Mindeközben Óceániában

A Brexit népszavazás két és fél éve óriási meglepetést okozott az európai politikai életben. Nagy-Britannia EU-ból történő kiválási folyamata azóta zajlik komoly politikai turbulenciák közepette. Másfél hónappal ezelőtt a Csendes-óceán francia fennhatóság alá tartozó egyik szigetcsoportján is volt egy függetlenségi népszavazás, ahol Új-Kaledónia köszönte a lehetőséget és maradt továbbra is francia fennhatóság alatt. A függetlenedés elutasításának sok oka között van egy, amit ritkán említettek meg a kommentárok. Ez pedig a szomszédos Vanuatu intő példája, amely szigetcsoport 1980-ban függetlenedett és gazdaságilag nem járt úgy, ahogy szeretett volna.

Jónap Richárd

2018. december 13.

Christian Karembeu Új-Kaledónia legismertebb és leghíresebb polgára még jelenleg is. Karembeu kanak származású labdarúgó, aki 1970-ben született a még Új-Kaledónián belül is eléggé „remote” Lifou szigetén. Legnagyobb sportsikereit a francia válogatottal érte el, 1998-ban világbajnok, míg 2000-ben Európa-bajnok lett. Emellett 1998-ban és 2000-ben Bajnokok Ligája győztes is volt a Real Madrid játékosaként. A Franciaországtól 16.000 kilométerre lévő szülőhazájából tizenévesen költözött Franciaországba, mert tudta, hogy világhírű labdarúgóvá csak Európában válhat és nem Óceániában (azóta is rengeteg pénzzel támogatja Új-Kaledónia tehetséges fiatal focistáit). Karembeu igazi világpolgárrá vált. Tizennégy éven át volt Adriana Sklenarikova szlovák szupermodell a felesége, aki arról híres, hogy lábai hosszúságával bekerült a Guinness-rekordok könyvébe. Karembeu egyetlen dolgot nem tett meg 53-szoros válogatott francia játékosként: soha nem énekelte a francia himnuszt. Így tiltakozott ugyanis az ellen, hogy az 1931-es párizsi gyarmati kiállításra apjának a nagybátyját és testvérét a szervezők ugyan kanak követekként hívták meg, ám ott ketrecben mutogatták őket kannibál vademberekként.

Christian Karembeu életének ez a néhány pontja kiválóan mutatja be azt a mérhetetlen kettősséget, ami a még mindig létező francia világbirodalom távoli őslakosainak a lelkében él.

FRANCIAORSZÁGBAN UGYANIS MÉG 2018-BAN SEM MEGY LE SOHASEM A NAP. TAHITI ÉS EGÉSZ FRANCIA POLINÉZIA, ÚJ-KALEDÓNIA, MARTINIQUE, GUADELOUPE ÉS REUNION SZIGETEI UGYANIS MIND A MAI NAPIG ÚGYNEVEZETT FRANCIA TENGERENTÚLI TERÜLETEK, EGY RÉGI LETŰNT GYARMATBIRODALOM UTOLSÓ BÁSTYÁI.

A fősziget a világ ötödik legnagyobb nikkeltermelője. Ez a fém adja Új-Kaledónia exportjának 97%-át. Emiatt hiába kiemelkedően magas az egy főre jutó GDP (majdnem 40.000 dollár/fő) a társadalmi egyenlőtlenségek nagyon nagyok. A helyiek szabadságharca 30-40 évvel ezelőtt a függetlenség kivívása mellett ezt az egyenlőtlenséget is szerette volna csökkenteni. A 19 helyi és 2 francia halálos áldozatot követelő 1988-as Ouvea szigetén történt események után 10 évvel kötötték meg a helyi szervezetek és a francia állam az úgynevezett Noumea egyezményt. Ennek értelmében 20 éven belül kellett kiírni a helyi függetlenségi népszavazást, amire végül a határidő végén 2018. november 4-én került sor.

Százéves szabadságharc

Új-Kaledónia 1853-ban került francia fennhatóság alá. A helyi kanak őslakosok és a francia gyarmatosítók viszonya meglehetősen feszült volt szinte az egész 19. és 20. század folyamán. Aki egy kiváló képet szeretne kapni erről a világról, annak maximálisan ajánlom Mathieu Kassovitz Rebellion című 2011-es filmjét. A film az 1988-as Ouvea szigetén történt eseményeket mutatja be, ahol a 30 francia rendőrt foglyul ejtő helyi szeparatisták kerültek szembe a francia hadsereggel. Ez egyfajta záróakkordja volt az 1976 és 1988 között, a kanak őslakosok által vívott szabadságharcnak.

A harminc évnyi francia időhúzás alatt 1988 és 2018 között a világ és a helyi körülmények gyökeresen megváltoztak. Nem kérdés, hogy

ÚJ-KALEDÓNIA NÉPE 1988-BAN ELSÖPRŐ TÖBBSÉGGEL NYILVÁNÍTOTTA VOLNA KI A FÜGGETLENSÉGÉT. HARMINC ÉVVEL KÉSŐBB ÉS MÁSFÉL HÓNAPPAL EZELŐTT VISZONT 56:44 ARÁNYBAN FRANCIAORSZÁG RÉSZEKÉNT A MARADÁS GYŐZÖTT A NÉPSZAVAZÁSON A FÜGGETLENEDÉSSEL SZEMBEN.

Mi okozta a „fordított Brexitet”?

A 280.000 lakosból 210.000 fő volt jogosult a szavazáson való részvételre. Ebből 141.000-en jelentek meg az urnáknál és végül 78.361 nem és 60.573 igen szavazat született a kérdésre, hogy függetlenedjen-e Új-Kaledónia Franciaországtól. Sok helyen, ahol a lakosság akár 98%-át a kanak őslakosok adták így is 80% feletti volt a függetlenedési igény. Ám ezeken a helyeken kisebb volt a szavazási hajlandóság. A fővárosban, Noumeaban és sok más vegyes lakosságú helyen ezzel ellentétben 80% feletti volt a függetlenség elutasítása magas részvétel mellett. A függetlenség elutasítása mögött véleményem szerint a gazdasági kérdés volt a mérleg nyelve. Ennek az egyik része a francia anyagi támogatás.

A másik kevés helyen említett katalizátor pedig a szomszédos szigetcsoport, Vanuatu helyzete. A korábbi Új-Hebridák néven ismert brit gyarmat 1980-ban vívta ki a függetlenségét. A 270.000 lakosú szigetcsoport (majdnem ugyanannyi, mint Új-Kaledónia lélekszáma) gazdasági és infrastrukturális helyzete drasztikusan leromlott a függetlenség 3-4 évtizede alatt. Az iskolák és a kórházak által nyújtott szolgáltatások színvonala lecsökkent. Az úthálózat állapota évtizedek alatt semmit sem javult. A maláriaveszély még mindig jelen van a szigetcsoport legnagyobb részén. A 2005-ben megszüntetett brit segélyek helyére ugyan beléptek amerikai és kínai támogatások, ám Vanuatu gazdaságilag látványosan szenved. Az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért GDP 1990 és 2017 között kevesebb mint 20%-kal nőtt.

Mindeközben Új-Kaledóniában már régóta nincs malária. Működnek az egészségügyi és oktatási intézmények és kifogástalan az úthálózat a legkisebb szigeten is.

A GLOBALIZÁCIÓ 1988 ÉS 2018 KÖZÖTT OLYAN MÉRTÉKET ÖLTÖTT, HOGY EGY A FRANCIA BIRODALOMHOZ TARTOZÓ KÜLBIRTOKNAK KOMOLY GAZDASÁGI VESZTESÉGET OKOZNA AZ ANYAORSZÁGTÓL VALÓ FÜGGETLENEDÉS.

Egyszerűen mára nem éri már meg kimaradni a Franciaország és ezáltal az Európai Unió által nyújtott gazdasági előnyökből. A Csendes-óceánon, illetve a Karib-tengeren ugyanis csak át kell utazni a szomszédos független helyekre és a fejlettségbeli különbség félelmetesen szembeötlő.

Elképesztő világban élünk. Miközben Franciaországtól 33 kilométerre egy szigetország kiszavazza magát az EU-ból, addig 16.000 kilométerre onnan egy a történelem során sokszor megalázott szigetcsoport „Európa” része marad…

(fotó: Wikipedia)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.