Büntetők, jegybankok, meccsnézés munkaidőben

A brazílok munkaidejéből vehet el a legtöbbet a meccsnézés, az amerikai közvetítési jogokat megvásárló Fox sokat bukott azon, hogy az amerikai válogatott nem jutott ki a tornára, Magyarország az Economist elemzése szerint az alulteljesítő fociországok közé tartozik. A hamarosan véget érő futball világbajnokság apropóján a Bruegel válogatása alapján mutatjuk be a futball és a gazdaság egyes izgalmas összefüggéseit, amelyekkel akár fel is vághatunk a döntő közben a barátainknak.

A Goldman Sachs minden világbajnokságra elkészíti alapos VB-elemzését, amelyben a résztvevő országokról szóló összefoglaló anyagok mellett nem szokványos összefüggésekre rámutató ábrákat is megtalálhatunk. Az idei kiadványból kiderül, hogy a termelékenyebb országok általában jobban szerepelnek a világbajnokságokon, a magasabb átlaghőmérsékletű országok pedig gyakrabban jutnak be a döntőbe, mint a hidegebb területek válogatottjai. A Goldman Sachs elemzői azt is észrevették a büntetőpárbajok vizsgálata során, hogy

EGY VÁLOGATOTT TIZENEGYES-ÉRTÉKESÍTÉSI ARÁNYA EGYÜTT MOZOG AZ ORSZÁG NEMZETI BANKJÁNAK SIKERESSÉGÉVEL AZ INFLÁCIÓS CÉL KÖVETÉSÉBEN.

Az előző világbajnokság statisztikáiból egy további érdekes összefüggés is kirajzolódik: kevesebb alkalommal futottak lesre azoknak az országoknak a játékosai, amelyekben az állampolgárok úgy érzik, bízhatnak egymásban. A kölcsönös bizalom a csapatkohézió fontos eleme, míg a lesre futás nem egyszer egyénieskedő indíttatásból születhet.

Az Economist egy részletes modellt épített, hogy feltárja a válogatottak futballsikereinek lehetséges okait, nem csak a világbajnokságokra koncentrálva. A különböző országok gólkülönbségeinek varianciáját 40%-ban magyarázza a modelljük, amely a GDP-t és a foci népszerűségét is befolyásoló tényezőként tünteti fel. A modell alapján számított átlagos gólkülönbség és a tényleges eredmények összevetése azt mutatja, hogy egyes országok jobb teljesítményre lennének hivatottak a jellemzőik alapján (ilyen például Magyarország vagy az Egyesült Államok), míg más válogatottak (például a horvátok, urugayiak) jelentősen felülteljesítik a körülményeik sugallta szintet.

Úgy tűnik, hogy

A FELÜLTELJESÍTŐK SIKEREI MÖGÖTT AZ ÁLLHAT, HOGY MEGFELELŐ, KREATÍV FEJLŐDÉSI PÁLYÁT BIZTOSÍTOTTAK FIATALJAIKNAK,

nem hagyták, hogy tehetségeik elkallódjanak, éltek a nemzetközi lehetőségekkel, válogatottjaik pedig alaposan felkészültek.

Milliárd dolláros költségek

Milyen trendek rajzolódnak ki a világbajnokságok megrendezési költségeivel kapcsolatban? Az oroszországit megelőző négy világbajnokság költségei egyre csak nőttek: 2002-ben 643, 2006-ban 721, 2010-ben 1298, 2014-ben pedig 2224 millió dollár volt a számla végösszege. Nehéz elképzelni, mi állhatna a növekedő trend útjába: míg 2006-ban a VB-nyertes olaszok pénzjutalma 24,5 millió dollár volt, az oroszországi győztes 38 millió dollárral térhet haza. Érdekes adalék, hogy a 2014-es brazíliai VB újdonsága, a gólvonal-technológia roppant drága volt, hiszen az esemény teljes költségvetésének 17%-ába, 369 millió dollárba került.

A foci VB mellett más, nagy horderejű sporteseményekre is jellemző a költségek drasztikus elszállása. Mint ahogyan az ábrán is látható,

AZ OLIMPIÁKRA IS IGAZ, HOGY A TERVEZETT KÖLTSÉGEK AZ UTÓBBI IDŐBEN MINDIG JÓVAL MEGHALADJÁK AZ EREDETILEG TERVEZETT KIADÁSOKAT.

Ennek fényében jogosan merül fel a kérdés, hogy megéri-e egyáltalán nagyobb sporteseményeket, például világbajnokságot rendezni. Jelentős infrastrukturális fejlesztések zajlanak egy ilyen rendezvény előtt, de a kormányzati források emiatt elterelődhetnek más területekről, és az utólag üresen maradt létesítmények is problémát jelenthetnek. A turizmus, a nemzetközi ismertség is fellendülhet, ami azonban nem mindig nyeri el a helyi lakosok tetszését. Az élmény összekovácsolhatja a rendező országot és megismételhetetlen élményt nyújthat, ugyanakkor

AZ ADÓFIZETŐKNEK MINDENKÉPPEN VASKOS SZÁMLÁT KELL ÁLLNIUK.

Az előnyök és a hátrányok mérlege tehát nem egyértelmű és bizonyos költségek és hasznok csak utólag jelentkeznek.

A Fox is sokat bukott az amerikai válogatottal

A VB-rendezés mellett a VB-részvétel gazdasági hatásait is érdemes górcső alá venni. Az Egyesült Államok például nem jutott ki az oroszországi világbajnokságra, ami a csalódottság érzése mellett jelentős pénzbeli hátrányt is jelent az országnak. Az amerikai futballszövetség elesik 12,5 millió dollár támogatástól, amely a kijutó csapatoknak jár, valamint számos szponzorációs és licenszlehetőségtől is. Magáncégek is rosszul járnak az otthon maradó válogatott miatt: a Fox például csillagászati összegekért vette meg a VB közvetítésének jogát, a nézőszám azonban elmarad attól, ami az amerikai játékosok szereplésével várható lett volna.

Meccsnnézés munkaidőben

A világbajnokság a munkahelyi produktivitásunkra is hatással lehet, különösen, ha nem szeretnénk egy meccsről sem lemaradni. A mi időzónánkban a mérkőzések több mint 30 órán keresztül a munkaidő időtartamába esnek – 6 óráig tartó munkanappal számolva.

A BRAZIL FUTBALLRAJONGÓK AKÁR 60 ÓRÁNÁL IS TÖBBET SZENTELHETNEK MUNKAIDEJÜKBŐL A FOCIMECCSEKNEK AZ OROSZORSZÁGI VB SORÁN.

A távol-keleti főnökök azonban megnyugodhatnak: ők biztosan nem kapják azon alkalmazottaikat, hogy suttyomban focit néznek munka helyett.

(A cikk alapjául Silvia Merler 2018.07.09-én a Bruegel.org blogján megjelent World Cup Economics című írása szolgált, a fordítás Hegyesi Zsolt közgazdász hallgató munkája.) 

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.