40 százalékkal drágult a kávé az idén, és lehet, hogy ez még nem a vége

A korábbi alacsony árak mellett egyszerűen nem volt pénz a fenntartható termelés költségeire, de az is számít, hogy Dél-Amerika több országában a parasztoknak többet fizet, ha kokaültetvényeken dolgoznak kávéültetvények helyett. És persze ott az időjárás, ami önmagában is eldöntheti, hogy a jelenlegi szintekről még van feljebb, vagy korrekció jöhet – figyeljük az esőt Vietnamban. Közben alakulóban van egyfajta kávékartell is, az International Coffee Organization legalábbis szeretné elkerülni, hogy újra nagyon alacsony szintekre essenek az árak.

picture

Tavaly év végén írtunk róla, hogy a kávépiacon a rekordszintű kereslet ellenére évek óta tartó tartós árfolyamcsökkenés a kínálati fenntarthatóságát veszélyeztető, negatív folyamatokhoz vezetett. Ahogy akkor a cikkben megállapítottuk, egyre több jelt utalt arra, hogy közeledünk a mélyponthoz és a termény ára emelkedni fog. Idén ezt a várakozást az árfolyam is igazolta, közel 40 százalékot rallyzott a kávépiac.

picture

Csak a boltban drága a kávé, a tőzsdén most olcsón jegyzik

A rekordfogyasztás ellenére a korábbi árcsúcsok harmadán jegyzik a kávét a piacon, ebből a fogyasztói árakban viszont semmi nem látszik. Az árupiacon is jöhet fordulat, az időjárási nehézségeket a kivéreztetett termelők nehezen tudják ellensúlyozni, a termelés visszaesésére lehet számítani.

Pedig nem indult könnyen az idei év a kávépiaci befektetőknek, a javuló fundamentális kép ellenére az év első hónapjaiban semmilyen pozitív változás nem látszott az árfolyamon. A nyáron viszont már kezdett éledezni a termék, de az igazi begyorsulás az ősztől volt tapasztalható. Olyannyira, hogy az elmúlt egy évben közel 40 százalékot emelkedett az arabica típusú kávé határidős árfolyama. Ezzel a teljesítménnyel pedig

AZ ARABICA KÁVÉ NEMCSAK AZ EGYÉBKÉNT MÍNUSZOS BLOOMBERG COMMODITY INDEXET VERTE MEG, HANEM A BIVALYERŐSNEK MONDOTT AMERIKAI S&P 500 RÉSZVÉNYINDEXET IS.

Az arabica kávé árfolyama az idei évben jelentősen növekedett többet.

A NY-i kávé és a főbb indexek elmúlt 1 éves teljesítménye (forrás: Bloomberg)

Egyszerűen nem volt már pénz kávétermelésre

Az árrobbanás oka egyszerű: az éveken át csökkenő és már amúgy is nyomott árak mellett a gazdák többsége már képtelen volt a megfelelő mértékű tápanyag utánpótlás, a növényvédő szerek és öntözés finanszírozására. Ezen pótlólagos ráfordítások nélkül pedig nem tartható fent a megszokott magas termésszint. Olyannyira nem, hogy az International Coffee Organization (ICO) számításai szerint a 2019/2020-as marketing évben a korábbi 3,7 millió zsák (1 zsák = 60 kg) globális többlet 502 ezer zsák deficitbe fog fordulni.

És nemcsak az arabicanál várható terméscsökkenés, hanem a robusta típusú kávénál is. A világ legnagyobb robusta termelője Vietnám, és a hírek szerint ott is rájár a rúd a kávétermesztőkre. A Vietnam’s Coffee and Cocoa Association (VICOFA) hivatalos előrejelzése szerint a 2019/2020-as termés év/év alapon 15 százalékkal zuhanva csak 1,4 millió tonna lehet részint a szárazság, részint a csökkenő pótlólagos ráfordítások miatt. És a friss időjárási előrejelzések szerint ez a kiesés még akár növekedhet is. A Vietnam National Center for Hydro-Meteorological Forecasting hétfői prognózisa szerint a következő hetekben még a korábban vártnál is kevesebb, az átlagos csapadékmennyiség közel fele eshet az ország főbb termőterületein.

LÉNYEGÉBEN MINDEN ADOTT A TERMÉSMENNYISÉG CSÖKKENÉSÉHEZ.

Alacsony készletek

A heves árfolyam reakció nemcsak a várhatóan deficites évnek szól. Önmagában a fél milliós hiány még nem indokolna ekkora emelkedést. Viszont most a kávépiaci deficit egy már amúgy is alacsony készletszinttel párosul, és ez már így túl sok a jóból. Hogy mennyire alacsonyak a készletek, azt jól mutatja a lenti ábra is. Az USDA számításai szerint a brazil készletek az év végére 1,381 millió zsákra csökkenhetnek, ami 1962 óta (ekkortól kezdték vezetni hivatalosan az adatokat) a legalacsonyabb értéket jelenti. Nemcsak a globális kereslet bővül rohamosan, hanem a belső is: soha nem ittak annyi kávét a brazilok mint most.

És nemcsak a brazil készletek vékonyak. Az Intercontinental Exchange által jegyzett arabica készletek is meredek zuhanást mutatnak. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt egy évben ötödével csökkentek a készletek és már csak alig 2,056 millió zsák. Ez 16 hónapos mélypontnak felel meg. Persze nem kell attól félni, hogy nem tudunk majd több kávét inni. De azt látni kell, hogy ha a jelenlegi deficit jelentősen növekedne vagy ha akár több éven keresztül gyenge lenne a termés, akkor az nagyon súlyos kínálati oldali problémákat eredményezne. És persze sokkal magasabb árakat. Erre már többször volt példa az elmúlt 50 évben.

Az alvilág csábításában

A tartósan alacsony árak, a gazdák mindennapi megélhetésért való küzdelme sajnálatos módon az alvilágot hozta kedvező helyzetbe. Latin-Amerika szerte megfigyelhető, hogy

AZ EGYKOR KÁVÉTERMESZTÉSBŐL ÉLŐ FARMEREK VAGY FELHAGYNAK A KÁVÉTERMESZTÉSSEL ÉS HELYETTE KOKACSERJÉKET NEVELNEK VAGY ILYEN ÜLTETVÉNYEKRE MENNEK EL DOLGOZNI. 

Jó példa erre Peru esete, ahol a Junta Nacional del Café (helyi kávétermesztőket tömörítő szervezet) segítséget kért a kormánytól a jelenség megfékezésére.  A JNC jelentése szerint több százra tehető azon farmerek száma, akik a kávéültetvények helyett kokaültetvényeken kezdtek el dolgozni. Különösen súlyosnak látják a helyzet a Kolumbiával határos régiókban. És bár nem szép dolog a drogkartelleknek dolgozni, az ő szempontjukból kifizetődő. Míg a kávéültetvényeken a napi bér 40 sol (kb. 3.500 Ft), addig a kokaültetvényeken meg lehet keresni a 100 solt is (kb. 8800 Ft), vagyis a 2,5 szeresét. Ha figyelembe vesszük, hogy Peruban a hivatalos minimálbér havi 930 sol (kb. 81.800 Ft), és a lakosság közel negyede él mélyszegénységben, ez elég jó pénznek számít ott.

A kartellesedés útján?

Szeptember 23-án rendezte meg először az International Coffee Organization (ICO) a „CEO and Global Leaders Forum of the coffee sector” nevű eseményt, amire a világ vezető kávépörkölői, kereskedői és forgalmazói hívták meg. A rendezvény előzetesen ismertetett témája a fenntartható kávétermesztés és a szektor jövője volt. Elsőre nem hangzik túl izgalmasan, inkább afféle unalmas szakmai konferenciának. A tanácskozás végén azonban a résztvevők közösen kiadták a „Londoni Dekrétumot”, amely kissé meglepő volt. A dokumentumban olyan hangzatos célokat fogalmaztak meg mint például a versenyképes és fenntartható termelés, a mértékletes kávéfogyasztás vagy a kormányzatok és a magánszektor között a párbeszéd előmozdítása. Szokvány célok, nem túl érdekesek. Ha viszont az ember veszi a fáradtságot és alaposan átnyálazza a papírokat, akkor olyan megbúvó kifejezéseket talál, mint a „to address the coffee price crisis” vagy a „to work out solutions for low coffee prices and volatility”. Természetesen hangsúlyozzák, hogy törvényes kereteken belül. De nem kell összeesküvés-elmélet hívőnek lenni ahhoz, hogy az ember belelássa ebbe a magasabb kávéár elérését célzó szándékot. És miért ne tennék? A világ egyik legkeresettebb termékével rendelkeznek, ami a rendszeres fogyasztóban függőséget vált ki. Egy legális élénkítő szer, hatalmas és gyorsan növekvő kereslettel. Logikus lépés lenne drágábban adni.

Ugyanakkor ha kevésbé vagyunk rosszhiszeműek és elhisszük, hogy a megállapodás célja valóban a kávépiacra hagyományosan jellemző „boom and doom” ciklusok kisimítása, ezáltal stabilitást, kiszámíthatóságot teremtve a gazdák és az iparág számára, akkor is arra a megállapításra juthatunk, hogy hosszú távon lélekben fel kell készülnünk a magasabb kávéárra.

Mehet még?

Egy ilyen mega rally után jogosan merül fel a kérdés, hogy meddig mehet még? Ezt sajnos nem lehet korrekten megválaszolni, mert az időjárástól függ.  Ha a következő hónapokban a kávéültetvények szempontjából kedvezőtlenül alakul, akkor a jelenleginél is nagyobb termésdeficit alakulhat ki. Ebben az esetben akár 160 cent felé is mehet a határidős árfolyam fontonként. Ha viszont kedvező lesz, akkor bizonyosan enyhülni fog a piaci feszültség és érdemi árfolyam korrekció lesz. Hogy a két kimenet közül melyik válik valóra, nem lehet tudni. Egy biztos: olyan alapvető változások indultak be, mely nemcsak a kávépiacot, hanem a teljes iparágat érintik. A szeptemberben elfogadott „Londoni Dekrétum” a kávé egyfajta „de-commodity-zálásán” keresztül próbálja orvosolni a termelői oldal problémáit és szinte biztos, hogy a szavakat majd tettek követik. Elemi érdekük. Minden jel arra mutat, hogy hosszabb távon fel kell készülnünk a magasabb árakra.

(Címlapkép: Detonator képe a Pixabay -en.)

(A cikk először a G7.hu-n jelent meg, 2019.12.19-én)

Jelen blogbejegyzés a szerző magányvéleményét tükrözi, ami nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

Csak a boltban drága a kávé, a tőzsdén most olcsón jegyzik

Olvasási idő: 5 p
A rekordfogyasztás ellenére a korábbi árcsúcsok harmadán jegyzik a kávét a piacon, ebből a fogyasztói árakban viszont semmi nem látszik. Az árupiacon is jöhet fordulat, az időjárási nehézségeket a kivéreztetett termelők nehezen tudják ellensúlyozni, a termelés visszaesésére lehet számítani.
picture

Kávét főznek és hotdogot árulnak az olajcégek a jövőjükért

Olvasási idő: 4 p
Az új technológiákba, az elektromos autók töltésébe is hatalmas pénzeket tudnak ölni persze, de rövidtávon is kifizetődő stratégia, hogy a kúthálózat biztosította infrastruktúrát jobban bekapcsolják a kiskereskedelembe.
picture

Az ezüst az új arany? - Részletes kitekintő az ezüstpiacra

Olvasási idő: 6 p
Nagyon-nagyon olcsó az ezüst – állapíthatjuk meg, ha az aranyhoz hasonlítjuk, a két nemesfém árazásában az elmúlt 50 évben nem volt ekkora különbség. A globálisnak tűnő jegybanki lazítás és az alacsony hozamok is abba az irányba mutatnak, hogy az ezüst ára emelkedhet.