Most kezd igazán érdekessé válni a platina

Sokak számára ismerősen, bár kissé egzotikusan csenghet a platina szó. Van, akiknek az autókatalizátorok, másoknak a platinagyűrűk és ékszerek, megint másoknak az orvosi implantátumok ugranak be első hallásra. És bár annak ellenére, hogy fejben el tudják helyezni, a platina, mint befektetés szinte teljesen ismeretlen fogalom. Egy igazi vakfolt a térképen. Pedig most kezd csak igazán érdekessé válni.

picture

Botrányon innen és túl

A platina hányattatása egész pontosan öt évvel ezelőtt, a dízelbotránnyal kezdődött. Mint ahogy az ismeretes, a Volkswagen egy szabálytalan szoftveres kerülő berendezést használt dízelgépjárművei motorvezérlésében, hogy megkerülje az érvényes kibocsátási normákat. A botrány következményeként az iparág átfogó felügyeleti vizsgálatokat, szigorodó szabályozásokat és jelentős bírságot kapott a nyakába. Európában egyfajta dízelellenesség alakult ki, pedig az igazság az, hogy több benzines modell (mint például az 1.0 literes 95 LE-s VW Polo és Seat Ibiza vagy az 1,4 literes VW Jetta, illetve 115 LE-s Seat Leon) is megbukott a teszteken. A médiában azonban ezzel a ténnyel keveset foglalkoztak, és jobbára arra helyezték a hangsúlyt, hogy a dízelmotorok által kibocsátott nitrogén-oxidok (NOx) mennyire ártalmasak, és hány évet vesznek el az ember életéből.

A botrányt a platina nagyon megsínylette

Hogy miért fontos ez? Azért, mert a dízelautók katalizátorainál főként platinát, míg a benzinüzemű autóknál palládiumot használnak a katalizátorhoz. És mivel a platina iránti kereslet több mint egyharmadát az autószektor adja, ez alapjaiban befolyásolja a platina világpiaci árát. Ha megnézzük a fenti ábrát, egyértelműen látszik a dízelbotrányt követően kibontakozó dízelellenesség hatása. Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) adatai szerint, míg 2016-ban az Európai Unióban regisztrált új autók 49,20 százaléka volt dízelüzemű, addig 2019-re ez az arány 30,50-re csökkent. Ezzel szemben a benzinüzemű autók aránya a 2016-os 46,60 százalékos szintről 58,90 százalékra növekedett. Ez elég durva piacvesztés.

És hogy mit is jelent ez konkrét számokban? Míg 2016-ban az autószektor kereslete elérte a 3.339 ezer unciát, ami a teljes kereslet 40,39 százalékát tette ki, addig 2019-re ez a szám 2.876 ezer unciára olvadt, ami alig 34 százaléka az összkeresletnek. Vagyis 13,87 százalékkal esett vissza az autóipar kereslete négy év leforgása alatt, a masszív deficitben lévő platinapiacot évekre többletbe fordította, és nyomás alá a platina árfolyama.


Új lehetőségek az autógyártásban

Többéves szenvedés után azonban úgy néz ki, hogy van ok az óvatos optimizmusra. A dízel könnyűgépjárművek (LV) értékesítése az év első felében a vártnál jobban alakult. A dízeles hibrid autók európai értékesítése végre megtörte a csökkenő trendjét. Az Egyesült Királyságban a dízel mild hibrid autók eladásai az első hat hónapban hatalmasat, 211 százalékot ugrott és meghaladta a 21 ezer egységet. De nemcsak a briteknél, Spanyolországban (+44%) és Németországban (+55%) is jól fogytak a dízel hibridek.

Ezzel párhuzamosan több autógyártó is a dízeles hibrid modellek bővítése mellett döntött, hogy meg tudjanak majd felelni az új szigorúbb európai emissziós előírásoknak. Hogy miért dízel és nem benzin hibrid? Szakértői vélemények szerint a dízeles hibridekkel hatékonyabb üzemanyag felhasználás érhető el, ami kevesebb szén-dioxid kibocsátással jár. Így elkerülhetik a jelentős bírságokat. Vagyis a jövőben a dízel hibridek előretörése várható, legalábbis az Európai Unión belül.
További optimizmusra adhat okot a kínai nehézgépjárművek (HDV) piacán tapasztalható gyors fellendülés. Az év első öt hónapjában a kínai nehézgépjármű-gyártás év/év alapon közel 8 százalékkal volt magasabb, mint 2019-ben. Mindezt úgy, hogy az év elején a koronavírus Kínában is tombolt. Hogy ezt képbe tudjuk helyezni: Kína adja a világ nehézgépjármű-gyártásának több mint 40 százalékát, mely 90 százaléka dízelüzemű. Ez egyértelműen pozitív hatással bír a platina piacára, pláne ha a termelés ütemét fenn tudja tartani.

A palládium hihetetlen drágulása

És végül, de nem utolsó sorban, egyre több helyről hallani, hogy az autógyártók a benzinüzemű autók katalizátorainál elkezdtek palládium helyett platinát is használni. Ez technológiailag megoldható, igaz bonyolultabb eljárás. Erre vonatkozóan sajnos nem elérhetőek nyilvános adatok, mértékéről majd csak utólag olvashatunk. Egy biztos, az autógyártók kényszerhelyzetben vannak, a dízelbotrány következtében elszállt a palládium árfolyama. Míg 2016-ban 500 dollár környékén volt unciánként, addig most az év elején a spot palládium árfolyama már a 2.900 dollárt ostromolta. Most ugyan lentebb van, 2.260 dollár környékén kereskednek vele, de így is 2,5-szer annyiba kerül unciája, mint a platina (a cikk írásakor a spot platina árfolyama 900 dollár volt). És ha a fundamentumokat nézzük, nem nagyon várható, hogy sokkal olcsóbb legyen. Igaz, hogy a palládium piaca a várakozások szerint „csak” 124 ezer unciás deficitben lesz idén, szemben a 2019-es 595 ezer unciával, de jövőre újra a hiány növekedését várják a Norilsk Nickel jelentése alapján. A másik tényező, ami a palládium-platina cserét támogathatja az áron túl, az sokkal prózaibb. Nem jutnak elég palládiumhoz, hiánycikk.

Jól hangzik, bár kissé megfoghatatlan. Szerencsére a PI erre vonatkozóan végzett számításokat, így jobban el tudjuk helyezni. Jelenlegi árfolyamok mellett a katalizátorokban használt palládium platinára történő lecserélése típustól függően akár 140 dolláros költségmegtakarítást is jelenhet a cégeknek. Illetve, ha a palládium alapú katalizátorok 1 százalékát platinára cserélnék, akkor az hozzávetőlegesen 90 ezer uncia extra keresletet támasztana a platina iránt. Gondoljunk bele: feltételezve, hogy a számítások helytállóak, ha csupán csak a palládium alapú katalizátorok 5 százalékát cserélik le tartósan platinára, az 450 ezer uncia extra keresletet jelent, ami masszív deficitbe vágná a platina piacot. Persze itt még nem tartunk, de az irány adott és ezzel mindenképpen számolni kell.

Összeeső kitermelés

Az arannyal és az ezüsttel ellentétben a platina kitermelés földrajzilag sokkal koncentráltabban folyik. A világ platina kitermelésének 72,90 százaléka Dél-Afrikából származik. A második legnagyobb kitermelő Oroszország a maga 11,95 százalékos részesedésével, mely ugyan jócskán elmarad Dél-Afrikától, de még így is majdnem akkora, mint Zimbabwe, Kanada és az Egyesült Államok együttvéve.

Ebből kifolyólag a dél-afrikai események alapvetően befolyásolják a platina árfolyamát a kínálati oldalon keresztül. Lévén afrikai országról van szó, ez sokkal gyakrabban fordul elő, mint azt sokan gondolnák. Szinte rendszeresek az 1-2 évente ismétlődő kiterjedt bányasztrájkok, ahol az olyan nagy szakszervezetek, mint például a National Union of Mineworkers (NUM) vagy az Association of Mineworkers and Construction Union (AMCU) akár hetekre megbénítja a bányaoperációt a jobb bér- és munkafeltételek kiharcolása érdekében. Sajnálatos módon ezek a sztrájkok olykor vérengzésbe fordulnak, mint legutóbb 2012-ben. A feldühödött tömeg a marikanai bányánál rátámadott az erősen felfegyverzett rendőrökre, akik a tömegbe lőttek, és az összecsapás végére 34 bányász maradt holtan. Az eset persze nagy felháborodást keltett, és több vizsgálat is indult. Azóta a szakszervezetek szorosabban együttműködnek a rendfenntartó erőkkel, hogy elejét vegyék az újabb vérengzéseknek. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lesznek sztrájkok, mint ahogy voltak is. A nyomott bérek és az életveszélyes munkakörülmények várhatóan a jövőben is sztrájkba fognak torkollni.

Idén azonban nem a sztrájkok okoznak kiesést a kitermelésben, hanem a koronavírus-járvány. Méghozzá nem is akármekkorát. A Minerals Council South Africa (MCSA) várakozása szerint a COVID-19 okozta lezárások és azok gazdasági hatásai miatt az ország bányaiparának kitermelése 2020-ban 20-25 százalékkal eshet vissza. Ha figyelembe vesszük, hogy Dél-Afrika adja a globális platinatermelés közel ¾-ét, akkor ez azt jelenti, hogy a világ platinatermelésének 15-18 százaléka hiányozhat idén. És ez csak Dél-Afrika. Ekkora kiesés már jó eséllyel ellensúlyozhatja az autóipar év eleji leállása miatti kereslet visszaesést.

A nyáron a hatóságok újra engedélyezték az átmenetileg leállított bányák újraindítását, azonban eltérő mértékben. A külszíni fejtéssel működő bányák teljes létszámmal üzemelhetnek, míg a földalatti kitermelést folytató bányákban csak a dolgozók fele vehette fel újra a munkát. Ez persze alapjaiban befolyásolja a bányák jövedelemtermelő képességét, és szinte biztosan magasabb kitermelési költséget fog eredményezni unciánként. Ha magát az iparági szereplőket nézzük, akkor elég széles skálán mozognak az AISC értékeik. Míg a jelentős külszíni operációkkal rendelkező Anglo-American Platinumnál unciánként 293 dollár, az Implatsnál 325 dollár, addig a Sibanye 894 dollár mellett termel ki egy unciányi platinát. De persze vannak ennél magasabb termelési költséggel rendelkező bányák is, melyek jellemzően földalatti bányászatot folytatnak. Ilyen például a marikanai vagy a rustenbergi bányaoperáció, ahol az AISC unciánként 1.114 és 1.187 dollár. Az, hogy a járvány miatt mennyivel fog drágulni a kitermelés, még nem lehet pontosan megmondani. Függ attól, hogy lesz-e második hullám, és az átmeneti bányabezárásokat hoz-e, illetve ha nem, akkor milyen gyorsan tudják felpörgetni a kitermelést. Egy biztos, emelkedni fog.

A kínai sztori

A kínai Ökológiai és Környezetvédelmi Minisztérium döntése szerint idén július elsejétől lépett hatályba a könnyű- és nehézgépjárművekre vonatkozó Stage-6 emissziós standard, az autógyártók 6 hónap haladékot kaptak, hogy a szükséges technológiai módosításokat elvégezzék, illetve az új szigorúbb szabályozásnak nem megfelelő készleteket értékesítsék. Emellett szeretnék ösztönözni a hidrogén üzemanyagcellás járművek gyártását, illetve vásárlását is.
Ez kifejezetten pozitív a platinára nézve, mivel az ilyen autók gyártásakor közel kétszer annyi platinát használnak fel, mint egy hagyományos belsőégésű motorral rendelkező járműnél. Elemzői várakozások szerint a szigorúbb károsanyag-kibocsátási követelményekhez való alkalmazkodás, valamint a hidrogén üzemanyagcellás járműgyártás központi támogatása a kínai autóipar platinakeresletét idén 14 százalékkal növelheti. Ez már csak azért is nagy szó, mert a globális autóipari kereslet a járvány okozta leállások miatt várhatóan csökkenni fog.

De nemcsak az autószektorról van szó. A Shanghai Gold Exchange adatai szerint az első negyedévben a fizikai platina vásárlások elérték a 455 ezer unciát szemben a 2019-es év azonos időszakában mért 171 ezer unciával. Az adatok szerint a vételek elsősorban az ékszeriparból és egyéb más iparágból (üveg, vegyipar, elektronika) jöttek, kihasználva az év eleji tőzsdei pánikban kialakult alacsonyabb platinaárakat.

A platina, mint befektetés Kínában viszonylag új dolognak számít. Nem olyan széles körben ismert, mint az arany vagy az ezüst. Most viszont ez változni látszik, kezdi felkelteni az emberek érdeklődését. Mi sem mutatja ezt jobban annál, minthogy a China Gold Coin pénzverde a nagy érdeklődésre való tekintettel 14 év után először 2019-ben újra platina érméket kezdett el verni.

Ugyan a befektetési célú platina vásárlás (legyen érme, rúd vagy lapka) még gyerekcipőben jár Kínában, de a várakozások szerint az elkövetkezendő években dinamikus növekedés előtt állhat, és legalább akkora népszerűségre tehet szert, mint a nyugati világban. Mindent egybevéve nagyon úgy néz ki, hogy Kína a jövőben az aranyhoz hasonlóan a platina piacán is meghatározó szereplővé fogja kinőni magát.

Historikus mércével mérve is nagyon olcsó

A dízelbotrány hatására az elmúlt öt évben igen erős nyomás alá került a platina árfolyama és unciánként több száz dollárral került lentebb. Olyan alapállítások dőltek meg, mint a platina drágább az aranynál és drágább a palládiumnál, mivel hozzájuk képest kevesebb van belőle, ritkábban fordul elő. Korábban átmeneti jelleggel volt már erre példa, de a végén a piac mindig visszakorrigált. Most viszont a VW-botrány következtében nemcsak hogy bement a platina/arany és a platina/palládium árfolyamráta 1 alá, hanem tartósan alatta is maradt.

AZ ELMÚLT KÖZEL HÁROM ÉVTIZED ADATAI ALAPJÁN SOSEM VOLT MÉG ILYEN OLCSÓ A PLATINA AZ ARANYHOZ ÉS A PALLÁDIUMHOZ MÉRTEN, MINT AZ IDEI ÉVBEN.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne még olcsóbb. A befektetési célú (fizikai) platinakeresletben történt változások viszont optimizmusra adhatnak okot. Az elmúlt évek kínszenvedése valósággal elkergette a vevőket. Míg 2016-ig folyamatosan emelkedett a befektetési célú platinavásárlás, azt követően meredek zuhanásba ment át és 2018-ra 67 ezer unciára esett össze a 2016-os 620 ezres értékről. Közel tizedére. A tágabb értelemben vett nemesfémpiaci (arany, ezüst és platinafémek) rally viszont újra meghozta az érdeklődést a platina iránt és a tavalyi év végére 1.131 ezer unciányit vásároltak a befektetők, és mindezt szinte feltűnésmentesen. Nem igazán lehetett a Bloombergen vagy a CNBC-n erről hallani. Mivel a világ vezető jegybankjai deklaráltan elkötelezettek a rendkívül laza monetáris politika mellett, a nemesfémek várhatóan a jövőben is élénk keresletre számíthatnak. Sőt, a Federal Reserve az új inflációs stratégiájaként még hajlandó is elengedni egy kicsit az inflációt, ami abszolút nemesfém pozitív. Így minden adott hozzá, hogy a befektetési célú platinakereslet a jövőben is erős legyen.

A tőzsdén még nem bikák a befektetők

Annak ellenére, hogy a fundamentumokat tekintve már látszik a fény az alagút végén, és a fizikai befektetők már zsákolni kezdték a platinát, a tőzsdét ez nem nagyon hatja meg. A CFTC adatai szerint hiába van 1.000 dollár alatt a platina tőzsdei határidős árfolyama, a spekulatív long pozíciók száma alig éri el a 12 ezer kontraktust. És ha figyelembe vesszük, hogy a nemesfémeknél beindult általános korrekció szinte biztosan pozíciózárásokat fog eredményezni, sokkal inkább lesz semleges a piac, mint bull.

Pedig a hosszú távú grafikont elnézve lenne hová emelkedni az árfolyamnak. 2011-ben, amikor az arany és az ezüst elszállt, a spot platina árfolyama 1.800 dollár környékén volt, ami duplája a mostani árnak. De a dízelbotrány előtt is stabilan 1.400-1.500 dollár környékén kereskedtek vele, magasabban, mint az arannyal vagy a palládiummal. Hogy miért van ez a divergencia a fizikai befektetők és a tőzsdei kereskedők között? Azért, mert teljesen mást lát a két oldal. A tőzsdén nem foglalkoznak a platina nemesfém jellegével, pusztán csak ipari fémként kezelik. Egy olyan ipari fémként, ami az autógyártáshoz kötött. Mivel a koronavírus miatt köztudottan nem lesz 2020 az autóipar éve, így nincs mire megvenni. Arról nem is beszélve, hogy az agyakba teljesen beleégett a VW-botrány és még ha a jövőben optimizmusra okot adó autóértékesítési adatok is jönnek, időbe telik a fejeket átállítani. Ezzel szemben a befektetési célú platinavásárlók pont, hogy a termék nemesfémjellegére koncentrálnak. Hosszú távon gondolkodnak, értéket látnak és veszik. Egyik fél sem jobb vagy több a másiknál, viszont egy tartós platina rallyhoz az kell, hogy mind a két fél egy oldalon álljon. Mint az aranynál vagy az ezüstnél.

Venni kell?

Bármennyire is hihetetlenül hangzik, az elmúlt évek agonizálását követően végre már látszanak a javulás jelei a platinánál. A fundamentumokban bekövetkezett pozitív változások optimizmusra adhatnak okot, azonban nem árt óvatosnak lenni. A tőzsdén egyelőre ignorálják a javuló fundamentumokat és inkább semleges a piac. Nem valószínű, hogy hirtelen bebullozódik, bár láttunk már ilyet. Aki rövidtávon gondolkodik, annak nem biztos, hogy a platina a legjobb választás, hosszú távon viszont már más a helyzet.

A VILÁG VEZETŐ JEGYBANKJAI VÁRHATÓAN A JÖVŐBEN IS FENNTARTJÁK A RENDKÍVÜL LAZA MONETÁRIS POLITIKÁT, ÉS MÉG HA NEM IS VÁGJÁK TOVÁBB A KAMATOKAT, TOVÁBB FOGJÁK ÖNTENI A PÉNZT A PIACOKRA. EZ PEDIG TOVÁBBRA IS KEDVEZNI FOG A NEMESFÉMEKNEK, MARADHAT AZ EMELKEDŐ TREND.

Mindez hatással lesz a platina piacára is, erős maradhat a befektetési célú kereslet. Ha pedig a kínai kereslet valóban úgy fog növekedni az elkövetkezendő években, mint ahogy azt várják, az már önmagában magasabb platina árfolyamot kell, hogy eredményezzen. És itt nemcsak a befektetési célú vásárlásokról van szó. A július 1-én hatályba lépett szigorúbb Stage-6 emissziós standard rákényszeríti a könnyű- és nehézgépjármű gyártókat, hogy a jelenleginél több platinát használjanak, nem beszélve a hidrogén üzemanyagcellás autógyártás központi ösztönzéséről, ami ugyancsak platinaigényes. A féléves türelmi időszak az év végén lejár, azt követően már csak az új standard szerinti járművek lesznek gyárthatók. Európában a dízel hibridek várható térnyerése adhat okot az örömre, igaz a hagyományos dízel piac, ha enyhébb mértékben is, de tovább erodálódhat. Ha pedig az autógyártók végre elkezdenek a benzinüzemű autóknál a palládium mellett platinát is használni a katalizátorokhoz, az masszív deficitbe fordíthatja a fémet. Évek óta elszállt a palládium árfolyama és idén a koronavírus-járvány ellenére is stabilan 2.000 dollár felett jár. És mivel jövőre is nagyobb deficitben lehet a piaca, nincs miért azt várni, hogy összeomoljon a palládium árfolyama. Így a gazdasági racionalitás is a platinahasználat mellett szól.

Nem gondolom, hogy mindenki számára érdekes lehet a platina, de azt igen, hogy akinek vannak nemesfémek a portfóliójában (arany, ezüst), vagy érdeklődik irántuk, annak vonzó befektetési alternatívát jelenthet a platina. De csakis hosszú távú befektetésként. A nemesfémpiacokon beindult általános korrekció, mely részben a túladott dollár erősödésével magyarázható, várhatóan jó vételi lehetőségeket teremthet majd, így az arany és az ezüst mellé érdemes lehet felvenni a figyelőlistára a platinát is.

Egyet viszont nem szabad elfelejteni: ez nem arany. Sokkal kisebb a piaca, mint az aranynak vagy akár az ezüstnek, ráadásul a tőzsdén elsődlegesen ipari fémként tradelik. Ez pedig azt jelenti, hogy jóval nagyobb volatilitása van a terméknek és ez nem biztos, hogy a kevésbé kockázattűrő befektetők számára is elfogadható. Szinte biztos, hogy mindkét irányba heves elmozdulásokat fogunk látni. Nem lesz egy sétagalopp, de ha úgy alakulnak a dolgok, ahogy most kinéznek, a platina jelentős felértékelődés előtt állhat.

(A cikk először a Portfolio.hu-n jelent meg, 2020. szeptember 9-én. Címlapkép: a világ legnagyobb platina bányája Johannesburg közelében, Marikanaban, forrás: Naashon Zalk / Bloomberg)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.