutasított H1B vízumok százalékos aránya látható 2010 és 2019 között az első beutazásra és a hosszabbításra vonatkozó vízumokra:
A végtelenszer Trump által elismételt elnöki szólamok hatása ezeken az ábrákon már letagadhatatlan. A külföldi munkavállalókkal kapcsolatos beutaztatási (és benntartási) nehézségeket az abszolút elit technológiai cégek is kezdik megszenvedni (azért kisebb mértékben, mint az átlagos amerikai vállalat). Egyes vezető cégek által szponzorált H1B vízumok elutasítási aránya így alakult 2015-ben és 2019 eddig eltelt részében:
Hiányoznak a külföldi vevők az ingatlanpiacról
A munkavállalói vízumok világa után térjünk át az ingatlanpiacra, pontosabban a külföldiek által generált amerikai ingatlankereslet alakulására. Az amerikai nemzeti ingatlanszövetség (National Association of Realtors) július közepén tette közzé a külföldiek amerikai ingatlanvásárlási adatait a 2019-es évre vonatkozóan. (Az év itt és majd a táblázatban szereplő összes adatban az április 1. és március 31. közötti adatokra vonatkozik.) A külföldiek egyesült államokbeli ingatlanvásárlásai rekordesésen mentek keresztül. A 2019-es 78 milliárd dolláros összeg 36%-os csökkenés a 2018-as 121 milliárd dollárhoz képest. Az alábbi ábrán a 2012 és 2019 között külföldiek által bonyolított ingatlanvásárlások volumene látható (milliárd dollárban, március végén záródó évvel):
A szakértők és az ingatlanosok elmondása szerint a drámai keresletcsökkenés négy okra vezethető vissza:
- lassuló világgazdaság;
- elhúzódó amerikai-kínai kereskedelmi viták és vámháború;
- Donald Trump bevándorlásellenes retorikája;
- erősödő amerikai dollár.
Ezeknek köszönhetően zuhant vissza 2013 óta a legalacsonyabb szintre a külföldiek ingatlanszerzése az Egyesült Államokban. Ekkoriban érkeztek először nagyobb számban a pénzüknek biztonságot kereső dél-amerikaiak és kínaiak az USA ingatlanpiacra. A legnagyobb esést egy év alatt az 56%-kal csökkenő, az utolsó adat szerint 13 milliárd dollárra rúgó kínai ingatlanszerzés mutatta.
Látva ezeket az ingatlanpiaci folyamatokat, nem kell csodálkoznunk azon, hogy New York, Miami és több menő kaliforniai város luxusingatlanosai nem tapsolnak örömükben. A legsúlyosabb helyzet jelenleg az ingatlanpiac csúcsán, az ultraluxus apartmanoknál van. New York ebben a szegmensben az 1929 és 1933 közötti gazdasági világválság óta a legnagyobb piaci korrekciót éli át. Helyi beszámolók szerint a külföldi vevők ezeknél az ultraluxus rezidenciáknál szinte teljesen eltűntek, sőt sokan inkább eladnák korábban vásárolt házaikat, lakásaikat.
Kevéssé büszke demokraták
A (luxus)ingatlanpiac után zárásként érdemes megnéznünk egy amerikai szentiment indikátort republikánus és demokrata szavazói bontásban is. A Gallup lassan húsz éve végez felmérést arról, hogy az amerikai állampolgárok mennyire büszkék arra, hogy amerikaiak. Ötféle válasz van: extrém büszke, nagyon büszke, közepesen büszke, kicsit büszke és egyáltalán nem büszke. A válaszadásban jellemzően többségben volt a felmérés ideje alatt az extrém büszke válasz. Szétválasztva a republikánus és a demokrata választókat 2015 és 2019 között közülük ennyien tartották extrém büszkének magukat arra, hogy amerikaiak (százalékos arány):
Két markánsan különböző hiedelemvilág és markánsan egymástól egyre jobban elválasztódó valóságkép.
Donald Trump szimbolikus mexikói határfalának a megépítésére már átcsoportosíthat 2,5 milliárd dollárt egy pénteki legfelsőbb bírósági döntés után. Ez csak egy újabb fal lesz a már kialakult és az imént bemutatott láthatatlan falak mellé. Ne legyen senkinek sem szemernyi kétsége afelől, hogy minden idők legbrutálisabb amerikai elnökválasztási kampányát fogjuk látni 2020-ban. Nem kell csodálkozni azon, hogy a Facebook fülét-farkát behúzva menekül már most a politikai hirdetések elől.
Generáció és platformváltás az amerikai választásokon
Extra bevétel a Facebooknak, mégsem örülnek neki, mi lehet az? A politikai kampányok. Nagyon gyorsan és nagy tömegben jelentek meg fiatal generációk az aktív amerikai választók között, emiatt is nő az online tér szerepe a hirdetésekben.
Bár idén nyáron eddig nagyítóval kell keresni az eladókat az amerikai börzéken, azért nem lesz ez mindig így. Az amerikai társadalomban és gazdaságban felépülő látható és láthatatlan falak 6-12-18 hónap múlva majd egyszer csak fókuszba kerülnek. A tőzsdén is komoly hullámvasút jöhet jövőre az elnökválasztás miatt (is).
(A cikk először az Index Pénz beszél blogján jelent meg, 2019.07.29-én. Címlapkép: geralt/Pixabay)
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
