Kik jönnek Magyarországra, és hova utaznak a magyarok?
Németországból jön Magyarországra a legtöbb turista, és a magyarok is Németországba mennek a legtöbben – derül ki az Eurostat által közzétett, 2017-es adatokon alapuló interaktív adatábrájából. Jól látszik az is, hogy a turizmus mindkét vonatkozásban – az adott országba érkező turisták nemzetiségét, mind egy tetszőleges országból induló turisták célországát tekintve – nagyon nagy mértékben szegmentált: a Magyarországra látogató németek például az összes turistának mindössze 6,6 százalékát teszik ki, és ezzel igen jelentősen előzik a második helyet 3,2 százalékkal megszerző briteket. De a magyarok top célországa is úgy lehet Németország, hogy mindössze az utazások 6,9 százaléka irányult oda.
Ami biztosan látszik, az az Európán belüli utazások dominanciája: az uniós polgárok magánutazásainak, illetve az uniós turizmus „kibocsátó” államai között a tagállamok aránya egyaránt 85 százalék körül van.
Az alábbi ábrán a bal felső sarokban lenyíló menüből választhatja ki, melyik ország turizmusára kiváncsi, majd a két nagyobb fül között váltogatva nézheti meg az adott tagállam legfontosabb látogatóit, avagy azt, hogy az ország polgárainak mik a legkedveltebb célpontjai. A legtöbb esetben az is látható, hogy kik, hol hány éjszakát töltve átlagosan mennyit költenek naponta.
Az adatokat bogarászva megállapítható például, hogy
- a csehekhez érkező németek kevesebbet maradnak, de többet költenek, mint Magyarországon
- a cseh turizmusban az oroszok és az ázsiai országok meghatározóbb szerepet játszanak, mint nálunk
- az Eurostat emelte ki – a fenti adatokból ez nem látszik –, hogy az egy éjszakára vetített költés – az európai turisták EU-n belüli utazásainál – Romániában a legalacsonyabb 51 euróval, és Észtországban a legmagasabb, 155 euróval
- a magyarok utazási célpontjai között csak harmadik Horvátország (Németország mellett Ausztria is többeknek célpont), de a másik oldalról nézve, a horvát turizmusban a magyarok nincsenek is a dobogón (németek 22,7, szlovének 8,3, az osztrákok 8,1 százalék).
És persze az unión belüli külföldi utak nagyobb részét (56,1 százalékát) repülővel teszik meg, a belföldi turizmusban pedig 81,6 százalékot tesz ki az autós és buszos közlekedés – a jelenleg legkörnyezetkímélőbbnek tekintett vasúti közlekedés még a belföldi utazásoknál is csak 13,2 százalékot tesz ki, derül ki az Eurostat kiemeléséből.
Tudom, mit tettél tavaly nyáron
Repültél. Hiába a légiközlekedés a legszennyezőbb utazási mód(ok egyike), a légiforgalom és ezzel a légkörbe juttatott széndioxid mennyisége pár év alatt is ugrásszerűen, a kibocsátás több mint 30 százalékkal nőtt.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
