Az ezüst az új arany? – Részletes kitekintő az ezüstpiacra
Az erősödő kereslet és az ettől egyre nagyobb mértékben elmaradó (de ezzel együtt stabilnak mondható) kínálat önmagában is az ezüst árának várható növekedését jelezné. Emellett a korábbi várakozásoknál is mérsékeltebb monetáris politika és az arany árához képesti – a történelmi korreláción jócskán túllépő – alulárazás is abba az irányba mutat, hogy a nemesfémbefektetőknek érdemes hosszabb távon az arany mellett ezüstben is gondolkodniuk. A piaci pozicionáltsági adatokból az látszik, hogy a shortállomány már csökken.
Visszanyerheti régi fényét az arany – a Concorde blogján ez volt az egyik évindító bejegyzésünk, az eltelt félévben pedig több mint tíz százalékkal emelkedett és 1400 dollár fölé ment az unciánkénti ár.
Visszanyerheti régi fényét az arany
Az arany ára négy évtizedes távlatban, de a 2008-as válságot követő tőzsdei szárnyalás alatt is jelentősen emelkedett. A piacokon növekvő bizonytalanság fokozza a biztonságos eszközök iránti keresletet, és már biztosan látjuk, hogy a kriptodevizák nem vették át ezt a szerepet.
Ez is hozzájárult az ezüst most érzékelhető lemaradásához. A két nemesfém közötti árkülönbséget mutató ráta az elmúlt fél évszázadban nem volt még ilyen magas, és a jelenlegi értéknek a közelében is csak egyszer, a 90-es évek elején járt (a ráta alapja az, hogy hány uncia ezüst felel meg egy uncia arany értékének).
Még szembetűnőbb a különbség, ha csak az elmúlt 8 évet nézzük. Fontos megjegyezni, hogy kiemelkedően jó vezetőképessége és viszonylag alacsony ára miatt elterjedt az ezüst ipari alkalmazása, felerősödött iparifém-jellege (a kereslet kb. 60%-a ipari). Ez pedig az ipari fémekhez hasonlóan érzékenyebbé tette a gazdasági ciklusokra, az ezüstigényes ágazatok pillanatnyi helyzetére. Ezzel együtt is látható, hogy az arany/ezüst hányados alapján az ezüst nagyon-nagyon olcsó.
Habár az ezüst értékmegőrző jellege nem olyan erős, mint az aranyé, tradicionálisan mégis szoros kapcsolat van a két termék között. Ebből kifolyólag az aranyhoz hasonlóan az ezüst is érzékeny a kamatszintek, de különösen a reálhozamok alakulására. Negatív reálhozam esetén az aranyhoz hasonlóan az ezüst is vonzó alternatíva lehet a befektetők számára. Ez már csak azért is fontos, mivel ha megnézzük az alábbi ábrát, akkor jól látható, hogy a hivatalos adatok szerint az 5, 7 és 10 éves US Treasury reálhozamok idén újra meredek csökkenésbe kezdtek és már a 0-t közelítik (a 2 éves reálhozam a cikk írásakor -0,07).
Az éles váltás pedig egyértelműen a Federal Reserve, és az elnök Jerome Powell pálfordulatának tudható be. Míg a tavalyi év végén a kamatemelések fontosságáról és további monetáris szigorításról beszéltek, addig idén már 2-3 kamatvágásról van szó. Ez pedig kedvez az aranynak és az ezüstnek is.
Ráadásul a kamatvágás gyengítheti a dollárt, ami ugyancsak támogatólag hathat a nemesfémek árára. Megjegyzendő, hogy nemcsak a Fed-ről van szó, úgy néz ki, hogy a világ jegybankjai rövid szünet után ismét a lazítás útjára léptek. És nemcsak a Fed vagy az ECB döntött az élénkítés mellett, hanem az olyan nagy, meghatározó feltörekvő piaci jegybankok is mint például az RBI (indiai jegybank) vagy a PBOC (kínai jegybank) is, bár az utóbbi folyamatosan stimulál. Ezen jegybankok országai pedig különösen fontosak a nemesfémek piacán.
Érdemes egy pillantást vetni az ezüstpiac tőzsdei pozícionáltságára. A CFTC adatai szerint változik a piac beállítottsága. Míg az elmúlt hónapokban a piaci szereplők masszív short beállítottságúak voltak, mostanra viszont egyértelműen látszik a pozicionáltságbeli változás. A shortból kezdenek longba átfordulni, igaz ennek egy része shortzárás lehetett. Ugyanakkor ha megnézzük a historikus adatokat, a jelenlegi long pozicionáltság még mindig valamivel átlag alatti.
Eközben már tavaly hároméves csúcsra ugrott a nemesfém iránti kereslet – az elmúlt években tapasztalt lassú árfolyamcsökkenés már eddig is növelte az ezüst vonzerejét. A piaci várakozások szerint a trend idén is folytatódhat, és bár a kínálat bővülése várható, idén is deficites lehet az ezüst piaca. A deficit ugyan enyhe, de ami talán fontosabb, hogy növekvő mértékű.
Ki vesz ezüstöt? Robbantott az indai ékszerpiac
Ha részletesebben megnézzük a kereslet összetételét, akkor egyértelműen látszik, hogy a trendbeli fordulat főként az ékszerek és befektetési célú termékek (érmék, tömbök) iránt megnövekedett érdeklődésnek volt köszönhető.
Ami az ezüst ékszereket illeti, a globális kereslet elég vegyesen alakult. Míg az Egyesült Államokban élénkült a kereslet az ékszerek iránt, addig Európában és a Távol-Keleten csökkenést mutatott. Ami viszont újdonság volt, az a felrobbant indiai kereslet. Az indiai kultúrában mindig is jelentős szerepe volt az ékszerek ajándékozásának és viselésének, ám ezek jobbára aranyból készültek. Azonban az indiai gazdaság lassulása, a jelentős mértékben gyengülő rúpia egyre drágábbá tette az arany árának megindulása miatt egyébként is dráguló arany ékszereket. A kevésbé tehetős rétegek így az ezüst ékszerek felé fordultak, mely következtében az indiai kereslet év/év alapon közel 16 százalékot emelkedve elérte a 2,378 tonnát, ami abszolút új csúcs. Az „indiai hatás” a befektetési célú ezüst piacán is éreztette hatását, igaz ezen termékek kereslete sokkal egészségesebb képet mutat az ékszerekénél. Az elemzői várakozások szerint mind az ékszerek, mind pedig a befektetési célú ezüst iránt idén is erős keresletre lehet számítani, bár az érméknél továbbra sem várnak érdemi keresletélénkülésre. Az adatok szerint inkább ezüsttömböket (100g, 250g, 500g, 1kg, 5kg) vesznek a befektetők.
Az ezüst ipari igénye csökken
Ami az ezüst ipari alkalmazását illeti, ott azért árnyaltabb a helyzet. A fotografikus alkalmazások terén az elmúlt években történt technológiai változások már sokkal kevesebb ezüstöt igényelnek. Ennek következtében tavaly már csak a teljes kereslet kevesebb, mint 4 százalékát adta ez az iparág (39.3 millió uncia) a 10 évvel ezelőtti bő 9 százalékhoz (76.4 millió uncia) képest. A jó hír az, hogy a fotografikus kereslet stabilizálódása várható. Egyrészt kezdik reneszánszukat élni a korábbi fotótechnológiai alkalmazások (pl. hagyományos fényképezőgépek), másrészt – és ez a meghatározóbb – lecsökkent arra a szintre az ezüstszükséglet, amit az iparág mérete és a technológia indokol.
A szürke fém másik nagy felhasználója a szolár szektor. A fotovoltaikus (PV) panelek előállításához nagy mennyiségben használnak fel ezüstöt, és a napenergia boomnak köszönhetően 2011-2017 között 64.4 millió unciáról 88.9 millió unciára, több mint 38 százalékkal ugrott az iparág kereslete. Tavaly májusban azonban megváltozott Kína napenergia-politikája, az ezüst szempontjából nem a jó irányba. Egyrészt 0.05 jüannal csökkent az FIT (feed-in tariff) kWh-nként, másrészt a szolár projektek méretét 19 gigawattról 10 gigawattra korlátozták. További szigorításként értelmezhető, hogy az energiaárak kialakítása a jövőben egy új aukciós modellel történik majd, nem pedig fixárasan. A jogszabályi változások egyenesen sokkolták a kínai napenergia szektort és ez a keresleten is meglátszott, közel 9.5 százalékkal csökkent a szektor ezüstkereslete. Fájdalmas, de szükséges lépés ez a kínai állam részéről, mivel a vaskos állami támogatások miatt a szektor túl gyorsan túl nagyra nőtt, és ez már kezd tarthatatlanná válni még Kína számára is. Tavaly 100 milliárd jüan (kb. 15,6 milliárd USD) támogatást fizetett ki és a Wood Mackenzie számításai szerint ez az összeg 2020-ra elérheti a 250 milliárd jüant (kb. 39 milliárd USD).
Öröm az ürömben, hogy az elektronikai és elektromos szektor kereslete az elmúlt években folyamatos bővülést mutat, igaz önmagában ez nem tudta ellensúlyozni a többi iparági felhasználás csökkenő keresletét. Ami a 2019-es várakozásokat illeti, az új kínai szabályozás várhatóan az idei évre is rányomja a bélyegét és ez az összesített ipari-technológiai keresletet enyhén lehúzhatja.
A kínálat enyhén csökken
Az ezüstbányák kitermelése az elmúlt három évben folyamatos csökkenést mutatott, mely részben a termék iránti csökkenő fizikai kereslettel, a viszonylag magas készletekkel, illetve operációbeli nehézségekkel volt magyarázható. Ami a tavalyi évet illeti, a kitermelési nehézségek főként Guatemalában és Kanadában okoztak gondot. Guatemalában a Legfelsőbb Bíróság a legnagyobb kitermelést produkáló, a kanadai Tahoe Resources-hoz köthető Escobal ezüstbánya bányászati engedélyét függesztette fel határozatlan időtartamra részint környezetvédelmi aggályok, részint pedig a helyi őslakosokkal való összetűzések miatt. Kanadában pedig a rendszeres karbantartások elmaradása miatti termeléskiesések okoztak problémát.
Ugyanakkor Indiában, Kínában, Mexikóban és Argentínában felfutóban van a kitermelés, így várhatóan idén már a várakozások szerint növekedhet az össztermelés. A bányatársaságok részéről a többévnyi visszaesést követően a kitermelés növelése teljesen logikus lépés. A nem jövedelmező vagy alacsony megtérüléssel rendelkező bányák bezárása, a CAPEX csökkentése, illetve egyéb költségracionalizáló lépéseknek köszönhetően a kitermelési költségek unciánként átlagosan 10,37 dollárra csökkentek. Persze ez egy átlagos érték és vannak ennél magasabb költségek mellett termelő, sőt esetenként veszteséges társaságok is. Az viszont kijelenthető, hogy a jelenlegi 15 dollár környéki árfolyam mellett a szektor nyereségesen működik.
Az újrahasznosítás mértéke évek óta viszonylag stabilan évi 150 millió uncia körül mozog, igaz tavaly az alacsony ezüstárak miatt enyhe mértékben csökkent a tört ezüst volumene. Ami a kitermelői hedgeket illeti, a globális hedge book 2,8 millió unciával csökkent, így a tavalyi év végén a deltával kiigazított pozíciók 18,7 millió uncián álltak. Az idei évre egyelőre nem várnak a fedezett pozíciók méretében változást, de egy esetleges szignifikáns ármozgás ezt könnyen felülírhatja (az aranypiachoz hasonlóan az ezüst piacán is a forward ügyletek vannak túlsúlyban).
Nem az arany helyett, mellette érdemes vételen gondolkodni
Akit érdekelnek a nemesfémek mint befektetés, abban jogosan merül fel a kérdés, hogy a portfóliójába a diverzifikáción túl miért vegyen ezüstöt, ha aranyat is vehet. Nos, nem annyira az arany helyett, mint inkább az arany mellé érdemes venni. Ha megnézzük a fenti grafikont, akkor egyértelműen látszik, hogy az elmúlt közel fél évszázadban nem volt olyan olcsó az ezüst az aranyhoz képest mint most.
Mindent egybevetve, az ezüst erős ipari kereslete ellenére is, az arany/ezüst reláció még mindig megállja a helyét. Nemcsak azért, mert sok ezer éves történelme van, hanem mert ha nemesfémekről és értékmegőrzésről van szó, az emberek még mindig az aranyra és ezüstre gondolnak.
Nem gondolom, hogy az ezüst, mint befektetési lehetőség mindenki számára érdekes lehet. Azt viszont igen, hogy azok a befektetők, akik tartanak nemesfémeket a portfóliójukban vagy terveznek ilyen kitettséget felvállalni, azoknak érdemes lehet elgondolkodni az ezüstvételeken. Persze megint nem rövid távú spekulációra, hanem tudatos, hosszú távú befektetésre gondolok. Jelenleg unciánként 15 dollár körül kereskednek az ezüsttel, ami igencsak vonzó szint. Ami a monetáris politikát illeti, nagyon úgy tűnik, hogy a jegybankok kényszerpályán mozognak. Ha marad az elkövetkezendő években is a globálisan laza jegybanki politika, amire jó esély mutatkozik, akkor nemcsak az arany, hanem az ezüst piaca is jelentős felértékelődés előtt állhat. Ki tudja, talán éppen most indult el egy nagyobb nemesfém rally.
(A cikket először a Portfolio.hu közölte 2019. 07.16-án. Címlapkép: Sprott Money / Flickr)
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
