Dollár nélkül nincs élet – miért árulják Gyeripaszka repülőgépét?
Az amerikai szankciók azért hatásosak szerte a világon, függetlenül attól, hogy akár, mint Irán esetében, számos fontos gazdaság hatalom nem támogatja azokat, mert a szankcionált személyekkel, szervezetekkel való együttműködés esetén az USA képes arra, hogy az érintettek számára lehetetlenné tegye a dollárban történő elszámolást. Ezt pedig ma még lényegében egyetlen nemzetközi színtéren is érdekelet vállalat sem engedheti meg magának, bankok esetén akár csődöt is eredményezhet.
Az orosz milliárdos, többek között a világ második legnagyobb alumíniumtermelőjét, a Rusalt (még) birtokló Oleg Gyeripaszka a nemzetközi üzleti világ ismert figurájaként anyagi korlátok nélkül élhetett. A Reuters nemrég közölt híre viszont arról szólt, hogy kénytelen volt visszaadni az által használt magángépeket az azokat bérbeadó cégnek, amely rögtön piacra is dobta azokat.
Természetesen nem arról van szó, hogy Gyeripaszka anyagilag lenullázta magát, (bár az ellene bevezetett amerikai szankciók miatt vagyona jelentősen leértékelődött), jogi értelemben azonban történt egy fontos esemény.
AZ OROSZ MILLIÁRDOST AZ USA TELJESEN LETILTOTTA AZ AMERIKAI PÉNZÜGYI RENDSZER, EZEN BELÜL PEDIG A DOLLÁR HASZNÁLATÁRÓL.
Ez pedig mindenkinek, aki vele kapcsolatban áll, megnehezíti az életét. Emiatt a jellemzően dollárban üzletelő repülőgéplízing iparágban is nemkívánatos személlyé vált, a gépek tulajdonosainak pedig – jelen esetben ez a Credit Suisse és a Raiffeisen Bank – meg kell így vele szakítani minden üzleti kapcsolatot. Mi ennek a háttere és miért veszélyes egy szankcionált jogi vagy természetes személlyel való üzleti kapcsolat egy cég számára?
Lekapcsolás a dolláról
A magyarázat kissé messzebb kezdődik, de fontos a probléma megértéséhez. Az amerikai dollárt kizárólag és teljesen logikusan csak az USA központi bankjának szerepét betöltő, 12 tagbankból álló Federal Reserve System (FED) hozhatja létre, amely az amerikai kereskedelmi bankok valamely regionális FED-nél vezetett számláján írja azt jóvá. A legtöbb esetben ez a New York FED-et jelenti.
A külföldi bankok dollárbetétei pedig a láncolat végén amerikai kereskedelmi banki forrásként jelennek meg. Amikor egy külföldi bank dollárt utal át egy másik külföldi banknak, akkor minden esetben az egyes regionális FED bankoknál vezetett amerikai kereskedelmi banki betétszámlák között is megtörténik a pénzmozgás. Kivételt képez az, amikor mindkét külföldi bank ugyanannál az amerikai banknál vezeti számláját. De a tranzakció ekkor is megjelenik az amerikai bankok könyveiben.
Magyarul:
DOLLÁR NEM UTALHATÓ ÚGY A VILÁGBAN, HOGY AZ NE ÉRINTENÉ AZ AMERIKAI PÉNZÜGYI RENDSZERT.
(Hasonló logika alapján működnek más deviza elszámolási rendszerek is). Ettől kezdve érthető, hogy ha az USA kormánya a vonatkozó jogszabályok alapján megtiltja a dollár használatát egy szankcionált személynek, az intézkedés betartását ellenőrizni is tudja, a szabályokat megszegő bank pedig komoly büntetésre számíthat. Erre két látványos példát érdemes említeni:
- az egyik a francia nagybankra, a BNP Paribas-ra 2015-ben kiszabott, összesen 8,9 milliárd dolláros fizetési kötelezettség, miután a bank Irán, Szudán és Kuba számára hajtott végre tiltott pénzügyi tranzakciókat;
- a másik a harmadik legnagyobb lett bank, az ABLV de-facto idén tavasszal történt bezáratása, miután az többek között Észak-Korea „pénzmosodájaként” működött.
Az USA megtiltotta a bank számára, hogy az Egyesült Államokban dollárszámlát nyisson, így a fentiek alapján lehetetlenné vált számára a dollárban történő bármilyen tranzaktálás. Egy modern bank számára elképzelhetetlen, hogy ne tudjon dollárban elszámolni, de legalább ilyen fontos az is, hogy egy ilyen esetben elkezdenek menekülni a betétesek, a bankpánik miatt pedig a pénzintézet ténylegesen csődbe is megy. Pontosan ez lett az ABLV sorsa.
Nem véletlen, hogy emiatt
A NYUGATI BANKOK MOST MÁR NAGYON FÉLNEK A SZANKCIONÁLT SZEMÉLYEKTŐL ÉS SZERVEZETEKTŐL,
és egyre inkább semmilyen tranzakciót nem hajlandóak lebonyolítani számukra, természetesen a számlákat is felmondják. A Közel-Keleten és Közép-Ázsiában ez még nem ennyire feszes, de az USA már kínai bankot is szankcionált korábban, így nem lenne meglepetés, ha ebbe az irányba is nőne a szigor.
A történetben van még egy csavar. A jogszabályok alapján a szankcionált személlyel üzleti kapcsolatot fenntartó harmadik személy is szankcionálható, ezt pedig az USA a tavaly nyáron elfogadott új szabályozás, az ún. CAATSA alapján egyre jobban be is tartja. Így például ha a cikk elején említett Oleg Gyeripaszkával egy EU illetőségű vállalat szerződéses kapcsolatot létesít – mondjuk ingatlant ad neki bérbe –, elméletileg ez a cég is szankció alá vonható.
Az USA – többek között geopolitikai céljait figyelembe véve – sokszor úgy teszi fel a kérdést:
AZ AMERIKAI PIACOT VAGY A SZANKCIONÁLT SZEMÉLYT VÁLASZTOD?
Az előbbi a legtöbb esetben sokkal fontosabb, és látható, hogy a dollár elszámolásról való „lekapcsolás” jelentősen megnehezíti az adott szervezet működését, így a legtöbb cég ezt választja. Különösen igaz ez a jelentős tőkeáttétellel működő pénzügyi intézményekre, melyek működésének végét jelenti, ha nem képesek dollárt elszámolni. Nem véletlen, hogy az Iránnal szemben bevezetett szankcióknak a legtöbb európai vállalat meg fog felelni akkor is, ha az EU egyébként elutasítja ezt, miután senki nem akarja, hogy ne vezethessen dollárban számlát.
Miért nem lehet a dollárt egyszerűen kikerülni?
Természetesen Kína, Oroszország és most már egyre inkább az EU részéről is felmerül, hogy más devizában számoljon el egymással tranzakciókat és a folyamatok ebbe az irányba mutatnak. Ugyanakkor az amerikai dollár szerepe a nemzetközi gazdasági tranzakciókban még mindig óriási, ez a világ első számú tartalékdevizája és valamilyen szinten minden nemzetközi vállalatnak van dollár kitettsége, akár a beszerzés, akár pedig az értékesítés oldalán. Sokuk számára pedig az amerikai piac is nagyon fontos.
Az amerikai szankciók lehetőségét pedig csak úgy lehet elkerülni, ha az érintett személy semmilyen dollárban elszámolt tranzakciót nem hajt végre. Egy német multi vagy egy olajvállalat esetén azonban ez elképzelhetetlen. Emiatt a dollárban történő számlavezetés megtiltásának veszélye a szankciók betartására kényszeríti a gazdasági szereplőket.
Ennek köszönhető, a történet elejére visszakanyarodva, hogy Oleg Gyeripaszkának meg kellett válnia repülőgépeitől, ezek tulajdonosai egyszerűen nem akarták futni a dollárról való „lekapcsolás” kockázatát.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
